Eleink
FARKAS JÓZSEF
Feltöltve: 2012. január 29.
Gyula országa (kettős kereszt)
Desze
Jód (ép. 1699)
Divatossá vált Magyarországon a kettős keresztállítás. Igazában senki nem tudja, bár sok elmélet van erre, hogy az Árpád-kori kettős keresztnek mi az eredete. Számomra mindez akkor vált világossá, amikor erdélyi utam célja a világörökség részét képező "román" fatemplomok megtekintése volt. Már az első templom freskóit nézve feltűnt a Nap és a Hold ábrázolása. Utána már ezt keresve, minden további templomban felfe-deztem ezeket bősi jelképeket. Az égbetörő barokk fatemplomok nyilvánvalóan nem román templomoknak épültek. Átmenve Moldvába, ott hagymakupolás fatemplomokat találtunk A barokk fatemplomok Erdélytől Kárpátalján át a lengyel határig megtalálhatók. Ergo, hogy lehetnének ezek ősi román templomok, mint ahogy ezt a román pópák hirdetik, akikkel vitázva, lehurrogásban volt részem. El kezdtem gondolkodni és világossá vált, hogy a bányavidékről (Nagybánya -- Máramarossziget -- Borsa) Mária Terézia kitelepítette a székelyeket és helyükbe német bányászokat telepített be. A a románok és ruszinok szabadon áramolhattak be, a magyarok nem. A templomok pedig Mária Terézia uralkodása előtt épültek. Honnan származnak hát a keleti kereszténységet hirdető, naiv festők görög betűs feliratokkal ellátott freskóikkal díszített barokk fatemplomok?
Gondolataimba merülve eszembe jutott Gyula országa. Szent István a krónikák szerint Magyarországhoz csatolta Gyula országát. Ezt a tényt Anonymustól Thuróczy Jánosig rögzítik a krónikák. "Az ő nagyon nagy és gazdag országát egészében Hungáriához csatolta" (Képes Krónika). A krónikák felemlítik, hogy István lépését az indokolta, hogy Gyula nem tért meg Krisztus hitére. Holott bizonyított, hogy Gyula keresztény volt és lánya Sarolta, István édesanyja is. Gyula nem a római hit szerint volt tehát Krisztus híve. Van még a krónikában egy figyelemre méltó mondat: Gyula "nem hagyott fel a magyarok zaklatásával sem." Felfigyelt-e valaki a Képes Krónika ezen mondatára? Kik lakták Gyula országát? Kik voltak a magyarok valójában? Árpád népe, vagy Gyula országának lakói? Ezt a kérdést hagyjuk itt válasz nélkül. Hogy létezett Gyula országa, ezt a görög katolikus vallás máig tartó léte bizonyítja, Ezen vallás máig élő kiterjedése mutatja Gyula országának hajdani határait. Mivel ez a felekezet kizárólagosan a hajdani Magyarországban létezett, egyedül Európában, ez pedig visszaigazolja Gyula országát. Teljesen nyilvánvaló, hogy amikor István idecsatolta Gyula országát, azt meghagyta bizánci hitben, de kötelezte a római pápa fennhatóságának elismerésére, ő esetleg utódai.
A görög katolikus felekezetek és azok fatemplomai a mai, itt maradt Szatmár megyében is fellelhetők, ám az erdélyi testvérei az "ősi román fatemplomok" Erdélyben és Kárpátalján találhatók. Az erdélyi 8 "ősi román fatemplom" a világörökség része lett. Volt-e ez ellen magyar tiltakozás? Természetesen nem, mivel a mi akadémiánk "internacionalista" Mindezekből következik, hogy Gyula országa volt az ősi keresztény ország. A kettős kereszt pedig Gyula országát jelképezi. Az sem lehetetlen, hogy a külhoni krónikákban szerepölő kettős fejedelemség (Gyula és Kende) két ország külön-külön fejedelmeinek kell értelmezni? További kérdések /esetleges tudatlanságom mondatja velem) dokumentálta-e valaki ezeknek a fatemplomoknak a belső világát? Amikor ott jártunk közülük számosat restauráltak ( román restaurátorok) Mi a garancia, hogy az eredetit állították helyre? Egy templomba nem engedtek be, mondván, hogy kamerákkal van ellátva belső tér. Egy másikba beengedett egy restaurátor (tudott magyarul, mert nálunk tanult) A megkopott freskókat lenullázták és újra pingálták, úgymond fotók alapján. Érdekelt-e ez a téma valakit Magyarország hivatásos tudósai közül?
A további folytatáshoz nincs erőm.
Feltöltve: 2011. december 20., JT/he
MAGYAR MÉRFÖLDKÖVEK a tudomány felé vezető úton
vitéz Hamvas J. József
A Rákóczi Alapítványnak a második ezeregyszázéves évfordulóra készült munkája
1996
Kivonatok
Mikor több mint negyven évvel ezelőtt először kezdtem gyűjteni ezt az anyagot, és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát, boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette elhatároztam, hogy e bő kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal és a világgal.
Kezdetként képzeljük el, hogy a tudomány hosszú országútját egy időgép segítségével járjuk be, melynek lámpáival csak a magyar mérföldköveket világítjuk meg.
Nézzük csak! Mi lehet ez a négykerekű, acélrugókon függő jármű? Ez az acélrugós jármű eredetileg a Komárom megyei Kócs faluból jött, ami megmagyarázza nevét: Kócsi. E 14. századbeli szó az alapja a német Kutsche , az angol coach kocsit jelentő szónak. Itt ugyancsak meg kell jegyeznünk azt, hogy magyar lovasok ajándékozták meg a világot a kengyellel. A kovászos kenyér is magyar találmány. Magyar lovasok kenyere volt, akik ezt vitték magukkal a szárított és porrá tört hússal együtt katonai útjaikon. Az Encyclopaedia Britannica szerint a rézfeldolgozás is magyar találmány.
Az első magyar iskolát a tizedik század fordulóján alapította Géza fejedelem, a Szent Benedek renden belül.
Az első magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította a 14. században Pécsett. A Budai Egyetem et Zsigmond király alapította a 14. század elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet 1467-ben építették, a nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg kapuit, 1777-ben Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.
Könyvek szükségesek a tudományos ismeretek terjesztéséhez. A legelső könyvet Mátyás király uralkodása alatt nyomtatták Magyarországon, megelőzve Angliát, Svédországot és Spanyolországot.[ Ezt 1483-ban Budán nyomtatták, Hess András nyomdájában; a könyv címe jellemző: "Chronica Hungarorum".
Az első közkönyvtár már a 15. században működött Bártfán . Az egyház működtette, és később a helyi hatóságok vették át.
Az első jelentős számtan-tanulmányt Mester György írta latin nyelven, a Németalföldön, 1499-ben.
Bagellardus Pál 1472-ben már írt könyvet a gyermekbetegségekről; János 1358-ban írt az orvostudományról; Dénes oktant (logikát) tanított 1474-ben a bolognai egyetemen, ahol Gergely is ugyanezt tanította.
Budai Briccius a prágai egyetem rektora volt 1415-ben, ugyanezen idő alatt Pannonius Christopher is ezt a tisztet töltötte be egyszer, Bálint pedig négyszer volt a Kőnigsbergi Egyetem rektora.
A Bécsi Egyetemnek 1413 és 1639 között 139 magyar egyetemi tanára volt, s az 1500-as években rektora is magyar, Hungarus Ladislaus .
Zsámboki János (1531-1584) történész volt. Könyvtárának megmaradt darabjaiból szedte össze és alkotta Miksa császár a saját könyvtárát, melyek között Mátyás király híres Corvinái is szerepeltek.
Egy papírgyárat Margittán alapítottak 1546-ban, messze megelőzve ezzel Angliát. A 16. század közepén I. Erzsébet angol királynő bányászokat hozatott Légrádról Angliába, hogy megtanítsák az ottaniakat a korszerű bányaszerkezet építésére, s arra, hogy hogyan lehet alagutakat vízmentesíteni. Ugyanezen bányászok vezették be a vonatok fa-vágányon való közlekedésének a módját. Az angolok megtanulták a házak faszerkezetekkel való építését, melyet a mai napig is Hungarian riffle -nek hívnak; a vasolvasztó kohókat Hungarian mill -nek hívják Angliában.
Ugyancsak magyar alapozta meg az angol üvegipart 1556-ban. A Worchester-Strombridge üveggyár melletti dombot máig is Hungarian Hill -nek, magyar dombnak hívják.
Rettenetes Iván magyar kohósokat alkalmazott olvasztó-kohóinál.
A 16. században a magyarok Verancsics Faustus -tól (1551-1617), a veszprémi vár kapitányától örökölték a merőleges tengelyű szélturbinát . Ugyancsak ő volt az ejtőernyő felfedezője, ami a török elől való menekülők előtt nyitotta meg az utat.
Ségner János (1704-1777) fizikus és orvos Pozsonyban született. Szakmai útja a Jénai Egyetem tanáraként kezdődött Németországban, Göttingen és Halle közbeeső állomásokkal. Segner volt az első, aki először fedezte fel azt, hogy a fény időben terjed. Legjobban ismert találmánya a Ségner kerék , mely a reaktiv turbinák és motorok őse, s ezeket a mai lökhajtásos gépeknél is használják.
Balsaráti János Vitus (1529-1575) V. Pál pápa orvosa volt. Gyöngyösi János (1707-1769) Erzsébet és Katalin orosz cárnők udvari orvosa volt.
Folytatás a következő oldalon
A világ első Műszaki Intézete , a budai Institutum Geometricum 1782-ben nyitotta meg kapuit.
A találékony Kempelen Pázmándi Farkas (1734-1804) Pozsonyban született. Nagyon alapos megfigyelésen alapuló beszélő gépeket és motoros szövőszékeket szerkesztett, valamint ő szerkesztette a pozsonyi pontonhidat . Ő volt az első, aki vakok számára olvasható írásrendszer kialakításán dolgozott. Legragyogóbb találmánya a sakkozó gép .
Jelki András (1730-1783) egy bajai kalandvágyó szabó volt, aki a holland kormány japán követe lett.
Benyovszky Móric (1741--1786) a kalandok legendás szerelmese a lengyel szabadságharcokban küzdött, ahol az oroszok elfogták és Kamcsatkába hurcolták. Később megszökött. Háromszáz katonával -- hogy az őt küldő franciákat csodálatra késztesse -- Madagaszkárra ment, ahol e sziget szeretett kormányzójává vált.
Tananarivében ma is ott áll az emléktábla: Benyovszky, a magyar alkirály (-- a szerk.).
A következőkben kétszeres mérföldkő hirdeti a magyar elme nagyszerűségét apa és fia, Bolyai Farkas (1775--1856) és Bolyai János (1802--1860) személyében. Farkas a számtantudomány tanára volt a Marosvásárhelyi Egyetemen. Munkája a "Tentamen" (1831) a korszerű algebra és mértan előfutára. János apja könyvének utószavában bevezette és okszerűen kapcsolta össze az új, hiperbolás mértan alapvető tételeivel. Ez a mértan nem nyugodott már Euclides tételein. "Új világot teremtettem a semmiből" -- írta. Munkája nagy hatással volt a tudomány és bölcselet lendületes további alakulására. Coolidge nézete a következő: "Munkája mérföldkő az emberi gondolkodás történetében."
Miért világít a következő mérföldkő oly erővel? Semmelweis Ignác (1818--1865) neve áll rajta, aki Budán született. Lángesze diadalmaskodott a gyermekágyi láz felett, ami oly sok áldozatot követelt abban a korban. Semmelweis, „az anyák megmentője”. Az emberi tudatlansággal vívott megrázó és eredménytelen harca a magyar értelmiség kegyetlen sorsát mintázza. Frank D. Slaughter a következőket mondta erről a nagy magyar orvosról kiváló könyvében: "An Immortal Magyar, Semmelweis, The Conqueror of Childbed Fever." (A halhatatlan magyar Semmelweis, a gyermekágyi láz feletti győztes.")
Mokcsai Haraszty Ágoston (1812--1869) 1840-ben érkezett Amerikába. Az angol Bryand-al alapították meg azt a várost, amelyet ma Sauk City-nek hívnak. Wisconsin államban komlót kezdett termelni, mely megalapozta a ma jól ismert söröket. Később bortermelésnek szentelte idejét, s a Magyarországról hozott alanyok segítségével honosította meg a tokaji szőlőt Californiában.
Xantus János (1825--1897) népességföldrajzi és kőzettani gyűjteményét nagyra értékeli a washingtoni Smithsonian Intézet.
Pulszky Ferenc (1814-1894) a Harvard egyetem legismertebb tanárai közé tartozik.
Bettelheim Sámuel (19. sz.) orvos, politikus. Amerika legnagyobb kutatói közül is kitűnik; a japán Riu-Kiu szigeten szobrot állítottak tiszteletére.
Makk József alapította Amerika első mérnöki katonai egyetemét.
Asbóth Sándor (1811-1868) tervezte New York városát. Ő volt az, aki Orsovánál elrejtette a Magyar Szent Koronát, amikor elmenekült Magyarországról.
Az amerikai polgárháborúban 5 vezérőrnagy, 2 altábornagy, 15 ezredes, 2 alezredes, 133 őrnagy és 184 egyéb rangos tiszt képviselte a magyarságot.
Jávorka Ádám (1683-1747) az orosz hadsereg tábornoka volt.
A lovas katonaságot világszerte a magyar huszárság után mintázták. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért vette át minden nemzet a magyar huszár nevet és egyenruhát. A franciák a lovas katonaság "pelisse"-ét dolman -nak, a zsinórozást soutach -nak, a csákót shaco -nak nevezik.
A Szent Benedek rendjébe tartozó Jedlik Ányos (1800-1895) a Pesti Egyetem természettan és erőtan (mechanika) tanára volt. Ő alkotta az első villamos motort 1828-ban, s miután megoldotta a dinamó elvét, s hogy bizonyítsa számításai helyességét, ő alkotta az első dinamót. Villamos motorját 1852-ben mutatta be tanítványainak először, 18 évvel előzve meg Siemens-et.
Irinyi János (1817--1895) volt a biztonsági gyufa feltalálója.
A kanadai búza a magyar durum búza meghonosításából származik.
A fogoly (madár) Magyarországból vándorolt Kanadába, ahol most Hungarian Partridge néven ismert.
Alexander Graham Bell -- Thomas Alva Edisonnal együtt, a távbeszélő feltalálója. De Edison elismerte, hogy barátja, s első munkatársa, Ditrói Puskás Tivadar (1844-1893) segítsége nélkül a távbeszélő soha nem terjedt volna szét a világon ilyen gyorsan. Ezt Puskás találmányának, az igen ötletes kapcsolótáblának tudta be. Puskás építette Párizsban az első kapcsolótáblát és bevezette a §távbeszélő hírrendszert§ Budapesten. Kedves történet kering a "halló" bejelentkezéssel kapcsolatban. Edison másik munkatársa, Fodor István (1856--1929), akit jobb kezének nevezett, ugyancsak magyar volt. A két magyar mérnök két különböző városban várta egy kísérlet eredményét: amikor Puskás meghallotta barátja hangját, azt kiáltotta: "hallom, hallom!" A történet szerint ez az alapja a telefonba mondott "hello"-nak.
Pulitzer József (1847--1911) Makón született, s Amerika legnagyobb újságját alapította The World címmel, s ő építette az első felhőkarcolót és hírügynökséget is. A Pulitzer díjat évente osztják ki a legjobb regény, színdarab, történelmi munka, zene vagy a legjobb újságíró jutalmazására.
Bánki Donát (1859--1919) a GANZ gyár vezető főmérnöke a budapesti Műegyetemen a vízművek, kompresszorok és gőzturbinák tanszékén.
Ő és Csonka János (1862--1939) tervezte az első karburátort . Ő tervezte az első használható repülőmodellt, valamint ő tervezte és alkotta azt a motort és turbinát , ami a nevét viseli.
Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A váltóáramú villamos mozdonya a műszaki és villamos megoldások összhangba hozott megoldása.
Bláthy Ottó Titusz (1860--1939) a világ egyik legnagyobb villamossági-szakértője volt, a magyar villamossági ipar megalapítója. 1884-ben Zipernovszky Károly (1853-1942) és Déri Miksa (1854-1938) közreműködésével az első transformátort tervezte meg. Zipernovszky felfedezte az elektromos hullámvevőt , a drót nélküli távíró egyenirányítóját. Déri megtervezte az észak-olasz erőművet az olasz Tirolban.
Az első földalatti villamos vonat Európában Budapesten nyitotta meg kapuit a Millennium évében, 1896-ban.
Hermann Eugene építész tervezte és építette meg a braziliai Rio de Janeiro hajóállomását. A velencei Kiállítási Palotát is egy Bajan nevezetű magyar és a portugál Lisszabon hajóállomását a budapesti Engberth építette.
Jendrassik György (1898--1964) mérnök a világszerte ismert gáz-turbinát építette.
Pollák Antal (1865--1938) és Virág József (1870--1909) voltak az expressz távirat feltalálói.
Mihály Dénes (1906--1963) mérnök fejlesztette ki a távolbalátót. Javított példányát még mindig használják Németországban és Nyugat-Európa-szerte.
Dr. Dorogi István és Lajos nevét dicsérik a gyermekek a felfújható gumilabda és úszó-játékok műszaki megoldásáért.
Sok magyar feltaláló munkáját dobta a szemétkosárba a Bécsi Védelmi Osztály, s ezek között volt Dr. Steiner -- páncélautója és tankja 1910-ben.
Litfas , a soproni nyomdász találta fel a kivilágított hirdetőoszlopot.
Dr. Schick Béla amerikai lakos fedezte fel azt a vizsgálati módszert, melynek segítségével a diftéria iránti érzékenységet lehet megállapítani.
A két Korányi, Frigyes és Sándor , valamint Tauffer, Verebély, Herzog, Nékám és
Ádám , a világ legnagyobb orvosai közé tartoznak.
Vámbéry Ármin -t (1832--1913) Angliában a legnagyobb Kelet-kutatók közé sorolják. Ő volt az első, aki Teheránba és az ázsiai Samarkandba utazott.
Sir Stein Aurél (1862--1946) a londoni Földrajzi társaság tiszteletbeli tagja.
Havas Károly (1783--1858) alapította a világ első hírügynökségét 1835-ben.
Asbóth Oszkár (1881-1960) kutatásainak legnagyobb eredménye a vitorlázó repülőgép. 1928.októberében az első helikopter kísérleti útja a Rákos repülőtérről indult. Maga a helikopter is magyar találmány.
Dr. Fonó Albert gépészmérnök benyújtotta ajánlatát az ausztriai haderőkhöz 1915 februárjában a jet-meghajtású repülőgépek gyártására. E gondolatát elvetették, mint egy különc elme hóbortját. Ennek ellenére Fonó kartársunk tovább tökéletesítette találmányát az első világháború után, és a német szabadalmi szakosztálynak nyújtotta be 1918-ban, melyért a szabadalmat 1932-ben kapta meg. Napjaink korszerű repülőgépei hirdetik a magyar feltaláló rendkívüli tudását, erős akaratát és kitartását.
Több évvel ezelőtt az amerikai belügyminiszter nagyszerű estélyt rendezett a magyarok tiszteletére. Egy pohár pezsgővel köszöntötte a meghívottakat. Egy hatalmas csillár alá állva, a következő kérdést intézte a jelenlevőkhöz: "Hölgyeim és Uraim, tudják-e, hogy az amerikai kormány tíz tanácsadója közül nyolc magyar?" Nemcsak a vendégeknek, de sok magyarnak sem volt erről tudomása, annak ellenére, hogy igen nagy megtiszteltetés az, hogy a világ leghatalmasabb országának tanácsadói honfitársaink voltak (1955).
Először is a magyar orvosok, számtantudósok és atomkutatók említése a fontos, mivel szerepük nagy hatással van az emberiség történelmére.
Kármán Tódor (1881--1949) Budapesten született, s elismerten az aerodinamika vezető tudósa. A légörvények elmélete nélkül a hang terjedésénél gyorsabb repülőgépek nem volnának lehetségesek. Nincsen az aeronautikának egyetlen területe, mely nem gazdagodott volna tudományos munkásságával.
Margittai Neumann János (1903--1962) korunk egyik legnagyobb s zámtantudósa volt. Budapesten született, meghívták a híres Princeton és Harvard egyetemekre. Tanácsolta és erősen támogatta a szuper-gyors számítógépek megalkotását, mely nélkül Amerika soha nem érhette volna el felsőbbrendű vezető szerepét az űrkutatás és űrutazás terén. Büszkén vallotta és hirdette magyarságát. Egyszer egy hivatalos ebédnél hallotta, hogy a jelenlevők szidták a magyarokat, s veszekedőseknek mondták őket. Erre ő gyorsan megjegyezte: "Én is magyar vagyok!", ami a szidalmazót gyorsan elnémította. Nem sokkal Neumann halála előtt egy tolószékben elvitték a Fehér Házba, és Amerika elnöke (Eisenhower) megható szertartás keretén belül ez ország legnagyobb kitüntetését (Freedom -- Szabadság) tűzte mellére.
Szilárd Leo (1898--1946) a négy magyar egyike volt, akik vezető szerepet játszottak az atomenergia használatával kapcsolatban. Enrico Fermivel dolgozott együtt, s az első láncreakciót ők hozták létre, ami most nevükkel van fémjelezve. Szilárd volt az első, aki plutóniumot használt az atomreakció előidézésére.
Wigner Jenő (1902--1995) ugyancsak tagja volt a magyar "atom-quartet"-nek. Budapesten született, tanulmányait Berlinben végezte, majd később a Princeton egyetem tanára lett. 1942 és 1945 között atomkutatással foglalkozott Amerika első, legnagyobb atom-laboratóriumában, a Chicago egyetemen. 1952-től vezető szerepe volt az atomerővel foglalkozó bizottságnál mint tanácsadó szakember.
Margittai Teller Ede (1908--2003) volt a "magyar quartet" oszlopos tagja Szilárddal, Neumannal és Wignerrel együtt. Budapesten született, a Chicago egyetemen nyert beosztást, ahol a világtörténelmet írták azokban a napokban. A Los Alamos laboratóriumában és a Chicago egyetemnél dolgoztak együtt, s megoldották az atombomba gyártásának nehézségeit. Az első két bombát az ő irányítása mellett készítették el, és később Los Alamosban tették próbára először. Még fontosabb szerepe volt a hidrogénbomba létrehozásában, s ezért hívják ma is a H-bomba atyjának.
Bay Zoltán (1900--1994) atommérnök Békés megyében született, és Budapesten, majd Berlinben tanult. Egy nagy magyar villamos társaság, az Egyesült Izzó tudományos laboratóriumában dolgozott. Itt világhírre tett szert, amikor sikeresen megmérte a Föld és Hold közötti távolságot radarral. Elismerést érdemel a "villamos agy" , a számítógép tökéletesítéséért is.
A mesterséges bolygók (szatellitek) tervezésében és alkotásában a következő tudósok vettek sikeresen részt: Gosztonyi Pál, Korda János, Földes Péter, Lovas Endre .
Sziegmeth Alfréd ellenőrizte és irányította a Pioneer kutató mesterséges bolygóit Amerikában, egy 600 fős munkaerő létszámmal rendelkező hely vezetőjeként.
Pavlics Ferenc gépészmérnök a hold-kocsi (moon buggy) tervezője és alkotója. Legnagyobb csodálkozásomra megtudtam, hogy a magyar Domokos István tervezte a holdkutató kísérleti rakéta (LEM) motorját az Apollo űrhajó számára.
Dr. Selye János (19071982) a Montreal egyetemen végzett kísérleteket az emberi stress§ -el kapcsolatban.
Bíró László József (1899--1985), Budapesten született újságíró találta fel a golyóstollat ; Argentínában ezt egyszerűen a BIRO-nak nevezik feltalálója után.
Nem felejthetjük el a két Rubikot , atyát és fiát. Rubik László a siklórepülés úttörője volt; milliomos fia, Ernő a Rubik-kocka lángeszű feltalálója.
Nagy élvezet volt számomra, amikor egy új bélyegsorozatot fedeztem fel, mely a magyar Nobel-díjasokat ábrázolja a Hungarian News 1989. március 20-i számában. A bélyegeket kísérő szöveg kijelenti, hogy ez a bélyegsorozat egyedülálló, s soha nem létezett ezelőtt! "A halhatatlanok gyülekezete" cím alatt, minden nyelven. A Magyar Tudományos Akadémia összegyűlt e bélyegsorozat kiadása alkalmából. Az előadók egyike, Palló Gábor, a vegytan kandidátusa körvonalazta e gyűlés fontosságát: "Amikor egy ország nehéz körülmények között van, valami olyan erőforrást keres, ami öntudatát erősíti. Így a múlt hősei felé fordul, a művészet és tudomány óriásai felé."
Nézzük meg tehát a Nobel-díjasokat:
Lénárd Fülöp , (Pozsony 1862 -- Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel-díját 1905-ben kapta a f oszforencia terén végzett kutatásáért. A fotoelektromos hatások kal kapcsolatos elmélete máig elfogadott.
Bárány Róbert , (1876--1936) orvos, orvosi Nobel-díját 1914-ben kapta a belső fül egyensúlyszervé vel kapcsolatos kutatásáért.
Zsigmondy Richárd Adolf , (Bécs 1865 -- Göttingen 1929) fiziókemikus, Nobel-díját 1926-ban kapta a kolloid-kémiai kutatásáért, s az ultramikroszkóp feltalálásáért.
Margittai Szentgyörgyi Albert (1893--1986) orvos és vegyész, Nobel-díját 1937-ben kapta a biológiai égések kel kapcsolatos kutatásáért, s a C-vitamin szerepének a felfedezéséért.
Hevesy György József , (Budapest 1885 -- Friburg 1966) vegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Hafnium felfedezője Nobel-díját 1944-ben kapta a radioaktiv izotópok mint jelzők szerepének használatáért a vegyi kutatásban.
Békésy György , (1899--1972) fizikus, orvosi Nobel-díját 1961-ben nyerte el a fülben levő helix -el kapcsolatos kutatásaiért.
Wigner Jenő , (Budapest 1902--1994) Nobel-díját 1963-ban kapta a nukleáris reakciók diszperziójá val kapcsolatos elméletéért.
Gábor Dénes , (Pest 1900--1979) villamosmérnök Nobel-díját 1971-ben kapta a holográf feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést tette lehetővé. Ugyancsak tökéletesítette az elektron-mikroszkóp mágneses lencséjét .
Oláh György , (Budapest 1927-) A Locker Research Institute hydrocarbon részlegének igazgatója Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt. Kanadába 1964-ben érkezett, később az USA-ba költözött, s 1994-ben Nobel-díjat kapott a hidrokarbonok vegyi reakciójával és transzformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért.
Harsányi János (Budapest, 1920--2000) A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije után gyógyszerészetet tanult. 1950-ben feleségével és felesége családjával Ausztriába, majd Ausztráliába költözött, ahol befejezte egyetemi tanulmányait. Rockefeller ösztöndíjat kapott, majd később az USA- beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával osztozott a közgazdasági Nobel-díjon.
Mindenekelőtt értékeink tudatában kell lennünk. Tudnunk kell azt, hogy a MAGYAR szó mit jelent. Gyermekeinket büszkén és öntudatosan arra kell tanítanunk, hogy a magyarok a világ minden népével egyenlőek.
Szomorú tapasztalatunk, hogy senki sem fog nekünk segíteni, ha önmagunkon nem segítünk. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, nekünk, magyaroknak össze kell fognunk, együtt kell működnünk, egymást segítve, egységesen.
Utunk végére értünk. Tudom, hogy minden valószínűség szerint számos mérföldkő említés nélkül maradt. Mielőtt mindennapi életünkhöz térünk vissza, néhány másodpercnyi időt töltsünk az elmondottak feletti elmélkedésre. Talán emlékezünk egy névre, különleges cselekedetre, eredményre, felfedezésre, amit magyarok adtak a világnak. Ha csak egy pillanatra is azt gondolod, hogy "Én is magyar vagyok, s boldog vagyok, hogy ezen országhoz tartozhatom" , akkor e szerény munka máris elérte célját.
Kicsiny ország vagyunk! Nincsen turáni átok! Egy ország nagysága nem méreteinek függvénye, hanem értékeié.
Magyar hittel, magabiztosan jelentsük ki: Tudunk nagyságot elérni, ha összefoguk, önmagunkban bízva, s együttesen dolgozunk hazánkért.
Fordította: Tomory Zsuzsa
Vitéz Hamvas J. József tanulmánya után meg kell említenünk, hogy ilyen kimagasló eredmények nemcsak a múltban, de napjainkban is bőven tapasztalhatók. Néhány ilyen példa:
A Kanadai-Amerikai Magyarság 2005. június 22-i számában például a következő cikket olvashatjuk: Mi a magyar diákok tudományos sikereinek titka? cím alatt:
"A magyar diákok az egyik tudományos versenyt a másik után nyerik. Az Istenért, miként lehetséges ez? -- indítja terjedelmes cikkét a cseh Gazdasági Napilap , amelyben a fiatal magyar tudósok eredményeiről számol be. A cikk szerzője szerint az eredmények a magyar nyelv páratlanul logikus felépítésének köszönhető, továbbá annak -- a szisztematikus gondoskodásnak --, ahogy a magyar iskolákban a tehetségekkel foglalkoznak. Ezt a programot Zsolnai Tibor professzor dolgozta ki a kilencvenes évek elején, az általános iskolák számára. Tény, hogy elképedve áll a világ azzal a jelenséggel szemben, hogy szinte naponta születnek világra szóló magyar találmányok. A külvilág mindezt Magyarország tönkretételével és becsmérlésével honorálja."
Az idén május 8--14 között Arizona fővárosában, Phoenixben került sor ötvenhatodik alkalommal a 21 év alatti tudósok olimpiájára, az Intel ISEF ( Intel International Science and Engineering Fair ) világversenyre. A versenyen a többszörös előzsűrizést követően a felkért szervezetek nevében több mint 50 ország fiatal tudósjelöltjei vehettek részt. Magyarországról tíz éve a Magyar Innovációs Szövetség jogosult résztvevőt javasolni a versenyre.
Ebben az évben hazánkat a Magyar Innovációs szövetség által szervezett 2004. évi Országos Ifjúsági Verseny egyik győztese, Rátai Dániel képviselte egy olyan találmánnyal, amely minimális (kb. 25-30 ezer forintos) ráfordítással a közönséges személyi számítógépet háromdimenziós készülékké és egyben érintőképernyős PC-vé képes változtatni. A tudományos-fantasztikus filmekbe illő teljesítményt a nemzetközi zsűri számunkra példa nélküli elismerésben részesítette: összesen hat első díjat ítélt oda a huszadik életévét e hónap végén betöltő feltalálóknak.
14 kategóriában indult 1444 pályázó közül hárman részesültek abban a díjban, hogy részt vehetnek az idei Nobel-díjátadó ünnepségen -- Rátai Dániel közöttük van. Ezen kívül megnyerte a világ legtekintélyesebb processzorgyártó cégének, az Intelnek a legjobb teljesítményért felajánlott díját (Intel Foundation Achievement Award); ebben összesen tizennégyen részesülhettek. Díjazásuk: 5000 dollár.
Rátai Dániel találmánya, mely nem csupán háromdimenziós megjelenítésre, hanem játékok új generációjának létrehozására, a legkülönbözőbb tervező, modellező, animációs, képességfejlesztő és egyéb műveletek 3D-s végzésére is alkalmas, ezt érzékeltetendő a polihisztor Leonardo nevét viseli.
A számítógép-tudomány (Computer Science) képviselői között kimagasló érdeklődést keltve szerezte meg a katagória legjobbjának járó abszolút első díjat, ami további 5000 dollárt, egy Intel Mobile processzoros notebook-ot és az alma materének, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolának is egy 1000 dolláros különdíjat jelentett. Ezen kívül a kategória két első díja (3-3000 dollár) közül is az egyiket Rátai Dániel kapta.
Dollárban kifejezve az előbbiekhez képest szimbolikusnak tetszhet, de eszmei értéke felbecsülhetetlen annak a szakmai elismerésnek, amelyet a Számítástechnikai Szövetség (IEEE Computer Society) és a Találmányi és Kereskedelmi Hivatalok Szövetsége (Patent and Trademark Office Society) fejezett ki első díjával (700, ill. 200 dollár).
A Magyar Innovációs Szövetség által a korábbi években az ISEF "olimpiára" kiküldött fiatalok imponáló eredményekkel büszkélkedhettek, ez a hatszoros elsőség azonban -- nemzetközi szinten is -- teljesen példa nélkül álló.
Külön elismerésben részesült Bálint György tanár úr, aki felfedezte a fiatal tudós tehetségét, és elindította a siker útján.
Peter D. Lax magyar származású matematikusnak ítélte a Norvég Tudományos Akadémia a "matematikai Nobel-díj-ként emlegetett Abel-díjat, a differenciálszámítás területén elért eredményeiért.
Mindezeket az eredményeket hazánk szellemisége, egyedülálló nyelvünk tökéletessége egyengeti a megvalósulás útján.
A Magyar Vetés 1993--94 évi száma 19. oldalán Zombori Lajos ezt a következőkben fogalmazta meg: "A magyar nyelv megtartó ereje csudálatos. Az biztos, hogy a magyar nyelv ősisége, szépsége, változatossága, kifejező képessége és leírhatatlanul nagy megjelenítő ereje olyan tisztánlátásra és ezáltal rendkívül következetes gondolkodásra nyújt lehetőséget, ami egyedülálló a maga nemében. Gondoljunk csak feltalálóinkra, íróinkra, matematikusainkra, zeneszerzőinkre, amikor is nyugodtan elfelejthetjük, mi több, kizárhatjuk a hozott genetikai kódot, mert azt már rég felülírta a gyémántkeménységű és kristálytiszta magyar nyelvi logika."
S Isten áldotta nyelvünk velünk van, míg szeretettel ápoljuk, őrizzük, s csorbítatlan fényében adjuk át a jövőnek.
Adjunk hálát a Jó Istennek, hogy magyarnak születtünk.
Tomory Zsuzsa
Feltöltve: 2012. január 13.
Benda Kálmán
Az 1568. évi tordai országgyűlés
és az erdélyi vallásszabadság*
János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában, a Tordán tartott erdélyi országgyűlés az alábbi törvényt hozta: "Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon."
A vallásszabadságért vívott harc az emberi jogokért folytatott sok évszázados küzdelem egyik fontos fejezete volt. Egyetemes vonatkozásban a kérdés történetének könyvtárnyi irodalma van, íróik azonban, ritka kivételektől eltekintve, az erdélyi fejlődést nem ismerik, s így nem tudják, hogy a fejedelemségben Európa nyugati részeit messze megelőzve, elsőnek mondták ki négy vallás szabadságát és egyenjogúságát.
Mielőtt azonban szorosabban vett tárgyunkra, az erdélyi vallásszabadság történetére térnénk, tekintsük át emlékeztetőül a felekezetek európai együttélésének legfontosabb állomásait.
A középkori Európa nem ismerte a vallási türelmet. A római katolikus egyház a tanaitól való minden eltérést eretnekségnek bélyegzett, s mint Isten elleni bűnt, máglyahalállal sújtott. Nem hozott megértést vagy türelmet az övétől eltérő vallási felfogások iránt a reformáció sem. Kálvin János kinyomtatott írásban fordult szembe egykori fegyvertársával, Sébastien Castellióval, amikor az a türelem, más tanítások megtűrése mellett emelt szót, és tudjuk, hogy a Szentháromságot tagadó Servet Mihály megégetésével is egyetértett. Theodor Bčze (akit a magyarok Béza Tivadarként emlegettek), vagy később az anglikán prédikátor Thomas Edwards egyaránt úgy vélte, hogy a libertas conscientiae, a lelkiismereti szabadság, más hiten lévők megtűrésének a gondolata a sátán találmánya, hogy az emberekben kételyt ébresszen és meggyöngítse a hitet. Pierre Jurien, a Franciaországból vallása miatt menekülni kényszerült hugenotta pap, még 1687-ben megjelentetett könyvében is azt hirdette, hogy a kálvinista egyháznak joga van a más vallásban tévelygőkre erővel is rákényszeríteni az igaz hitet. Egyes humanista gondolkodókat kivéve, a más vallásúak iránti türelem, a lelkiismereti szabadság elismerése a reformáció korában csak az erősen kisebbségben lévő vallási irányzatoknál jelentkezett.
A 17. század második felében az ember természetes jogairól kibontakozó irodalom fordította a figyelmet a vallási türelem kérdésére. Samuel Pufendorf, a neves jogász a Bibliából vett idézetekkel bizonyította, hogy a vallás szabad megválasztása és gyakorlása az ember ősi joga, amibe az egyházi vagy világi felsőbbségnek nincs joga beleszólni. A kérdés nagy vitát váltott ki, de csak elméleti síkon maradt. John Locke híres munkája, az 1689-ben kiadott Levél a vallási toleranciáról is filozófiai problémaként tárgyalta a kérdést, a gyakorlati megvalósításra még csak javaslata sem volt. Az általános, mondhatjuk modern értelemben vett vallási türelem csak a 18. század végén született meg, a francia forradalom nyilatkozatában az emberi jogokról.
A középkori eretnek mozgalmak helyi jellegűek voltak, a római egyház egységét nem tudták megbontani. A 16. században Luther Márton felléptével induló reformáció azonban már Európa egészére kiterjedt, és egész országokat szakított ki a katolikus egyházból. Miután a régi és az új egyházak közötti évtizedes vallásháborúk során nyilvánvalóvá lett, hogy egyik fél sem tudja a másikat meggyőzni vagy térdre kényszeríteni, az együttélést valamilyen formában rendezni kellett. Így jött létre politikai kényszerűségből 1555-ben az augsburgi vallásbéke, mely azzal, hogy elismerte az evangélikus (lutheránus) vallást, először mondotta ki, hogy a nyugati kereszténységen belül nem csak egy vallás lehetséges. A két felekezet együttélését azonban az akkori politikusok sem tartották megvalósíthatónak. A béke szerint minden ország, tartomány, birodalmi szabad város választhatott, hogy a két vallás közül melyiket akarja követni, de választásuk megszabta a joghatóságuk alatt élők vallási hovatartozását is. Vagyis a béke rendelkezése szerint a másik egyházi tanítás hívei szabadon távozhattak vagyonukkal együtt. Egy kormányzati egységen belül tehát csak egy vallás, egy egyház létezhetett.
Majdnem száz év múlva, 1648-ban a vesztfáliai békében emelték be az elismert felekezetek közé a református (kálvinista) egyházat. Mivel pedig közben nyilvánvalóvá lett, hogy az egy ország -- egy vallás elve a gyakorlatban a legtöbb helyen nem volt megvalósítható, tágították a lehetőséget. Eszerint egy ország területén belül élhetnek mind a három felekezethez tartozók, de a tartományuraknak, a földesuraknak jogában áll a maguk vallására kényszeríteni jobbágyaikat. Ez a cuius regio, eius religio elve: akié a birtok, az szabja meg a vallást. Egy városon, tartományon vagy birtoktesten belül tehát a vesztfáliai béke továbbra is egyetlen vallás uralmát tartotta megvalósíthatónak.
Ha merev szabályok -- főként a városokban -- nem is érvényesültek mindenütt, azaz több felekezet élt együtt több-kevesebb békességben, uralkodó egyház mindenütt csak az egyik volt közülük; a többi csupán olyan tolerált, megtűrt maradt, amelynek vallásgyakorlatát nemegyszer korlátok közé szorították.
A nyugat-európai egyháztörténészek általánosnak mondható felfogása szerint a felekezeti egyenjogúságot először az angol parlament iktatta törvénybe 1653-ban Cromwell nyomására. Ez az egyenjogúság csak a keresztény vallásokra vonatkozott, s közülük is kizárták az unitáriusokat. Ez is mutatja, hogy az egyenjogúsítás nem a mai értelemben vett lelkiismereti szabadság nevében történt, hanem politikai meggondolásból, hogy biztosítsa a társadalom egységét.
Európa nyugati felében, északi, déli vagy középső részein nagyjából egységes vallási tömbök alakultak ki. Itália és a Pireneusi-félsziget egységes katolikus volt, Skandinávia evangélikus, a német államok országonként katolikusok, evangélikusok vagy a Rajna mentén reformátusok voltak, s miután XIV. Lajos visszavonta 1685-ben a protestáns kisebbségnek a nantes-i ediktumban adott szabadságjogokat s a hugenottákat áttérésre vagy emigrációra kényszerítette, Franciaország is egységesen katolikussá lett. Európa keleti részén azonban a vallási kép sokkal tarkább volt, s különösen az volt a Kárpát-medencében és éppen Erdélyben, ahol nemegyszer egy településen belül is több, két vagy három felekezet hívei éltek együtt. A békés együttélés megteremtésére itt más utat kellett járni, mint az előbb említett tájakon.
A különböző vallások együttélése itt egyébként is évszázadok óta hagyományos volt. Erdélyben, a nyugati és keleti kereszténység határán, a római és az ortodox egyház egyaránt jelen volt, s az 1400-as években Csehországból a huszitizmus is átterjedt a déli részekre. Zsigmond király az 1430-as években Rómából a domonkos rendi inkvizíciót is behívta ellenük, a 16. században pedig a reformáció mindegyik hulláma elérte Erdélyt, és híveket szerzett. A felekezeti tarkaságot még erősítette az etnikai: a vallási különbség nem egy esetben nemzetiségi különbséget is jelentett.
Az ortodox vallású románokat kivéve, akiket a reformáció nem érintett, az 1550-es évekre Erdély lakossága a lutheri reformációhoz csatlakozott; maga a fejedelem, Szapolyai János Zsigmond is. Katolikusnak csak a Székelyföld egy része, Csíkszék és néhány főúri család maradt meg. A gyulafehérvári és a váradi katolikus püspöki széket nem töltötték be, a püspökség javait az állam foglalta le. 1557-ben az országgyűlés törvényben bevett vallássá nyilvánította a lutheri evangélikus vallást, azaz a katolikussal azonos jogokat biztosított számára. Majd amikor a magyar lakosság s a fejedelem is a kálvini irányhoz csatlakozott (az erdélyi szászok, tudjuk, megmaradtak a lutheránus vallásban), az 1564. júniusi tordai országgyűlés bevett vallássá nyilvánította a reformátust is. Ahogy a törvény szövege mondja: A királyi városok, mezővárosok és a falvak bármelyik vallást követhessék, hitükön való prédikátort tarthassanak, a velük ellenkezőt pedig elbocsájthassák. Azaz: a települések maguk határozzák meg, hogy melyik egyház tanítását fogadják el, s aki a választással nem ért egyet, elköltözhet. Nem nehéz ebben a szövegben az 1555. évi augsburgi vallásbéke hatását felismerni: egy településen csak egy vallás alkosson közösséget. A különbség csak annyi, de ez nem jelentéktelen, hogy a választás szabadságát a paraszti mezővárosoknak és a falvaknak is megadja, s hogy a fejedelem vallása nem válik privilegizált államvallássá.
