Gazdálkodó
Feltöltve: 2012. január 9.,ja
K. Mező Szilvia
Keserédes
cukorhelyzet.
Konferencia
Szilben
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár részvételével „Mezőgazdaság-Vidékfejlesztés-Összefogás” címmel rendezett konferenciával nyitotta meg a Szövet-
kezetek Nemzetközi Évét a Rábaközi Korona Szövetkezet pénteken (2012. január 27-én) a Győr-Moson-Sopron megyei Szilben.
Az Európai Unió 2014--2020 közötti időszak közös agrárpolitikai irányvonalait, a várha-
tó támogatási célok és intenzitások ismertetését követően Czerván György kitért a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott kormányzati elképzelésekre, valamint a közelmúltban indított Darányi Tervre. Számos olyan intézkedés kerül bevezetésre, melyekkel a magyar agrárium szereplőit is arra ösztönzi a tárca, hogy az élelmiszertermelés tekintetében hazánk minél nagyobb mértékben önellátóvá váljon. Erre az EU szabta keretek között is megvan a lehetőség, ugyanis figyelembe véve lakosság-számunkat, az agrár- és vidékfejlesztési támo-
gatások tekintetében Magyarország haszonélvezője az uniós rendszereknek. A Közös Agrár Politika (KAP) egyszerűbbé azon továbbra sem teszi egyszerűbbé a támogatások lehívását, sok esetben ez várhatóan bonyolultabb lesz. Az uniónak új kihívásokkal kell szembenéznie, hisz élelmiszer-előállítás vonatkozásában nem tudja a saját szükségleteit kielégíteni. A kvó-
ta-rendszer miatt a cukorgyártás ugyan speciális kérdés, s mivel nem csak hazánk szembe-
sült az elmúlt években a cukorellátás problémáival, hanem maga az Európai Unió is, így Brüsszel is kénytelen foglalkozni a kvóta kérdésével. Magyarországon kívül még 8 tagál-
lam (görög, lengyel, finn, francia, lett, portugál, svéd és román) képviseli azt az álláspontot, hogy a kvótarendszer 2020-ig folyamatosan kerüljön kivezetésre, így az államok mellett a termelők is fokozatosan felkészülhetnének a szabadpiaci versenyre.
Glattfelder Béla Európa Parlamenti képviselő szerint sincs egységes álláspont az EU-ban, s valódi cukorügyi harcok folynak. Az elmúlt években a kialakult cukorellátási problé-
mák fő okozója az Európát elárasztó olcsó brazil nádcukor volt, s ez a tendencia határozza meg továbbra is a térségben kialakult cukorhelyzetet. Sajnos, az EU kiszolgáltatott a dél-amerikai nádcukor-lobbi érdekeinek, ugyanis Brazíliában folyamatosan hatalmas területeket vonnak művelés alá és terjesztik ki a cukornád-ültetvények méretét. Ennek egyik oka a bio-
etanol-gyártás, másik a cukorgyártás. Brüsszelben három lehetőség merült fel eddig a helyzet megoldására, s hazánk ebben -- egyedüliként -- a kvóta felülvizsgálatát is javasolta olyan államok esetében, ahol a hazai igények kielégítése hazai termelésből nem fedezhető.
Hogy Magyarország miért került ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, noha a rendszerváltáskor még 12 nagy múltú hazai cukorgyárunk működött, melyek a hazai piacon túl (300 ezer tonna) jelentős export-bevételt (100 ezer tonna) is termeltek, arra Ivanics Ferenc, a megye országgyűlési képviselője adott választ. A cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti eseti bizottság tagjaként, illetve a vizsgálatra vonatkozó javaslat egyik benyújtójaként a „cukorgyári capricco” szinte minden mozzanatát ismerve tárta az érdeklődő hallgatóság elé mindazok nevét, akiket a bizottság meghallgatott. A 16 tagú bizottság 180 napot kapott a vizsgálatra, melynek során sikerült fényt deríteni a privatizáció során elkövetett felelőtlen lépésekre. Főként ezek tették lehetővé, hogy a kaposvári cukorgyár is az Agrana osztrák csoport többségi tulajdonába került.
A konferencia fő témáját adó „cukor-ügy” és egyéb aktuális, mezőgazdaság és élelmi-
szer-termelés iránti érdeklődés óriási. A szervezőkhöz előzetesen beérkezett több mint 50 kérdésből is az a következtetés vonható le, hogy az elkövetkező évek sarkalatos kérdéseivel állunk szemben. Hogy nádcukor, répacukor, vagy netán izocukor kerül majd asztalunkra, minden bizonnyal nem rajtunk fog múlni. Azonban tápérték tekintetében a répacukor mel-
lett tette le voksát Tömördi Máté , a Petőházi Cukorgyár nyugalmazott vegyészmérnöke, a Rábaközi Korona Szövetkezet tanácsadója. Véleménye szerint feltétlenül vizsgálni érdemes a cukoripari melléktermékek állattenyésztésben való felhasználását is. Nem elhanyagolandó szempont, hisz a kormány vidékfejlesztési stratégiája előnyben részesíti az állattenyésztés ismételt felvirágoztatását, s ennek elengedhetetlen feltétele az alacsonyabb takarmányozási költség. Kiemelte, hogy a cukorrépa-termesztésnek nem véletlenül voltak hagyományai a Rábaközben, hisz itt sikerült hazánkban a legjobb minőségű cukorrépát termeszteni, s a Pe-
őházi Cukorgyár is emiatt tudott a leggazdaságosabban működni. Fontos szempont, hogy a cukorrépa-termesztés és a feldolgozás viszonylag közel esett egymáshoz, így a szállítási költségek kisebb mértékben növelték az előállítási költségeket. S miután a megye infra-
strukturával jól el van látva, így kormányzati szándék esetén feltétlenül a Rábaközben volna realitása egy új cukorgyár létesítésének annak ellenére, hogy az ország egyéb területein is indultak kezdeményezések.
Vukics Ferenc szerint emiatt is nagy jelentősége van az összefogásnak és feltétlenül érde-
mes segíteni a szövetkezet törekvéseit. Az összefogásnak egyébként is óriási jelentősége van és lesz a jövőben. Különösen igaz ez az élelmiszer- és mezőgazdaság vonatkozásában, mert az elkövetkező időszak a lokális termelésnek fog elsősorban kedvezni, azaz ahol ter-
melünk, lehetőség szerint annak közelében dolgozzuk fel. Azonban ehhez elengedhetetlenül fontos lesz egy hazai ún. állami-civil pénzintézet. Ezt a célt tűzte ki a Hiteltársuláshoz csat-
lakozók összefogásából létrejött szervezet, s jó kilátások vannak arra, hogy a webbank-hálózat elindulhasson. Azonban ki kell emelni, hogy a jelen időszak és a ránk váró nehe-
zebb évek csak akkor élhetők túl kevesebb fájdalommal, ha kivétel nélkül mindenki megta-
lálja a maga egyéni feladatát és szerepét az összefogás megteremtésében, valamint gyakor-
lati megvalósításában.
A Szövetkezetek Nemzetközi Évének megnyitója is az összefogás jegyében szervező-
dött, ugyanis a csornai, kapuvári és téti kistérségek, továbbá több Győr-környéki és óvári termelők termék-bemutatója és kóstolója színesítette a teltházas rendezvényt. A Rábaköz híres népzenei hagyományaiból a Szili Linkószer Citerazenekar adott ízelítőt.
Győr, 2012. január 28.
Feltöltve: 2011. szeptember 9., he
Fellendülőben a dán építőipar
Az öt legnagyobb dán város az elkövetkező húsz évben összesen 66 000 új lakás építé-sét tervezi. A népesség növekedésével számolnak, ezért van szükség a terjeszkedésre.
Miközben Dániát teljesen elkerülik a pénzügyi válság megszorításai, igazi fellendülés vár-ható az építőiparban -- írja a Berlingske Tidende napilap. Koppenhága, Aarhus, Odense, Aalborg és Esbjerg önkormányzatai új városfejlesztési terveken dolgoznak, hogy több em-bernek nyújthassanak lakást és munkalehetőséget.
Jobbára családi házak, lakások építését tervezik, de fiataloknak és időseknek szánt otthonok is épülnek majd. A tervek között szerepelnek továbbá új iskolák, gyermek-intézmények, üz-letek, szolgáltató létesítmények és teljes közlekedési rendszerek.
Egyedül Koppenhágában a lakosság 29,1 százalékos növekedése várható az elkövetkező három évtizedben. A Berlingske Research felmérése szerint a fejlesztések elsődleges célja: minél több képzett külföldi munkaerő vonzása és elhelyezése. Christian Wichmann Matthi-essen, a Koppenhágai Egyetem földrajz-professzora szerint ez a stratégia kifizetődő, hiszen a növekedés elsősorban a nagyobb városokban várható.
Lars Storr-Hansen vezérigazgató szerint az építőipar készen áll a kihívásra.
-- Elemzéseink alapján elsősorban Koppenhágában és Aarhusban számolunk a lakosság nö-vekedésével, és megvan a kellő kapacitásunk a beruházások kivitelezéséhez. Most kell be-lekezdenünk, amikor az építőipar lélegezetvételhez jutott, sőt, nagy a csend a kiváló 2005, 2006 és 2007-es évek után -- mondja Lars Storr-Hansen.
2011. július 25.
(fordította: Hajdú Éva)
(forrás:http://www.copcap.com/content/us/quick_links/news/latest_news/2011/news_3rd_quarter_2011/construction_boom_in_the_large_danish_cities#.TlTpfTiiOmk.email)
MELLÁR:
Feltöltve: 2011. augusztus 30.JT/he
Bukás a kormány gazdaságpolitikája
A napokban nyilvánosságra került makroadatok egyértelműen bizonyítják, hogy az Orbán-kormány által alkalmazott gazdaságpolitika nem megfelelő, karakteresebben fogalmazva: megbukott - kezdi a Magyar Nemzetben írt cikkében Mellár Tamás. A jobboldali közgazdász szerint idén csak 1,5 százalék körüli nő a GDP, a gazdaságpo-litika a kezdetektől helytelen volt, az egykulcsos szja tévedés, a több kulcs mellett va-gyonadó is kellene.
A közgazdász hangsúlyozza, hogy a gyenge második negyedéves GDP-adatot, illetve egyéb adatokat nem érdemes a mostanában lassuló külső környezettel magyaráznia a kormánynak, mert abban az elmúlt másfél év helytelen gazdaságpolitikájának van szerepe, a lassuló külső környezet majd a következő kettő-négy negyedévben éreztetheti negatív (költségvetési) ha-tásait. A szerző szerint "válaszút elé ért az Orbán-kormány: vagy azonnal radikális gazda-ságpolitikai fordulatot hajt végre, vagy pedig óhatatlanul belecsúszik az elmúlt négy évtized politikájába".
Mellár úgy látja, hogy idénre a kormányfő által múlt héten jelzett 2 százalékosnál is lassabb, 1,5 százalékos növekedés lehet a valószínűbb, jövőre pedig szintén "nem lehet lényegesen magasabb két százaléknál, miközben a kormány konvergenciaprogramja minimum három, maximum négy-hat százalékos növekedésről szól".
A kezdetektől elhibázott
Az egyetemi tanár szerint a lassú gazdasági növekedéssel kapcsolatban "a valóság tehát az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által alkalmazott gazdaságpolitika kezdettől fogva elhibázott volt. Egy strukturálisan egyensúlytalanságokkal terhelt és gyenge versenyképes-ségű hazai vállalkozói körrel rendelkező gazdaságot nem lehet adócsökkentéssel fenntart-ható növekedési pályára állítani".
Mellár némi dicséretként azért hozzáteszi: "a 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán-terv jó irányba tett korrekciós lépés volt, amely valamelyest mérsékelte a feszültségeket, de megszüntetni nem tudta azokat". Ennek okát abban jelöli meg, hogy a terv bejelentésével párhuzamosan nem szakított az Orbán-kormány a kínálatösztönző gazdaságpolitikával, és a lépések nem nagyon foglalkoztak a GDP-növekedés forrásaival, illetve inkább negatív mó-don hatottak arra.
Az egyetemi tanár úgy látja: minél később lép a kormány, annál kisebb lesz a mozgás-tere, és annál nagyobb valószínűséggel kényszerül rá megszorításokra, vagy esetleg az adós-ságcsökkentő és egyensúlyi célok feladására. Hangsúlyozza: belső növekedés (lakossági fo-gyasztás, beruházások) hiányában ugyanis az egyensúlyi feszültségek egyre erőteljesebben jelentkeznek, és szerkezeti reformok hiányában csak a fűnyíróelvszerű egyensúlyteremtés marad.
A cikk folytatása a 2. oldalon
Fordulat: növekedés és egyensúly
Mellár javaslata szerint a gazdaságpolitikai fordulat mellett a kormánynak továbbra is a gaz-dasági növekedés és az egyensúly kettős célját kell képviselnie. Utóbbi szempontjából a Széll Kálmán-terv jó kiinduló pont, a GDP-növekedés ösztönzéséhez azonban meglátása szerint a korábbiaktól eltérő, egészen új politikát kell összeállítani. Érvelése szerint a hazai középosztály egzisztenciális megroggyanása áll a lakossági fogyasztás gyengélkedése mö-gött, azaz ennek a rétegnek, illetve a hazai kis- és közepes vállalatoknak a megerősítésére kellene törekedni.
A középosztály megerősítése szempontjából Mellár szerint a legfontosabb lépés a jelen-legi egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer többkulcsossá, progresszívvé tétele lenne (példaként 0, 16 és 32 százalékos adókulcsokat említ a minimálbér és az átlagbér szerint), ami kedvező lenne az átlag és az alatti jövedelműeknek. Meglátása szerint a kormány által sokszor hangsúlyozott arányos teherviselés azt jelenti, hogy a gazdagabbak nagyobb részt vállalnak a közterhekből. Mint ismert: a napokban kormányoldali politikusok között is fel-merült egy a gazdagokra vonatkozó különadó ötlete.
Jöjjön a vagyonadó
Mellár szerint az újra többkulcsos adórendszer mellett egy vagyonadó bevezetése is fontos lenne, amely az adózatlan jövedelmeket legalább utólag és részben kontrollálná. Megjegy-zése szerint a fogyasztást nem fogja érdemben élénkíteni a kormány árfolyamgát-rendszere, "attól ugyanis a háztartások nem fognak jelentősen többet fogyasztani, hogy az esedékes hiteltartozásaikat más ütemezésben kell visszafizetni". A széleskörű deviza- és forinthitel problémában, érvelése szerint, állami segítséggel létre kellene hozni helyi szintű hitelszö-vetkezeteket, amelyek bizonyos feltételek mellett átvállalhatnák a hitelek egy meghatározott részét.
A kis- és középvállalatok megsegítése Mellár írása szerint azzal indulhatna el, ha első lépésben állami felvásárló hálózat jönne létre például a mezőgazdasági termékek felvásár-lására, illetve ha a kormány hosszú távra kölcsönbe adna fontos termelőeszközöket a kis-termelői közösségeknek. A mezőgazdasági termelés ilyen hátterű élénkítése a foglalkozta-tottsági problémákat is oldaná azokban a térségekben, amelyekbe a külföldi működőtőke nem ér el és eddig nem tudtak bekapcsolódni a termelésbe. "A még ezek után is fennmaradó munkaerőt pedig felszívhatja a kormány által beindított, illetve beindítandó közmunkaprog-ramok országos rendszere" -- zárja gondolatait Mellár.
(Forrás: Portfolio.hu, Index, Nemzeti hírháló)
Feltöltve: 2011. június 21., he/he
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) kötelezte a Pioneer Zrt.-t, hogy a Bólyi Agrokémia Kft. 240 hektáros területén elvetett génmódosított vetőmagot tárcsázza ki.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tudatta, hogy az MgSzH munkatársai hatósági és laboratóriumi vizsgálataikon kimutatták, hogy GMO-val szennyezett, mintegy 20 tonna szója vetőmagot vetettek el a területen. A cég a vásárláskor nem tudott a szennyezésről.
A már kikelt növényállományt, a hatósági ellenőrök jelenlétében, a vetőmagot forgalmazó Pioneer Zrt. az érintett területen kitárcsázta a földből. A kártérítési és a kitárcsázási költségek a jogszabályok alapján a vetőmag-forgalmazót, tehát a Pioneer Zrt.-t terhelik. A kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium mindent megtesz azért, hogy megőrizze az ország GMO-mentességét. A hatályos jogszabályok alapján az országba nem lehet behozni GMO-s vagy GMO-val szennyezett vetőmagot -- hívja fel a figyelmet a tárca közleménye.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter április 27-én rendelt el fokozott ellenőrzést a vetőmagoknál. Május végéig az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága 250 vizsgálatot végzett. A bólyin kívül még öt szennyezett tételt találtak: több mint 6 tonna -- 300 zsák -- kukorica és 20 kiló szója vetőmagot. A hatóság ellenőrei a tételek megsemmisítéséről döntöttek, ennek költségei a vetőmag-forgalmazó Pioneer Zrt.-t terhelik.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és az MgSzH a jövőben is határozottan fellép a GMO-val szennyezett vetőmagok magyarországi jelenlétével szemben.
(forrás: fn.hu, MTI)
Feltöltve: 2011. május 8., vdgy/he
Megvagyunk most már IMF nélkül is
Magyarországnak a legutóbbi kötvénykibocsátások sikere után nincs szüksége a Nemzet-
közi Valutaalap (IMF) finanszírozására -- vélekedtek helyzetértékelésükben londoni fel-
zárkózó piaci elemzők.
A Commerzbank londoni részlegének pénteki elemzése szerint a piaci figyelem egyre inkább a magyar gazdaság ciklikus teljesítményére irányul, és ez most már kezd felzárkózni a térség többi gazdaságáéhoz. Ezt a folyamatot két tényező erősíti: az ÁKK végrehajtotta egész évi külső hitelfelvételi programját -- a mostani eurókibocsátást többszörösen túljegyezték --, és a forint erős maradt, most hozzávetőleg 5 százalékkal erősebb az euróhoz képest, mint a tavalyi év végén -- áll az elemzésben.
A Commerzbank londoni szakértői szerint azzal, hogy további egy évig nincs szükség devizahitel-felvételre, a piac szempontjából megszűnt egy kulcsfontosságú sebezhetőségi tényező, vagyis az önfinanszírozási képességgel kapcsolatos aggály. A legutóbbi euró-
és dollárkötvény-kibocsátások során megmutatkozott kereslet egyértelművé tette, hogy belátható ideig "nem lesz szükség az IMF-re" -- állapították meg a Commerzbank londoni elemzői.
Matolcsy: kipateroltuk az IMF-et az országból
A ház szerint a magyar fellendülést eddig az export hajtotta, és ez azt is jelenthetné,
hogy az elmúlt negyedévben lezajlott forinterősödés akár jelentős visszahúzó erővé is válhat. A Commerzbank elemzői azonban ezt nem így gondolják: szerintük Magyarország számára az elsődleges gazdasági fenyegetés mindig is a forintgyengeség volt, és ennek hatása a külső tartozásokra.
A cég az elemzésben kiemeli, hogy a legutóbbi adatokban nincs jele a magyar külkereskedelmi többlet csökkenésének. A Commerzbank londoni szakértői biztatónak nevezik, hogy az érzékelhető gazdasági fellendülés és a szilárd forintárfolyam ellenére sem kezdett csökkenni a kereskedelmi többlet, bár a cég a második félévben már bizonyos csökkenést "elkerülhetetlennek" tart.
Az elemzés szerint ugyanakkor a forinterősödés sem fog "örökké" tartani. A Commerz-
bank londoni stratégái az év végére 275 forint körüli euróárfolyamot jósolnak, de véleményük szerint még ez is a kockázati környezet jelentős javulását fogja jelenteni éves összevetésben, tekintettel arra, hogy a tavalyi második félévben az euró forintárfolyama a 280-as sávban mozgott.
A kockázati környezet javulását mutatja az is, hogy a magyar szuverén adósságt-
örlesztési kockázatokra köthető származékos biztosítási csereügyletek (credit default
swaps, CDS) díjszabásai a tavalyi második félévre jellemző 350 bázispontos sávból
a jelenlegi 242 bázispont környékére csökkentek -- áll a Commerzbank pénteki elemzésében.
Pénteken egyébként még ennél is tovább javultak a magyar CDS-árazások Londonban. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók díja a pénteki londoni kereskedésben 238 bázispont környékén mozgott.
A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most 238 ezer
euró minden 10 millió euró magyar államadósság után, az irányadó ötéves futamidőre.
Ez hozzávetőleg azonos a spanyol CDS-díjszabásokkal. Görögországot ugyanakkor
piac e mérce szerint hatszor kockázatosabb adósnak tartja, mint Magyarországot, a görög CDS-árazás ugyanis a pénteki késői londoni kereskedésben 1460 bázispont -- 10 millió euró görög adósságra csaknem másfél millió euró - volt.
A CMA számítási modellje szerint a pénteki görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 66 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban, vagyis a piaci szereplők kétharmados halmozott esélyt látnak arra, hogy Görögország öt éven belül törlesztés-
képtelenné válik.
Három és fél év után úgy tűnik, fel kell adnia Horváth Sándor Lászlónak, hogy Magyarországon indítsa el elektromos kisautójának a gyártását. Az [origo]-nak azt mondta, az itthoni mentalitás, a pitiáner gondolkodás, a korrupció és ostobaság kergette egészen Németországig, ahol elmondása szerint végleg révbe érhet. A Brixxon Elektromos Autó Kft. vezetője és tulajdonosa azt állítja, 2012-ben már ő lehet a leggazdagabb magyar, igaz, nem magyarországi illetőséggel.
Horváth Sándor Lászlónak elege lett
-- Nagyon nehezen jött össze az interjú időpontja. Állandóan külföldön volt az utóbbi időben. Türelmet kért, mert eredményt ígért.
-- Az eredmény megszületett. Véglegesen eldőlt, hogy Németországban kezdjük gyártani a Brixxon első elektromos autóját, a Bontino Caffo SR-t. Ha valaki három éve azt mondta volna, hogy 2011 tavaszán Magyarországon a vállalkozásommal itt fogok tartani, vagyis majdnem sehol, kikértem volna magamnak. Én itthon szerettem volna megvalósítani a terveimet, de rá kellett jönnöm, hogy nem lehet. Ennyi pitiánerséget, rosszindulatot, korrupciót, ostobaságot és dilettantizmust, álnokságot és gazemberséget, mint ami itt van, nem lehet elviselni. Külföldön jóval többe kerül megvalósítani a gyártást, de nem maradt más választás. Az elmúlt hetekben dőlt el, hogy Németországban lesz a gyár. Különálló német cég valósítja meg a beruházást, és az irányítás, valamint az autó továbbfejlesztése miatt családostól kiköltözöm.
-- Mi volt a legfőbb baj itthon?
-- A döntésképtelenség, az állandó egy helyben topogás, hogy mindig, mindenre az volt a válasz, hogy térjünk vissza rá két hónap múlva, hogy össze kell hívni egy tanácskozást, de most mindenki külföldön van, hogy most ez meg az a baj, várjunk. Az egész ország pénzügyileg teljes csődben van, és erről legkevésbé az állampol-gárok vagy az önkormányzatok tehetnek, hiszen a cégekben is mindig a tulajdonos irányítja az gazdasági vagy pénzügyi feladatokat. Hol marad az állam ellenőrző vagy éppen irányító szerepe? Mi mindig elmondtuk, hogy nem támogatást kérünk, azt meghagyjuk a multiknak, hiszen szegények rászorulnak arra, hogy támogassák őket. Mi csak azt kérjük, hogy ne akadályozzák a munkánkat. Ez volt például az általam Budapestre tervezett elektromos-bérautó-hálózattal kapcsolatban. De még arra is képtelenek, hogy ingyenes parkolást engedélyezzenek az elektromos járművek részére, amit már minden európai vagy amerikai ország jóváhagyott. Tavaly, a választásokat követően arra számítottam, hogy lesz valamilyen jó irányú változás, de nem történt semmi.
Úgy gondoltuk, no, most majd meglódul a "zöld gazdaság", az alternatív energia felé fordul a piac vagy az ország, de ez megint csak egy illúzió maradt. Nincs értelmezhető és elfogadható gazdaságpolitika, vagy nem látom. A megígért munkahelyteremtés üres szólam maradt, és még a szándékot sem látom, így nem is hiszem, hogy valós elmozdulás lesz. Ami a saját területemet illeti, úgy tűnik, hogy a kormány "lefeküdt" a külföldi autógyáraknak, ezzel pedig további kamionok áradatát zúdítja az országra.
A szmogtól fuldokolnak a városok, az utak katasztrofális állapotban vannak, a vidéki régiók olyan szegények, mint a templom egere. Különösen a keleti részén az országnak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ott szívesen beruháznék. Van ilyen szándékom az egyik kisebb városában a megyének, tárgyalunk is az önkormányzat-tal, hogy felépülne ott 30 hektáron egy 90 ezer négyzetméteres, elektromos járműveket gyártó üzem. Nagyjából meg is állapodtunk -- helyi szinten. De meglátjuk, az idő nem sürget.
Még ez sem a végső változat
-- Próbálkozott Ausztriában is, ott mi volt a baj?
-- Az osztrákok odacsábítottak, szóban mindent megígértek, de írásba soha nem adták. Azt szerették volna, hogy nekik egy fillérbe se kerüljön az ügylet. Telepedjek le, vásároljam meg a telephelyet, építsek rá csarnokot, vegyem meg a gépeket, és természetesen alkalmazzam a helyi munkaerőt. Vagyis hasonlított a konstrukció ahhoz, ami itthon lett volna, annyiban volt különbség, hogy mindezt ők gyorsabban bonyolították volna, és pluszban még mosolyogtak is hozzá. Utánagondoltam az egésznek, és egyetlen egy részében sem láttam azt, hogy valamit adtak volna. Magyarul a mosolygás és a folyamatos udvarias beszéd mellett gyakorlatilag politikai nyomásra nem voltam sikeres. Pont ugyanaz a szituáció, mint Magyarországon, az a fránya politika, nem az ország érdeke.
-- Miben mások a németek?
-- Fantasztikusan jól szervezett a német rendszer, nem mosolyognak úgy, mint az osztrákok, de mindenre van megoldásuk. Flottul megy minden. 1992-ben, amikor 4 év után hazajöttünk a feleségemmel Hamburgból, ahol a tanulmányaimat folytattam, megtanultam az "egy ember -- egy szó" alapelvet, és azóta a szerint élek, ezért különösen nehéz a magyar valóságot szokni. Itt a pecsétekkel teli papírban sem bízhatok, a németeknél elég csak egyszerűen aláírni bármit, pecsét nem kell. A múlt héten kint voltunk Németországban megint egy pár napot, sok területet megnéztünk, és több konkrét ajánlat is érkezett, amelyek közül egy kimondottan megfelelő lenne. Tárgyalunk még, nem döntünk addig, amíg az autónk új elektromos motorját nem teszteltük, érzéseink szerint az új fejlesztéssel hatalmasat alkottunk, de várjuk meg a tesztelések végét. Ha azt hozza, amit remélünk, akkor másképpen tárgyalunk...
-- Korábban Magyarországon két itthoni fejlesztésű kisautó is látványos kudarcot vallott. Számításba vette, hogy mi vezetett a Puli és az Alma bukásához?
-- Igazából a Puli sikertelenségének okairól vannak információim, de hasonló gondok lehettek a másik autónál is. Talán a legfontosabb, hogy a Puli nem tényleges innováció eredményeként született meg, meglévő -- ráadásul akkori szocialista -- márkák részegységeiből szerelték össze. Máshonnan volt a motor, a kormány, a fék- és a sebességváltó rendszer, és még sorolhatnám. Ennek egyik következménye volt, hogy nagyon súlyos gondokkal küzdött a konstrukció, de a legnagyobb baj az volt, hogy nem tudtak határidőre szállítani, így visszamondták a rendeléseiket a svájci és a francia megrendelők. Ha jól tudom, nyolc év alatt talán ha 1700 darab készült el. Az Alma már másik történet, az, ha jól emlékszem, Trabant-alapokra épült.
- - Mennyiben más a Bontino esete?
-- A leglényegesebb különbség, hogy valódi fejlesztés eredménye a kisautó, ami a három évvel ezelőtti bemutatásához képest is rengeteget változott már. Olyan szabadalmakat tartalmaz, amelyek a nagy autógyárak figyelmét is felkeltették. Teljesen új konstrukciójú motort, hajtástechnikát, akkumulátortechnikát fejlesztettünk ki, a Bontino hatótávolsága az új elektromos motorral egybeépített áramfejlesztőnk segítségével 300-400 kilométer egy töltéssel. Háromszáznál kevesebb alkatrészből épül fel, nincs olajcsere, légszűrő, kevés a szervizelendő egység, olcsó az autó fenntartása. Alapfelszereltség lesz a navigáció és az elektromosan fűthető, állítható airbages bőrülések, airbages sportkormány, könnyűfém kerekek, digitális műszerfal. Nem titkoljuk, hogy elsősorban kishaszonjárműnek, városi pick-upnak szánjuk az autót, és mivel elsőkerék-hajtásos, hátul a rakodórész tetszőleges hosszúságú lehet, a megrendelő igénye szerint. Az utastérben kényelmesen elfér a 220 cm magas vezető is, az elektromosan állítható üléssel bármilyen poziciót elérhet. Lehet vele élelmiszert vagy más árut szállítani, kitűnően alkalmazható bármilyen célra, ezért csak a kreativitáson múlik, hogy mire használják. A 130 km/órás végsebesség és a korábban említett hatótávolság révén az autópályán is jól lehet alkalmazni városok közötti közlekedésre, szállításra, de ezt az autónkat terveztük a Budapesti Elektromos Bérautó Hálózatunkba is. Amennyiben a kormány igennel szavaz a díjmentes parkolásra.
- - Várhatóan Németországban gyártják majd...
-- Nagyon lényeges momentum a Bontino esetében, hogy kiterjedt marketing-munkát végeztünk még az autó tervezése során, illetve a prototípusok építése közben is. Azt sem rejtettük véka alá, hogy a kocsinak fényes jövőt jósolunk a városi bérautózásban. Hat ország 18 városában már komolyan számolnak azzal, hogy a bázisok bekerülnek majd a bérautó-hálózatba.
-- Mit gondol, ha tényleg ennyire perspektivikus az autó használhatósága, miért nem kezdtek már bele a fejlesztésekbe a nagy autógyárak?
-- Belekezdtek már, a különböző gyártók kormányaiktól hatalmas pénzeket kaptak, de nem rendelkeznek még olyan technikával, amelyik nyereségessé tehetné gyártásukat. Több olyan elektromos autó is van a piacon, amelyiket nem lehet megvenni, csak lízingelni. Nagyon kevesen adnának 10 millió forintnak megfelelő összeget egy kis hatótávolságú, nagyon lassan feltölthető akkumulátorú autóért. Persze, azért bejelentkezett az egyik német prémium márkájú autógyár is, kellene a töltéstechnológiánk, de egy csúcstechnológiát megtestesítő szabadalmat, ötletet semmiképpen nem szabad eladni gyorsan, induláskor, a konkurens gyárnak.
-- Vannak konkrét elvárásai, hogy mit tartana sikernek a Bontinóval kapcsolatban? Miről számolhatna be mondjuk egy év múlva?
-- Meglepőt fogok mondani: úgy gondolom, hogy 2012 végére már én lehetek Magyarország leggazdagabb embere, még akkor is, ha nem teljesen itthon élem az életemet. Azzal számolunk ugyanis, hogy jövőre 30 ezer, modultechnológiával készülő Bontino kerül a piacra. Felépítjük, azaz létrehozzuk 2012-ben a magyarországi gyártóegységünket is, ahol az új elektromos motorunk is készülni fog, illetve az elektromos autónk köré és mellé kiépülő egyéb tevékenységekből, mint például az elektromos-bérautó-hálózatból, a különböző szabadalmi és egyéb jogokból összeállhat a korábbi, 3 évvel ezelőtti jóslatom, hogy a leggazdagabb magyarnak tekinthessem magam. Szeretném, ha a fejlesztő társaim, azok a magyar zsenik, akik a programom megalkotásában részt vettek, végre emberhez méltóan élhetnének hazájukban, Magyarországon, mert vannak köztük olyanok, akik ma, pont a fejlesztéseik miatt, házukat vagy lakásukat veszthetik el -- és a végrehajtó csak egyszer csenget. Az "állam" pedig figyeljen oda arra, hogy vannak olyan magyarok a hazában, "akik kilógnak sorból". Ők kevesen vannak, de a többség élvezi munkájuk gyümölcsét vagy hasznát, azaz a feltalálók, a fejlesztők is emberek, pláne akkor, ha fejlesztéseiket saját erőből finanszírozták.
Hajnal László
(forrás: origo.hu, vállalkozói negyed)
Szilaj-kulturális
Önellátás, önrendelkezés
Civil kurázsi
Magyarok Szövetsége
Magyar Közösségek Szövetsége
www.emberiseg.hu
Segítsen világra hozni!
Válasszon közülük!
Egy újabb , még meg nem
született könyv borítója rejtőzik
a 150 kis négyzet mögött.
Szerkesztőség
