Iránytű
2011.09.20. -
BÖJTE CSABA
Feltöltve: 2012. február 19.
Párbeszéd a Végtelennel
Negyedik könyv
" Attól félek, hogy a mindmáig munkálkodó Isten nem fog bennünket e félkész vi-
lágból csak úgy szépen átmenteni egy ropogós, friss, vadonatúj Isten Országába."
Sikerült befejeznem a Végtelenről, az Istenről szóló negyedik könyvemet, melynek a cí-me, Párbeszéd a Végtelennel!
Miről szól a könyv? Az imádságról, az Istennel folytatott teremtő párbeszédről, mely az ember legfőbb kincse és méltósága.
Az alábbi elmélkedés szeretne ráhangolni e könyv olvasására!
Napjaink történéseit sokan hajlamosak a Jelenések könyvének apokaliptikus eseményei-
hez hasonlítani és kérdezgetik kétségbeesetten, hogy itt a világ vége?
A történelem lapjait forgatva azt láthatjuk, hogy nagyon sok szörnyű dolog történt az elmúlt évezredek során. Az emberi balgaság, kapzsiság, hatalomvágy, véres kegyetlen-
ség sajnos újból és újból elképzelhetetlen intenzitással felizzott és pusztított. Még a törté-
nészek sem tudják számon tartani, hogy hány birodalom omlott ősze hatalmas vérfo-
lyamban, a járványok, a természeti erők hányszor pusztították el az emberiségnek jelen-
tős részét! A múltban is sokszor és sokan úgy érezték, hogy koruk szörnyűségeire, Isten csak a világ azonnali elpusztításával, egy kérlelhetetlen végelszámolással válaszolhat.
A szentírást olvasó ember azt látja, hogy teremtő, megváltó, megszentelő Urunk soha, egy pillanatra sem torpan meg. Nevel, formál, fenyít kemény kézzel, de hátat nem fordít nekünk, világunkat nem törli el bármi is történt! Ő jól tudja, hogy mi lakik az emberek szívében, leborul, sír Jeruzsálem falai előtt, de Virágvasárnapján mégis bevonul szeretett városába. Nagycsütörtök, Nagypéntek összeroppantja, de Húsvét hajnalán a nap újból felkel, és Jézus Krisztus csodálatos álmát -az Isten országát-, a vele partnerséget válla-
lókkal tovább építi. Párbeszédet kezd az emmauszi tanítványokkal. Olyan szépen beszél velük, hogy ők maguk azt mondják, hogy: „lángolt a szívünk, míg hallgattuk őt". Az egész éjjel halászó, átfázott, kiábrándult apostolainak tüzet gyújt a Galileai-tenger partján és halat süt. Pétertől megkérdezi szelíden: „Szeretsz te engem?" És az alázatos igenre: „Uram te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!" Nem hezitál, hanem töretlen bizalommal mondja Péternek: „menj legeltesd juhaimat!" Jézus bizonytalankodás nélkül folytatja a világot tovább teremtő csodálatos szép művét az emberekkel. A párbeszéd, az imádság istenének a célja felemelni, elvezetni az emberiséget önmagával, a Szenthárom-
sággal való személyes, boldog életközösségbe. Van ennél szebb álom ezen a földön?
Tagadhatatlan, hogy hihetetlenül sok nehézség, gond volt és van jelenleg is az egyes em-
berek, de az emberiség nagy családjának az életében. Sajnos a legjobbak is sokszor a vi-
lág gondjait látva, a mérhetetlen, előttünk tornyosuló problémák elöl, mint a gyermekek visszahúzódnának, és szemüket behunyva, Istenre bíznák a munkát, a feladatokat. Vall-
juk be őszintén, sokszor jól jönne egy világvége! Mi szépen hátradőlnénk és Isten ahogy tudja, ítélkezve, csodákat téve oldja meg gondjainkat, vegye le vállunkról az átlátha-
tatlan, kusza, sokszor sajnos önmagunk által kreált terheket, és szépen vezessen be ben-
nünket, -álmélkodó gyermekeit-, egy frissen készített, minden szempontból pontra tett mennyek országába. Attól félek, hogy a mindmáig munkálkodó Isten nem fog bennünket e félkész világból csak úgy szépen átmenteni egy ropogós, friss, vadonatúj Isten Orszá-
gába. Ez nem vallna az Ő stílusára! Ő azt szeretné, hogy épülő, szépülő otthonunk min-
den egyes téglája szépen menjen keresztül a mi kezünkön is.
A Szentírást tanulmányozva azt látjuk, hogy Isten sohasem mondta az emberiségnek, hogy dőlj csak nyugodtan hátra, én majd megoldom a gondjaidat. Noénak az Úr nem épít bárkát és Ábrahám bár hittel igent mondott az Istennek, de őt hosszú vándorlásán nem angyalok hordozták tenyerükön, hanem maga kellett sokszor véresen nehéz útját megtennie. Az Ószövetség nagyjai mind-mind bekapcsolódtak Isten Országának építésébe, verejtékes, kitartó, küzdelmes életükkel. Mózes és népe pusztai vándorlása, a próféták sokszor sírásba torkolló hivatás teljesítése mind-mind arról szól, hogy Isten bár jelen van és segít, de nem oldja meg helyettünk az előttünk álló feladatokat. Tanácsot ad, fürjeket küld, vezeti Dávid parittyakövét, de az ember minden csatáját maga kell bölcsen, verejtékes munkával meg-
vívnia. A megváltás nagy művében, Mária, Szent József, az apostolok, mind-mind hősies helytállással, sokan vértanúi halálukkal veszik ki a részüket. Egészen biztos, hogy Isten nem magányos farkasként akarja a világ sorsát irányítani! Ő minden kor emberét hívja szeretettel, alázattal, hogy partnerségben, imádságban együtt gondolkodva, verejtékes munkával, váll a váll mellett tovább vigye a világ teremtésének csodálatos művét. Igen, Isten megteremtette nélkülünk a világot, és most velünk a bűnbe esett, de talpra álló ember által akarja a vágyva vágyott Édent felépíteni!
Az ember, az emberiség legfőbb tudása és feladata a párbeszéd a végtelennel. Ez a párbe-
szédre való készség, képesség az emberi méltóság, a szabad akaratú teremtmény nagy-
sága. Az ember életének a célja ez a párbeszéd a Teremtőjével, egy bölcs, alázatos alko-
tó, a világot tovább teremtő egymásra figyelés. A Végtelen és a porszem az imádság misztériumában találkozik, és ez az aktív együttlét teremtő erővel bír, általa az ember nemcsak önmagát, hanem környezetét, a világot, amelyben él tovább teremtheti. Az Is-
tentől elszakadt ember képes felállni és az ajtóban zörgető Istene előtt megnyílni, a Te-
remtőjével alázatos párbeszédben egy asztalhoz ülni, és a közösen meghozott döntések alapján napról napra e világot, Teremtőnk dicsőségére és a mi saját magunk örömére szépen tovább építeni.
Az Ószövetségben körvonalazódó, de Jézus Krisztus által világoson kimondott álomról, a Mennyek Országáról, vagy ahogyan a Szentírásban sok helyt szerepel, az Isten Orszá-
gáról sokat kellene beszélnünk. Megvagyok győződve, hogy mind az egymással acsar-
kodó gazdasági, politikai hatalmasságok, mind a parttalan nihilizmus élvhajhászai, mind a sok nehézségtől, bűntől szinte megdermedt jóhiszemű emberek számára, a mi urunk Jézus Krisztus csodálatos álma a mindennapi imáinkban kért Isten Országának az eljö-
vetele, annak áldozatos munkával való felépítése, megvalósítása lehet a kivezető út. Ez egy olyan álom, mely képes lenne összefogni, melynek megvalósításáért érdemes áldo-
zatot hozni.
Istennek – még a bűnbeesés előtt megfogalmazott – legelső szava az emberiséghez: „szaporodjatok, sokasodjatok, és hajtsátok uralmatok alá a földet"! Csodálatos távlat, lassan, szépen, boldog családi életet élve, békés összefogássban megtanulni uralni e szép világ minden Isten adta szellemi, lelki, anyagi ajándékát. Öszinte párbeszédben egyez-
tetve a Teremtő Istennel kibontakoztatni önmagunkat és kibontani a föld kincseit, azokat felhasználva, „uralva" egy olyan világot teremteni, mely lassan, biztosan beletorkol az örökkévalóságba. Isten tervében nem volt halál, a halál a bűn zsoldja, megtört szárnyú repülés! Milyen csodálatos lehetett volna, ha ez a szép álom az eredeti bűnben nem sik-
lott volna félre?! Képzeljük csak el, hol járna az emberiség, ha ellenségeskedés, kegyet-
len háborúk nélkül, Teremtőnkkel párbeszéddel, kitartó munkánkkal folyamatosan, nap mint nap bölcs tudósainkra, csodálatos művészeinkre figyelve jártuk volna hosszan az elmúlt évmilliókat? Megspórolhattuk volna a véres forradalmakat, háborúkat, céltalan, parttalan acsarkodásokat, sok-sok csodálatos elme időnap előtti pusztulását, és mindab-
ból az energiából, szellemi, anyagi javakból melyet tönkre tettünk, ma milyen fejlett, szép világunk lehetne?
A teremtés hajnalán, miattunk emberek miatt, ez a párbeszéd megtorpant, ez az eredeti bűn! Elfordultunk, de Teremtőnk a szép álmát nem adta fel, és lelkünk mélyén mi sem adtuk fel, hisz minden fohász igazából erről szól. Kétségbeesett imáinkra a karácsonyi megtestesülés a válasz! Sajnos ez a párbeszéd nagypéntekbe torkollt. Csodálatosan ala-
kult volna az emberiség élete, ha Virágvasárnapján minden ember elfogadta volna Krisz-
tust megváltójának, ha a szelíd, alázatos hangra felfigyelt volna Heródes, Pilátus, a Főta-
nács. Nem így történt! Véres Golgota! De, Isten a csodálatos álmát nem adja fel: Terem-
tőnk számára mindennap Virágvasárnap! Ő újból és újból szeretne bevonulni a mi életünk-
be! Töretlenül hiszi, hogy az ember képes Teremtője elé állni és vele alázatos párbeszéd-
ben a világ bölcs, szeretetteljes továbbteremtését megtervezni, lépésről-lépésre kivitelezni.
Jézus nem azt akarja, hogy rezignáltan, cinikuson kivonuljunk ebből a világból, minden-
nek összeomlására fogadva, hanem azt akarja, hogy kemény munkával a világot bölcsen, okosan kibontakoztassuk. A tudósaink szerint a végtelenbe vezető utunknak csak az ele-
jén járunk! Én hiszek az emberi elme, és erőfeszítés eddig elért eredményeiben! A meg-
kezdett úton kell, és fogunk is tovább menni, mert a mennyek országa előttünk van és elérhető! Álmodhat ember ennél szebbet? Ma is megdobban a szívünk ha arról olvasunk, a prófétáknál, hogy eljön az az idő mikor a kardokból ekevasat kovácsolnak, a lándzsák-
ból oltókéseket, és ember nem támad emberre ezen a földön... Igen, valljuk be őszintén, hogy vágyva vágyjuk, és lelkünk mélyén hisszük, hogy elérkezik az az idő, mikor a kisgye-
rek az áspiskígyó fészkében fog játszani, és az oroszlán a báránnyal együtt legel a réten.
Utópia?! Balga álom? A gonosz lélek legnagyobb dobása az, hogy elhiteti velünk, hogy képtelenek vagyunk egymással, Teremtőnkkel párbeszédet folytatni, bölcsen egyeztetni, és csalás, hazugság nélkül élni. Ő azt szeretné, hogy elfogadjuk életünk szükségszerű velejárójaként a bűnt, a háborúkat, egymás eltaposását! De vajon tényleg ennyire rosszak vagyunk, képtelenek felülemelkedni kicsinyes, önző, balga, rossz szokásainkon, sötét vágyainkon, képtelenek vagyunk megnyugodni és bizalommal összefogni, párbeszédet kezdeni, egy asztalhoz ülni Teremtőnkkel?
Amennyiben saját történelmünket nézzük, valóban megvan az okunk az elkeseredésre, de a múltunkat mélyebben tanulmányozva, felfedezhetjük, az üdvösségünk történetét. Prófétái, szentjei által, – mint a „keljfeljancsi" talpában az ólom darab, – újból és újból talpra rántotta az emberiséget az Isten és tovább vezette e szép, nemes cél felé. Karácsonyi megtestesülése, minden egyes szava, cselekedete, a húsvéti feltámadása, vagy a Szentlélek pünkösdi kiára-
dása, mind-mind e párbeszédről szól .
Isten hiszi, hogy képesek vagyunk felnőni oda, hogy egy asztalhoz ülhessünk. Az elmúlt kétezer év minden szentje, az imában feléje forduló sok-sok millió és millió ember arról tesz tanúságot, hogy Isten Országának az eljövetele, megvalósulása nem utópia. Szent Pál szeretet himnusza, Szent Ágoston csodálatos élete és gondolatai, Szent Benedek és a nyomába elinduló számtalan szerzetes, Szent Ferenc kisebb testvéreivel mind-mind azt bizonyítják, hogy Isten álma nem utópia! Nagy Szent Teréz játszi könnyedséggel folytat párbeszédet az Istennel, akárcsak Lojolai Szent Ignác a lelkigyakorlatos csendjében. Sza-
lézi Szent Ferenc nemcsak maga, hanem egyszerű emberek számára is megtudja nyitni az Istennel való párbeszéd útját, és ezen az úton mind többen és többen haladnak, tízez-
reket vezet a megtéréshez. Folytathatnánk a végtelen sort, az eszmélődés, a lelkiismere-
tünk által hozzánk szóló Istennel való párbeszédre való készség mindenütt meglátható. Korunkban már nemcsak néhány nagy szent titokzatos, magányos útja az ima, hanem mind több és több ember elemi igénye, vágya. Legfőbb kincsünk, melyhez ragazkodunk, a lelkiismereti szabadság, ami nem más, mint egy hatalmas kapu az Végtelennel való személyes párbeszédre. Gondoljunk csak a nagy ifjúsági találkozókra, Taizére, Medjugo-
réra, de mi magyarok gondolhatunk Csíksomlyóra is. Isten országa, a Mennyek Országa előttünk van, és a múlt minden bűne sem felejtetheti velünk azt, hogy képesek vagyunk egymás kezét megfogni és lassan, szépen, a felmerülő kérdéseket megoldani.
Nem lehetetlen minden ember asztalára bőséges kenyeret előteremteni a sáros földből, és a tudomány eszközeivel minden józan álmunkat, vágyunkat valóra váltani. Hiszem, hogy Isten aki a nyelvünket teremtette, mind hangosabban fog szólni tudósainkhoz, kik a felé-
jük nyúló hatalmas partneri kezet megfogják ragadni és csodálatos válaszokat fognak ad-
ni a XXI század szorongató kérdéseire. Hiszek a tudományokban, a művészetekben, az emberi nemes jó szándékban, hiszem, hogy Isten velünk együtt azt a munkát mit elkez-
dett, valóra fogja váltani. Az ember, a tudása által uralt anyagi eszközeivel ott áll azon az úton melyre Teremtője állította, és ez az út csodálatos, elképzelhetetlen távlatokba nyílik. Imádkozom a bátorság kegyelméért, hogy ne bizonytalanodjanak el a tudósaink, bölcs feltalálóink, mi sodródó porszemei a létnek, hanem merjünk alázatosan, bátran az oly sok hőslelkű lángész, nagy művész, szent által megkezdett úton tovább menni.
Hiszem, hogy a XVI. Benedek pápa által meghirdetett új evangelizáció igenis egy új kor-
szak alapjait rakja le. Hiszem, mert az ember nem lakatlan sziget, mindannyiunkban ott van a végtelen Isten, sürgetve kopog, párbeszédre hív. Csodálatos távlatok várnak ránk, amit Teremtőnk felkínál az nem bóvli, piaci csillogó, értéktelen kacat. Biztos vagyok ben-
ne, hogy ki egyszer megtapasztalta ezt a belső fényt, a lelkét gyöngéden átölelő Isten je-
lenlétét, mindazt a végtelen tisztánlátást, bölcsességet, mit ez a gyógyító tekintet hordoz, az fel fog állni, hogy tehetségéhez mérten szolgálatot vállaljon Isten országának építésé-
ben, közös otthonunk létrehozásában. Számomra az a húsz év mit eltöltöttem a Szent Ferenc Alapítvány gyermekvédelmi munkájában, az a sok-sok ezer ember, kik önként, belső indíttatástól megkerestek, hogy munkájukkal vagy szűkös anyagi kereteket átlépve segítsenek a bajban lévő gyermekek táplálásában, ellátásában, bizonyítják, hogy vilá-
gunkat már nem a jelszavak, nem a reklámok, hanem a lelkiismeretünk által hozzánk szóló Isten irányítja. Persze, még harsognak a hatalmasságok jelszavai, dübörögnek a pénzüket kamatoztatni akaró milliárdosok reklámjai, de az emberek ébredeznek, olyan értékek felé nyújtják ki kezüket, mely engem reménnyel, bizalommal tölt el! Biztos vagyok benne, hogy lassan nem csak a megkeresztelt világ, hanem Jézus Krisztust nem ismerő népek is a Szentháromság által felkínált határtalan távlatokba beleszédülve, tudatosan feladják az egymással való szembenállást, és elkezdik továbbépíteni békében a közös otthonunkat, Isten Országát ezen a földön.
Hihetetlen távlatai vannak az egymás kezét megfogó, Isten előtt meghajló, a Végte-
lennel Párbeszédet kezdő emberiség előtt!!
Szeretettel,
Csaba testvér
Feltöltve: 2012. február 17., he
Siker egyszerűen, avagy miért virágoznak az amish vállalkozások?
Az amish közösségek életére eddig is különös figyelemmel tekintett a világ, hiszen a modern kor emberének érthetetlen és megfejthetetlen, miként lehet autó, számítógép, elektromosság nélkül élni, és elutasítani minden kényelmet, amit a technológia kínál. Az eredetileg kizárólag farmerkedéssel foglalkozó amishokról azonban azt is kell tudni, hogy az egyre növekvő populáció és a csökkenő földterületek miatt kénytelenek voltak az üzleti világ felé fordulni megélhetésük érdekében. Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány rámutatott: Észak-Amerikában megközelítőleg kilencezer amish vállalkozást tartanak számon, melyek több mint kilencven százaléka profitot könyvelhetett el az el-múlt öt évben. Nemcsak kisvállalkozásokra kell gondolni, hanem gyakran harmincnál is több alkalmazottat és nem ritkán tízmilliósnál is több éves árbevételt elérő cégekre.
A korábban értékesítőként dolgozó üzletembert, Erik Wesnert sem hagyta nyugodni a gondolat, hogyan képesek terjeszkedni, fejlődni az amish vállalkozások, és miként lehet-
séges, hogy ennek az egyszerű, elzárt társadalomnak a tagjai sikerrel állják meg helyüket az amerikai üzletemberek között. Wesner az amishok közé költözött, hogy választ kap-
jon a kérdésre, tapasztalatai alapján pedig megírta a Siker egyszerűen, avagy miért vir á-
g oznak az amish válallkozások (Success Made Simple: An Inside Look at Why Amish Business Thrive) című könyvét.
Wesner több mint harminc amish közösségben fordult meg, és mintegy ötezer amish csa-
láddal találkozott, hogy bepillantást nyerjen társadalmukba, és felfedezze kultúrájukat. A könyv elkészüléséhez hatvan amish vállalkozó járult hozzá, akik megosztották vele elveiket a vezetésről, a növekedésről, marketingről, termelésről. A könyvből egy idil-
likus üzleti világ képe rajzolódik ki, a szerzőnek pedig meggyőződése, hogy minden-
kinek van mit tanulnia az amishoktól.
Jellegzetes amish iparágak
Ahogy Wesner könyvéből is kiderül, az amishok tipikusan kézműves szakemberek, em-
beri erővel és kézi szerszámokkal dolgoznak, mesterségbeli tudásuk pedig több iparágat tekintve kiemelkedő. Egy tanulmány szerint az amishok által készített termékek 97 szá-
zaléka magasabb minőségű, mint ugyanazon nem amish termék. Jellegzetes amish ipar-
ágnak tekinthető a mezőgazdaság, állattenyésztés, építőipar, fafeldolgozás, bútorgyártás, lakberendezés, szerszámkészítés, paplan és egyéb háztartási kellékek gyártása. A keres-
kedelmi hálózatoknak köszönhetően az amish termékekhez már az Államok egész te-
rületén hozzá lehet férni.
Kik azok az amishok?
Az amishok egy konzervatív keresztény gyülekezet tagjai, akik a 18. században, Svájc-
ból és Németországból érkeztek Észak-Amerikába. Központi tanuk a Biblia szó szerinti betartása és a felnőttkeresztség. Napjainkban körülbelül negyed millióan, tehát 250 ez-
ren élnek az Egyesült Államok 27 tagországának és Kanadának a területén. Mivel átlag-
ban hét gyerek van egy családban, lélekszámuk rendkívül gyorsan nő, 18 évente tulaj-
donképpen megduplázódik. Az elmúlt évtizedben több mint 130 új közösséget alapí-
tottak. Zárt vallási közösségekben élnek, és következetesen elutasítják a modern tech-
nológia vívmányait. Autó helyett lovaskocsival közlekednek, nem használnak telefont, számítógépet és semmilyen eszközt, amely árammal működik. A nyolc osztály elvégzé-
se után nem tanulnak tovább, úgy gondolják, hogy az amish életvitelhez ennyi tanulás elég. A közösség tagjai nem vonulnak be a hadseregbe, nem veszik igénybe a szociális juttatásokat és a társadalombiztosítási rendszert, nem kötnek semmilyen biztosítást. Öl-
tözködésük egyszerű és régimódi. A fogamzásgátlást nem tiltják, de nem is élnek vele. Az amishok között a depressziósok aránya nagyjából fele az országosnak.
Az amerikai bútorgyártásnak például tíz százalékát az amishok által készített bútorok adják, de a nemzetközi piacokon is egyre inkább jelen vannak. Az amish gyártók a rusztikus stílustól kezdve az elegáns luxuscikkekig mindent előállítanak. Az amish építészet a pajtaépítésből fejlődött ki, bámulatra méltó ősi technikákat alkalmaznak, így egy amish áccsal együtt dolgozni különleges kihívást jelent. Ebből ad ízelítőt A kis szem-
ta nú (rendező: Peter Weir, 1985) című film, melyben az amishok között rejtőzködő nagyvilági rendőr, John Book (Harrison Ford) részt vesz egy közösségi pajtaépítésen.
Az amerikai városi lakosság nagy bizalmat szavaz az amishok mezőgazdasági terméke-
inek. Philadelphia, Baltimore, Washington központjaiban a hét több napján is tartanak amish piacokat, ahol zöldségen, gyümölcsön, tejtermékeken át a bőráruig és a kézműves termékekig minden megtalálható, de az élelmiszerüzletek is szívesen adnak piacot az amish árunak.
Az amish asszonyok között népszerű ipar a paplankészítés. A paplan kemény munkával készül hónapokon át, és több mint ezer dollárba kerül. Nagy a kereslet az egyedi kézi-
munkával készített takarók, huzatok iránt is. Minden amish közösségben találni egy-egy könyvelőt, aki a közösség vállalkozóinak számláit kezeli, és igyekeznek gazdasági, pénz-
ügyi tanácsokat adni. Az amishok számára nagy bevételt jelent mindemellett a turizmus; az amerikaiak előszeretettel látogatnak el falvaikba, hogy megcsodálják egyesek szerint idillinek, mások szerint különcnek vagy elmaradottnak tartott életvitelüket.
A munkához való hozzáállás
Az amish szemlélet szerint mindennapi életünk alfája és omegája a család, tágabb körben pedig a közösség. Emellett minden amish életének központi eleme a munka. Sokat és kitartóan dolgoznak, rendkívül büszkék nagy gonddal készített termékeikre. Az "amish márka" egyre inkább fogalommá válik az amerikaiak között, olyan pozitívumokat rejt magában, mint minőségi, kézzel készített, rusztikus, tradicionális, régi értékeket őrző. Az amishok pedig a köztudat szerint híresek a szorgalmukról, munkabírásukról és a meg-
bízhatóságukról.
Az amish vállalkozások helyi, családi légkörből nőtték ki magukat, és bár a legtöbbjük megmaradt eredeti méreténél, előfordulnak húsz-harminc alkalmazottat foglalkoztató cégek, ritka esetben pedig száznál több munkavállaló is dolgozhat egy vállalkozás kere-
tein belül. Vannak közöttük, akik például a Ralph Lauren divatcégnek készítenek bőr-
árukat. Jellemző azonban, hogy az amishok tudatosan törekednek rá, hogy határt szabja-
nak a növekedésnek, és igyekeznek megtartani a szerény körülményeket. Akadnak, akik eladják cégük egyes részeit, vagy akár az egész céget, ha az túlnőtt rajtuk. Fontos amish erény a takarékosság. A tipikus amish boltokban nincs légkondi vagy egyéb extra szol-
gáltatás. Figyelnek a hatékony erőforrás felhasználásra, nincs pocsékolás.
Az életben, a munkában, minden a személyes emberi kapcsolatokon múlik − vallják az amishok. A marketing sem más, mint kapcsolatépítés, a vevői kör hosszú távú bizalma pedig az üzlet sikerének garanciája. Egy nagyon fontos kitétel azonban, hogy a vevőnek csak addig a pontig van "mindig igaza", míg nem jelent túl nagy áldozatot, hogy igaza legyen, és az nem kompromittálja senki tisztességét. A közösség tagjai üzletileg is szám-
talan szinten működnek együtt egymással, a mesteremberek kizárólag más amish vállal-
kozóktól szerzik be a nyersanyagokat.
Vallási és kulturális értékeik pedig rendkívül bensőségessé teszik a főnök és beosztott közti kapcsolatot is. Emberközeli, alázatos vezetési stílus jellemző rájuk. Egy amish fő-
nök sosem kér olyat az alkalmazottjától, amit ő maga nem tenne meg. A vezető is aktí-
van részt vesz a munkában, és nem az irodából vezényel. Az alkalmazottakra családtag-
ként tekintenek, óvatosan hoznak meg minden velük kapcsolatos döntést, ennek is kö-
szönhető, hogy elenyésző náluk a fluktuáció. "Ha szeretik a munkájukat, az többet je-
lent, mint a profit és a fizetés" − mondja egy amish vállalkozó, hozzátéve, hogy ő kizá-
rólag szóval jutalmaz. Az amishok hisznek benne, hogy egy csapathoz való tartozás adja meg az emberi méltóságot, azaz mindennek az értelmét. Az őszinteség, a minőség, meg-
bízhatóság a legfontosabb értékek.
Az amish fiatalok 18 éves korukban a rumspringa nevű hagyomány részeként elhagyhat-
ják a közösséget, és élhetnek a külső világ szokásai szerint. Ez idő alatt mindent megte-
hetnek, ami egyébként tiltva van. Pár év elteltével aztán eldönthetik, hogy visszatérnek-e az amish közösségbe, vagy az elszakadást választják.
Az amishok és a technika vívmányai
Egyes amish közösségekben erősebb a vállalkozói szemléletmód, és a háztartások fele működtet egy céget, míg máshol ez kevésbé jellemző. Ugyanígy eltérő, hogy a közös-
ségi előírások mennyire szabnak határt a modern technológiai eszközök használatának, és milyen típusú üzletek és iparágak fejlődését támogatják. Általánosságban elmondha-
tó, hogy az üzlet érdekében engedékenyebbek, szélesebb körben engedik meg például az elektromosság használatát, mint az otthonukban.
Az amishok úgy gondolják, minél több technológiát engedsz meg az üzletben, annál na-
gyobb hatása lesz annak a családi életedre, annál inkább sérül a családi egyensúly. Hogy kiiktassák az elektromosságot, sűrített levegővel vagy hidraulikus úton működő szerke-
zeteket fejlesztettek ki. Nem vezetnek autót, mert az közösségromboló hatású, autóval az ember még messzebb kerülhet a szeretteitől. Az üzlet érdekében ugyanakkor előfordul, hogy taxit hívnak, ha a városba kell utazniuk, vagy külső segítséget kérnek az online ér-
tékesítéshez, marketing tanácsokat vesznek szakemberektől. Az amish vállalkozók álta-
lában megadják azokat az időpontokat, amikor elérhetőek az egyetlen közösségen belüli telefonon. Egyes tejfarmokon villanyárammal hűtik a konténereket, hogy a piaci szabá-
lyoknak megfelelően adhassák a tejet.
Az Achilles-sarok
Az amish világot sem szabad azonban ideologikusan szemlélni. Mivel nem hisznek pél-
dául a jogi igazságtételben, könnyen kihasználhatóak. Ha ügyfeleik vagy beszállítóik nem fizetik ki őket, több ezer dolláros veszteség ellenére sem bocsátkoznak peres eljárások-
ba. A közösségi összefogás ez ellen az egyetlen fegyverük. Aki egyszer megkárosított egy amisht, az biztos lehet benne, hogy többet egyetlen amish vállalkozó sem áll vele szóba. Ennek ellenkezője is igaz, tehát a jó hír is hamar körbeér a közösségeken belül. Az amishokat kérésükre a kormány felmentette a társadalombiztosítási rendszer alól, így ha ellátásra van szükségük, készpénzzel fizetnek. Nincs tehát biztosításuk, ezért egy sú-
lyosabb betegség komoly összegbe kerül számukra. Munkahelyi balesetek esetén a mun-
káltatónak pénzügyi felelősséget kell vállalnia. A betegekről és az idősekről egyébként a közösségen belül gondoskodnak, az orvosi számlák költségeit is megosztják egymással.
Az amish siker, avagy mit tanulhatunk tőlük?
Wesner tapasztalatai alapján az amishok alapvetően másként definiálják a sikert, mint a mi társadalmunkban, hozzátéve, hogy ők sem mind egyformák. Többségük számára a siker egyet jelent azzal, ha működtetni tudják családi körben létrehozott vállalkozásukat, amely termel annyi profitot, hogy étel kerüljön az asztalra. Természetesen vannak, akiket a növekedés és a pénzügyi sikerek ösztönöznek, de minden amishnak nagy büszkeséget jelent például, ha adakozhat vagy munkát adhat a közösség többi tagjának, azaz mentorál-
hatja társai megélhetését. Emellett egy amish számára siker és büszkeség a mindig két-
kezi munka által teremtett érték, amely hasznos lehet a következő generációknak is. Amish elvek szerint üzletembernek lenni annyit tesz, mint értéket adni másoknak, és ez-
zel hasznos tagja lenni a közösségnek.
Egy másik szerző, Lorilee Craker A pénz titka az amishoknál (Money Secrets of the Amish) című könyvében azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem is gondolnánk, hogy az amishoknak mennyi pénzük van a bankokban. Ez is megmagyarázza, miért fogadták olyan felkészülten a gazdasági válság hullámait, amely látszólag nem volt ha-
tással az életükre. Az állítással, mely szerint az amishokat nem sújtotta annyira a válság, mint egy átlag amerikait, Erik Wesner is egyetért: az amishok körében a munkanélkü-
liség továbbra is kevesebb, mint kilenc százalék, bizonyos területeken pedig egyenlő a nullával − írja.
Craker talált olyan farmerként dolgozó amisht, aki húsz év alatt 400 ezer dollárt gyűjtött össze a bankszámláján, miközben tizennégy gyermeket nevelt. Az írónő ezt a kulturális különbségekkel magyarázza, az amishok ugyanis állandóan kuporgatnak, és sosem élik fel, amit megkeresnek. Craker szerint az amishok rettegnek az adósságtól, a tartozás tu-
data pedig szinte beteggé teszi őket: "Rendkívül takarékosak, és ennek haszna az a belső béke, amelyet egy átlag amerikai nem tudhat magáénak. Nincs hitelük, biztonságban vannak, így békében alszanak." Egy amishnak ugyanakkor nem tudnának annyi fizetést felajánlani, hogy elhagyja érte a farmját.
Az amish gyerekek a családi és a közösségi feladatokból aktívan részt vállalva tanulják a takarékosságot mindennél előbbre helyező életfilozófiát, és azt is, hogyan kell megosz-
tani, amijük van. A szülők a gyermek születése pillanatában elkezdenek félretenni a szá-
mára, hogy később segíthessék önállósodását. A szórakozás viszont nem játszik túl nagy szerepet az életükben, esetleg egy kártyapartit engednek meg maguknak vacsora után. Az alkohol szigorúan tilos.
Mikor Craker megkérdezte az amishoktól, mi kényezteti el őket igazán, valaki a jégkré-
met, más a salátaöntetet vagy a sós kekszet említette. A sportkocsi és a plazma tévé te-
hát nem szerepelt a listán. "Persze az ő egyszerűbb világukban sokkal könnyebb egysze-
rűbb dolgokkal megelégedni" − teszi hozzá Craker. Képzeljük el, hogy az életünket rek-
lámok, hirdetések nélkül éljük, egy olyan légkörben, melyben az egyszerűség és a taka-
rékosság a norma. Az amishok mindig előnyben részesítik a használt dolgokat, azt vall-
ják, hogy nem szükséges újat venni ahhoz, hogy minőséget vegyél. Szeretik az olcsó üz-
leteket, a kiárusításokat, az árveréseket. Nem dobnak el semmit, ami még kicsit is hasz-
nálható, és nem vesznek meg semmit, ami felesleges. Érdekes ellentétei az "eldobható-
ság kultúráját" élő amerikai társadalomnak. "Addig tartogatják a pénzüket, amíg csak lehetséges, és örömmel teszik ezt" − mutat rá Craker.
Az amishok világa arra ösztönöz minket, hogy átértékeljük a munkához és a családhoz való viszonyunkat. Számukra az a legfontosabb, hogy a munka családi, baráti körben teljen, és hogy a munkából és a haszonból mindenki egyenlően vegye ki a részét. Hihe-
tetlenül erős közösségtudatban élnek. Az amerikai vagy európai társadalmakban az em-
ber azért dolgozik, hogy megvalósítsa önmagát, hogy minél többet keressen, és abból anyagilag támogassa a családját. A kérdés csak az, mi teszi az embert boldoggá: a ma-
gas fizetés, vagy a tudat, hogy tartozunk valahová, hogy egy olyan környezetben élünk, melyben sok erős kapcsolat vesz körbe bennünket. Az amishok szerint az élet igazi célja nem önmagunk kiteljesítése, hanem gondoskodás a közösségről, amely a részévé fogad.
Kertész Dalma
(forrás: www.hrportal.hu)
BALOGH BÉLA-ELŐADÁS (2011. 12. 30.)
Feltöltve: 2012. február 10., do
2012 végső valósága
Balogh Béla előadása. A Lélek Tv felvétele
„Itt van egy megoldásokhoz vezető, kódolt magyar nyelv. Ha megoldást keresünk, a szóban rendszerint ott van. Ha ezt mondon, felhő, benne van, hogy felfelé emelkedő hő. Már amikor magamról beszélek, ott van a mag szó benne, hiszen az isteni szikra, az isteni mag nélkül nem is léteznék, nem is léteznénk...”
„Ott a folyamatos panaszkodás, A panaszkodó semmi mást nem teremt, mint valóságot. Tehát aki panaszkodik, az megteremti a saját valóságát, természetesen igaza lesz...”
„Aki amennyire tud, le kell válni a kifosztó rendszerekről. Ha van saját kútja, jó; ha van saját emésztője, jó; ha van saját kicsi szélkereke, jó; ha van egy kicsi napeleme, jó; ha van egy kicsi kertje, ahol meg tud termelni kicsi, vegyszermentes élelmet, jó.”
„Politikusainknak is megvan és megvolna a lehetősége: nem kellene semmi mást tenni az összefogás érdekében, csak elmondani az igazat. „Kéremszépen, mi benne vagyunk egy rendszerben, amelyben benne vagyunk tudatlanságból, önzésből, időnként kapzsiságból. Mi, politikusok is részei vagyunk ennek. Most megpróbálunk ezen változtatni, önmagunkban nem tudunk, segítségre van szükségünk. Ki segít?”
GÉCZY GÁBOR-ELŐADÁS (2012. január 30.)
Feltöltve: 2012. február 6., ja
A vidék jövője a jövő vidéke
Géczy Gábor előadása Táton a Kultúrházban
"A vidékről szólnék, már csak azért is, mert a vidék jelenti az ország jövőjét. Remélem, hogy mire az előadásomnak vége lesz, ez mindenki számára világossá válik....
Ugyanaz a baj mindennel, ez keseríti meg az életünket. És ez a baj: az élethez való viszonyunk. Ahogy ma mi az élethez viszonyulunk, úgy viszonyul az élet hozzánk. És ahogy ma az élethez viszonyulunk, a hibás tudások alapján állítottuk össze."
Feltöltve: 2012. január 27. do
Fenntartható vágyak
Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényel-
mesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a ban-
károk? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!
Keseregni fölösleges. Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? kérdezik itt is, ott is? Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell ten-
nünk?
A cári Oroszország az uzsorás bankárok karmai között vergődött, ezért a fényűző életmódhoz szokott vezető rétegét a nagy októberi forradalomban elhajtotta, és nagy-
részt, mint halálos ellenségét kiirtotta. Milliók és milliók haltak meg és nyomorodtak meg, és nem csak Oroszországban.
Németország a fojtogató pénzügyi örvényből próbált kitörni, és végül Hitler vezeté-
sével egy világégés szörnyű kataklizmájába rántotta az emberiséget. Nem csak a politi-
kusok és a katonák, de a pénzvilág bűne is volt a második világháború!
A valóság az, hogy mi mindannyian tápláljuk, éltetjük a kapzsiság ördögét, mi hiz-
laljuk legyőzhetetlenné! Nem vállalsz gyermeket, így pénzedből nem földet, otthont veszel gyermekednek, jövődet nem fiadra bízod, hanem bankot keresel, olyan embe-
rekre bízod pénzedet, kik a legnagyobb kamatot ígérik. Persze őket is viszi a bírvágy szelleme, és pénzeddel, mint cápák vetik magukat bele a pénz világába. Nincs kegye-
lem, ha nem sikeres ragadozók és te pénzedet veszélyben érzed, hát te is könyörtelenül visszaveszed utolsó vasig, és más bankra bízod. Nincs megállás, a tőzsdék, a bankok, a pénzvilág modern kártyajátékai, és ha játszassz, munka nélkül is gazdag lehetsz... de valóban az lehetsz? A fogyasztás, a birtoklás vágya, a gonosz lélek vadászkutyái űznek, hajtanak a vesztedbe.
Isten által mindannyiunknak adott anyagi javak bölcs elosztása, hatalmas feladat! A múltban ott vannak a félelmetes kudarcok! A kapzsiság, az önzés, a pénz, mint pusztító fenevad szedi az áldozatait. Van más megoldás?
Egyetlen elfogadható válasz a mai világ haláltáncára, Jézus Krisztus válasza. Kétezer évvel ezelőtt közénk jött, és nem állt le vitázni, kiosztani senkit, hanem szülőföldjén, Názáretben, megélte szeretteivel a maga csendes, becsületes munkáséletét. Fenntartható vágyakat állított elénk, egy olyan életformát, mely elérhető, s mely boldoggá is tesz. Szent Ferenc már nyolcszáz évvel ezelőtt az ördög ganajának nevezte a pénzt, egyszerű, vidám életútja ma is járható. Fenntartható, tiszta örömök után kell kinyújtsuk a kezünket. Olyan örömök után, melyet nem esz meg a rozsda, melyet nem rág szét a moly, melyek után másnap nem keserű a szájunk íze. Van kiút, van válasz recsegő, ropogó világunk kérdései-
re. Jézus, ha ma közénk jönne, ugyanazt tenné, mint kétezer évvel ezelőtt, szépen megélné a csendes, egyszerű názáreti élétét szeretteivel. Dolgozna, alkotna, mint ács vagy földműves, vagy tanár, vagy orvos becsületesen, szorgalmasan, ott a szép szülőföldjén, ahol született.
Meg kell zabolázzuk elsősorban önmagunkban a kapzsiságot, hajtsuk el magunktól a fölösleges fogyasztás, a birtoklás utáni vágyat. Autónkban nem maximalizálni akarjuk a fogyasztást. A cél egy optimális, takarékos motor, mely kevés üzemanyaggal célba visz. Miért nem ugyanez a cél életed minden területén? Sokszor a kevés is elég, a szerény, egy-
szerű megoldás is célravezető. Egy angol polgármester névnapi ünnepségén voltam, sze-
rény, egyszerű vacsora volt a 170 vendégnek: svédasztal kétfajta hússal, háromféle körí-
téssel, előétel nem volt, a végén mindenki vehetett egyféle süteményből, az italokat min-
denki saját kontójára kérhette. Néztem a kedves 70 éves vendéglátónk egyszerű, termé-
szetes, vidám ünneplését, magamban azokra a rendezvényekre gondoltam, melyeket itt a Kárpát-medencében rendeznek és elszégyelltem magam. Igen, a soktornyos, bádogtetejű házak lakóit lenézzük, de újgazdag rongyrázásban az egész társadalmunk ott liheg a nyo-
mukba. Fölösleges költekezéssel akarjuk bizonyítani kiválóságunkat, és balgán, magunkat és egész társadalmunkat belerántjuk az adósság szőrnyű szakadékába. Egyke, végzős gyerekeink tanévzárójára vagyonokat költünk, csak a fényképésznek egy egyszerű ember kéthavi fizetését adjuk gálánsan, mert fontos a látszat. Bűn! Mi vetettünk ágyat a gonosz-
nak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállal-
nák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?
Nézzétek az ég madarait, a mezők virágait! Van megoldás, adjátok oda a császárnak ami a császáré, és ti keressetek olyan kincseket, mik megmaradnak az örök életre, mondja a mi Urunk! Ő maga is a názáreti csendes, egyszerű életével bizonyította, hogy szeretteink köré-
ben, szülőföldünkön, becsületes, egyszerű munkás életet élve, a szép természetben boldog lehet az ember. Ez az az út melyet ő is járt, és melyet mi is járva egy fenntartható életet élhetnénk és boldogok lehetnénk.
Induljunk el Krisztus nyomában!
Szeretettel, Csaba testvér
(forrás: http://erdely.ma/publicisztika.php?id=109323&cim=fenntarthato_vagyak)
Feltöltve: 2011. november 22.
Esti mese helyett...
avagy: Szeretettörvény a vadonban?
A fényképész (Michel Denis-Huot névre hallgat) a kenyai Masai Mara nemzeti parkban készítette ezeket a felvételeket, s ezt írta hozzá:
A másfél éves gepárd testvérek összetartottak, amióta elhagyták az anyjukat.
Láttuk őket egy reggel: nem tűntek éhesnek, de azért gyorsan jártak, s meg-megálltak, hogy játszadozzanak.
Egyszer feltűnt egy impala csapat: szélsebesen elrohantak, de egy gida nem volt olyan gyors, és a három testvér könnyedén utolérte.
Ez történt:
Utána békében elváltak útjaik.
***
Oly rövid az élet!
Bocsássunk meg gyorsan,
szeressünk őszintén,
nevessünk önfeledten.
Soha semmit ne bánjunk, ami megmosolyogtatott!
Jó éjszakát, gyerekek...
Feltöltve: 2011. november 14.
Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!
Balogh Kálmán István szegről-végről rokonom. Kanadában él, Hamiltonban, angol származású feleségével. Gyerekeik már rég kirepültek a családi fészekből, az unokák is már iskolás korban vannak. Pityu -- így becézik Balogh Istvánt a családban -- leginkább a világhálón keresztül tartja a kapcsolatot szülőföldjével, nemzetével, a magyarsággal. S igen gyakran megtalálja a módját, hogy jó szívvel, kedvére segítsen. A Szilaj Csikó felhívására örökbefogadott egy magyar kistelepülést -- méghozzá Dunaharasztit --, de az élet hullámai azóta sajnos elsodorták lapunk nyomtatott változatát, így a dunaharaszti polgároknak nem volt már mivel kedveskedni. (S jegyezzük meg, nem csak ő vállalkozott nagylelkűen az örökbefogadásra, hanem ugyancsak kint élő testvére, Balogh Tamás is, s ők aztán még további barátokat is bevontak, Tölgyessy Emese és Tamás személyében.)
Balogh István azonban nem az az ember, aki könnyen és hamar feladná. Miként a világhálós ingyenes telefonvonalon (szkájpon) egyszer bevallotta, lelki szükséglete, szinte kényszere, hogy erejéhez mérten segítsen szülőhazáján, nemzetén, valóban rászoroló magyar testvérein.
Ezek után mondhatni, hogy nagy az ő szerencséje, hiszen a valóban rászorulók száma -- erősen így néz -- egy jó darabig nem fog csökkeni. Most is hasonló felhívás fogta meg, mint az örökbefogadó kistelepülések esetében -- csak most keresztapának lehetett jelentkezni. Méghozzá csángó gyerekek magyarul tanításának költségeihez, a család idevágó kiadásához lehetett hozzájárulni.
Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya! Jelentkezzen keresztszülőnek a keresztapa_csango.ro e-mail címen!
Tisztelettel, Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke
Kapcsolat Romániában:
Solomon Mária a "Legyen Ön is keresztapa, keresztanya!" program koordinátora Tel: +40-727-341-737www.csango.ro keresztapa_csango.ro
Kapcsolat Magyarországon:
Wagner Nóra
Tel: +36-20-5647055
Levelek jöttek, levelek mentek, s Balogh István ma már keresztapja egy csikfalusi csángó kislánynak, Szalka Liliánának. Mint Solomon Máriától megtudtam, nem csak Liliána jár magyar foglalkozásokra, hanem még másik két testvére is -- az ötből.
Ha a Szilaj Csikó olvasói közül valaki szintén kedvet kapna keresztapaságra vagy keresztanyaságra, csak rajta! Mi a keresztgyerek, azaz Liliána levelével búcsúzunk, sikerekben és érzésekben gazdag életet kívánva neki is, szűkebb és tágabb családjának is, azaz Csíktól kezdve, Magyarországon át, egészen Kanadáig.
(szilaj)
Az alábbi felhívás jutott el hozzá, s ragadta meg rögvest:
A moldvai csángók falvaiban még ma is elképzelhetetlen, hogy két ember szó nélkül menjen el egymás mellett. Ha többet nem is, két mondatot biztosan váltanak egymással a találkozók, megtudakolva, ki merre, mi járatban indult, vagy honnan érkezett haza. A legudvariasabb megszólítás, ha keresztanyának, vagy keresztapának nevezzük beszélgetőtársunkat, függetlenül attól, van-e köztünk bármiféle rokoni kapcsolat, vagy egyáltalán ismerjük-e egymást.
Ezekben a közösségekben még jelen van az egymásra figyelés, az együvé tartozás érzése.
Figyeljünk mi is erre a kis népcsoportra, érezzék, hogy nincsenek egyedül, ők is a magyarsághoz tartoznak! Adjuk meg a lehetőséget a csángó gyermekeknek, hogy magyarul tanulhassanak, hogy megismerhessék a magyarság értékeit szerte a Kárpát medencében!
Ehhez Önöknek nem kell semmi mást tenniük, mint elvállalni egy moldvai csángó magyar kisgyermek jelképes keresztszülőségét. Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya! Váljon családtagjává a moldvai csángómagyar közösségünknek!
Moldvában gyakorlatilag soha sem volt magyar nyelvű oktatás (az 1950-es években indított magyar oktatást néhány év alatt elsöpörte a történelem), csupán 2000-ben sikerült elindítani a ma is működő magyar anyanyelvi oktatási programot, amely keretében ma már 25 oktatási helyszínen van lehetősége a gyerekeknek őseik nyelvét tanulni.
A keresztszülőség vállalásával, évi 40.000 Ft befizetésével Ön biztosítja egy óvodás vagy egy általános iskolás korú gyermek számára az anyanyelvi oktatást. Ebből az összegből tudjuk fedezni a tanári fizetéseket, az oktatási helyszín fenntartását (tanszerek, taneszközök, tűzifa, szervezési költségek stb.).
Moldvában nincs magyar tannyelvű oktatás, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a gyermekeknek 14 éves koráig tudja megszervezni a magyar oktatást szülőfalujukban iskolán kívüli foglalkozások keretében és állami iskolai keretek között is heti 3 órában.
Szerencsére évről-évre sok csángó diák megy magyar középiskolába továbbtanulni, őket Csíkszeredába irányítjuk. Amennyiben közülük szeretne támogatni valakit, az évi támogatás összege 150.000 Ft (napi három étkezés, kollégiumi költség, nevelők, felzárkóztató tanárok bére).
A keresztszülős kapcsolat azonban messze túlmutat ezeken az összegeken. A gyermekkel történő személyes kapcsolattartás (levelezés) során Ön betekinthet a csángóság életébe, barátságok alakulhatnak ki, nyomon követheti fogadott keresztgyermeke fejlődését. Számos keresztszülő tett már látogatást moldvai pártfogoltjánál, mindannyian felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza és mindannyian megfogadták: még visszajönnek. Tapasztalja meg, milyen jó adni, milyen jó örömet szerezni!
Jelentkezzen keresztszülőnek a
keresztapa_csango.ro e-mail címen!
Tisztelettel, Solomon Adrián,
a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke
Solomon Mária a "Legyen Ön is keresztapa, keresztanya!" program koordinátora Tel: +40-727-341-737
www.csango.ro keresztapa_csango.ro
(szilaj) .
Feltöltve: 2011. november 9., he
Nagyszalontai kaláka
Kárpát-medencei civilek összefogásával
