BUVÁRI MÁRTA
Magyarul, magyarán
Feltöltve: 2012. február 16.
A mai magyar nyelvi humor
A magyarok szinte sportot űznek abból, hogy mit lehet tenni a magyar nyelvvel. Ki indította el azt az "elmétlen" játékot, hogy mindent megfordítunk, s akkor igen érdekes új jelentések születnek? Szinte már lessük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját! Az egyik feljegyzés szerint Vadas Pál, de ő sem dolgozhatott "előképek", nyelvi hagyomány nélkül.
Össze ne tévessze!
a boka táját a toka bájával,
a borztanyát a torz banyával,
a csárda zaját a zárda csajával,
a száradt füzet a fáradt szűzzel,
a fartőt a tar fővel,
a harcsa máját a Marcsa hájával,
a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,
a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,
a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,
a hős ember nevét a nős ember hevével,
a réti pipacsot a péti ripaccsal...
Ezek bizony egyfajta keresztszerkezetek (kiazmusok), látjuk, hogy vannak köztük mesteri kettős, de hármas cserék is. És szinte "dőlnek" az újabb példák, most már a "Nem mindegy..." kezdettel és persze egyre vaskosabb tartalommal (mert a "mai folklór" olykor a diszfemizmusával akar iróniát kelteni):
Nem mindegy...
hogy egyöntetű vagy ön egy tetű,
hogy vízibusz vagy buzi visz,
hogy mögöttem vagy nem öttem mög,
hogy teniszpálya vagy pénisz tája,
hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet rovartalanítani,
hogy mire fekszel: nedves kőre vagy kedves nőre,
hogy helyet cserélni vagy csehet herélni,
hogy vörös szalag vagy szőrös valag,
hogy véres párbaj vagy páros vérbaj,
hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz.
Még két "mesteri" példa, egy irodalmi és egy népi (merthogy viccként gyűjtöttem):
Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.
No de Józsi bácsi, nem székletből sormintát végig az ajtóra,
hanem székletmintával a sor végére az ajtóhoz!
Megfigyelték-e már azt, hogy ezeknek a "cseréknek" az alapja az összetett szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet így is, úgy is társítani. S akkor állhatnak elő olyan felcserélhető, vagy egyáltalán felcserélhető párok a következő képlettel: ab = ba.
bérlőtárs - társbérlő
állampárt - pártállam
csónakmotor - motorcsónak
padlószőnyeg - szőnyegpadló
lisztcukor - cukorliszt
rádiómagnó - magnórádió
Az összetett szavak nemcsak megfordíthatók, hanem további összetételek alapjai is lehetnek. Ekkor keletkezhetnek egészen sajátos összetételek, amelyekben az első összetett szó utótagja egyszersmind a következő összetett szó előtagja, a következő képlet szerint: ab + bc= abc.
Folytatás a következő oldalon
A vicctechnika is előszeretettel megfordít szerkezeteket:
- Te, ha én kávét iszom, nem tudok elaludni!
- Nálam ez pont fordítva van!
- Hogyhogy?
- Ha alszom, nem tudok kávét inni!
- Mi a különbség a kés és a vonat között?
- A vonat tud késni, de a kés nem tud vonatni.
Mielőtt beletörne a nyelvünk, lássunk néhány nyelvtörőt az igen gazdag termésből! Kevesebb is volt a beszédhibás (legalábbis a logopédusok szerint), amikor ilyenekkel tornáztatták a gyerekeket:
Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött.
Ha a hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök.
Meggymag. Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?
Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.
Agostyánban agg atyák a gatyáikat aggatják!
A Moszkvics-slusszkulcs luxusszükséglet.
A képiség és költőiség összekapcsolásából fakad a Ki hogyan hal meg? sorozat.
A kertész a paradicsomba jut.
A hajóskapitány révbe ér.
A suszter feldobja a bakancsát.
A házmester beadja a kulcsot.
Az aratót lekaszálja a halál.
A nyelvtani formáknál maradva egészen egyedi magyar nyelvi lehetőség a szavak, nevek „ragozása” - ismét egy le nem írt, nem elemzett magyar nyelvi „lehetőség”! Rendkívüli lelemény a kiinduló példánk, amely személyes névmásokkal "kezdődő" igéket tartalmaz - a humort egyébként a szerkezet szokatlan és szabálytalan széttagolása okozza.
Én ekelek, Te keregsz, Ő gyeleg
Mi nistrálunk, Ti vornyáztok, Ők lendeznek 12
Vagy egy még bonyolultabb ragozós mondóka, amelynek lényege, hogy egy
kiinduló szerkezethez "paradigmát" (ragozási sort) talál ki alkotója:
Én sike te fuszos, Ő sike mi fuszos, Misike tífuszos.
Másfajta paradigma is megél szóvicc formájában: a melléknévfokozás.
- Ön inka?
- Igen, és ön?
- Én még inkább.
Természetesen véletlen, ami most következik, de aki meg/kitalálta (sok-sok játék és persze nyelvhelyességi hiba képzelhető el a magyar grammatika legmozgékonyabb kategóriájával, az igekötővel is), egészen különleges agyú ember lehetett. A leghosszabb magyar mondat, amely visszafelé is ugyanaz:
Kis erek mentén, láp, sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.
Erre az előmintára alkotta meg elmés magyar ezt a versezetet:
Az utcán hideg szél söpör,
zsebemben egy marék töpör-
tyű, de hideg van!
A széttagolás vicc formájában:
- Miért nem találják Palikát az erdőben?
- Mert Pál ma fa!
- Mi az, fémből van és utazik?
- Vas utas.
Illetve a szabályok alapján történő, de mégis szokatlan (helytelen) szóalkotásmód:
- Mi az aperitif ellentéte?
- Az utó-pia.
Hogy a magyar vicc egyedülálló, minden magyar tudja. Elsősorban csak a magyar, mert a szóvicc, a nyelvi vicc nem fordítható le. A vicc továbbra is a társadalmi-politikai dolgokra leggyorsabban reagáló műfaj: energiaital, pitbull, web aligha szerepelt néhány évtizeddel ezelőtt a folklórban.
- Milyen a falusi energiaital?
- Kutbul.
- Milyen a falusi harci kutya?
- Ólbul!
- Mit énekelnek a molyok a szekrényben?
- Edda blúzt!
- Miről lehet felismerni a számítógépes (internetes) kalózokat?
- Webhely van az arcukon.
A szóviccek egészen egyedi formája a szóvegyüléses alakokat létrehozó vicc.
- Mi lesz a mackó és a narancs keresztezéséből?
- Pandarin.
- Mi lesz a paripa és a grépfrút keresztezéséből?
- Lócitrom.
- Mi lesz a tehén és a macska keresztezéséből?
- Mú-mia.
Ebben az írásban kicsit nyelvtanoztam. A viccek is tudnak a nyelvtanról, a nyelvtantanításról is:
- Az iskolában megkérdezi a tanár, hogy ki mit kapott karácsonyra.
- Pistike, te mit kaptál?
- Hátitáskát!
- Fiam! Háttal nem kezdünk mondatot!
- Kisfiam, etté'?
- Nem egy té, hanem két té!
- Pistike, mondj két névmást!
- Ki? Én?
Feltöltve: 2012. február 7., he
Az író tudja a legjobban?
Költő rokonom fia, amikor a házi feladatban megakadt valami nyelvhelyességi nehézsé-
gen, így sóhajtott: „Miért nem lehet nekem Lőrincze az apám?” Apja ezt válaszolta: „Ha Lőrincze bizonytalan valamiben, engem kérdez.”
A legtöbb nyelvművelő úgy tartja, hogy az írók tudják a legjobban a nyelvet, tőlük kell a nyelvtanba a példákat venni. Mások egyenesen azt mondják, hogy nem is kell nyelvmű-
velés, elég, ha sokat olvasunk.
Az írók művészien használják a nyelvet, kihasználják olyan lehetőségeit, amelyeket a hétköznapi ember nem, de általában nem tudatosan használják, csak munkaeszközként. Tisztelet a kivételeknek, mert sokan közülük annyira beleszeretnek e munkaeszközükbe, hogy elkezdenek tudatosan is foglalkozni vele, megfigyelnek benne olyan jelenségeket is, amelyeket a kutató nyelvészek nem vesznek észre, és bosszantja őket a helytelen nyelv-
használat. Belőlük lesznek az író-nyelvművelők. De a nem tudományos megközelítés miatt néha tévedéseket is terjesztenek – de most nem erről akarok szólni, hanem arról, hogy a legjobb író is követhet el nyelvi hibát.
Wass Albert regényében bukkantam a következő mondatokra:
„Csupán egy-egy borjú böffenése jelezte olykor, hogy a csorda még mindég ott csillapí-
totta az éhségét valahol a közelben.” „Zsákot is vittek, meg lapátot, mert ha igaz volt,
amit a gyerek mondott, akkor kenyérmagnál is értékesebb holmi hevert ott a földön. Sót
csa k a királyi bányából vásárolhatott az ember, s a sómesteren múlott, hogy kinek meny-
nyiért adta.”
Az indoeurópai nyelvekben, ha a főmondat múlt idejű, akkor a mellékmondat is csak múlt idejű lehet. (Némelyik nyelvben külön fajta múlt idők vannak e célra.) A magyarban a fő állításhoz képest jelen idejű állítást jelen idővel fejezzük ki, akár jövő idejű, akár múlt idejű a fő állítás, és akár mellérendelő, akár alárendelő szerkezetben mondjuk. Pl. Azt mondta, hogy nincs nála pénz. Egy külföldi, aki most tanul magyarul, így mondaná ezt: Azt mondta, hogy nem volt nála pénz. Ez magyarul azt jelenti, hogy nem a kijelentés ide-
jén, hanem valamikor előbb nem volt nála pénz.
A fenti mondatok így lennének helyesek:
„Csupán egy-egy borjú böffenése jelezte olykor, hogy a csorda még mindég ott csilla-
pít ja az éhségét valahol a közelben.” „Zsákot is vittek, meg lapátot, mert ha igaz, amit a
gyerek mond, akkor kenyérmagnál is értékesebb holmi heve r ott a földön. Sót csak a ki-
rá lyi bányából vásárolhatott az ember, s a sómesteren múlott, hogy kinek mennyiért
ad ja .”
A „ha igaz…” kezdetű rész ugyan formálisan nem függő beszéd, tartalmilag azonban az apa gondolata, ezért indokolt ezt is jelen időbe tenni.
Wass Albert kettős, majd egészen idegen nyelvi környezetben élt. Ezt az időhasználatot idegen hatásnak kell tekintenünk nála, bármennyire gazdagon, művészien használja is egyébként a magyar nyelvet.
Feltöltve: 2012. január 13., he
"Idegenkedés"
Nyelvünk, kultúránk arculatának formálódásában többféle külső hatás játszott szerepet. Ma az angolé a vezető szerep. Az idegen szavak egyike-másika régi jó ismerős; ván-
dorol egyik tudományból a másikba, majd lehorgonyoz a köznyelv divatszavai kö-
zött. Ma ilyen a pozitív -- negatív ellentétpár. Az nem lehet, hogy jó a véleményem, vagy elismerően nyilatkozott valaki, ilyen nincs, csak pozitívan álltak hozzá . Ha meg elmondták mindennek, az ugyanolyan, mintha megbírálták volna: negatívan viszo-
nyultak hozzá. Pozitív hozzáállása negatív eredménnyel járt, hallom ahelyett, hogy reményeiben csalódott. -- Hasonló idegen szavaink: markáns, objektív, dimenzió, konstrukció, diszkrimináció, szektor, relatív, multi, lízing, fúzió, prognózis stb. (ez a markáns lízingkonstrukció relatíve nem diszkrimináció, bár objektíve fúziót prognosz-
tizálhatunk a multiszektorban).
A megszokott idegen szavakat sokszor magyar mankóval látjuk el, igen siralmas eredménnyel: leamortizálódik, beimportál, kiexportál, ledegradál, elszeparál, legop-
timálisabb, legmaximálisabb stb.
Különösen divatos téma ma az üzlet. Idegesítők az ostoba kérkedéssel reklámozó szlogenek és márkanevek. Jobb esetben komplett angol, olasz stb. nyelvleckével is felér egyetlen szó (noha nem ez lenne a feladata), rosszabb esetben nyelvtörőként mű-
ködik: Silan Sensations, Tix Tide, La Crema Cappuccino, Braun Oral B 3D fogkefe, probiotikus joghurtital, Aquafresh power green 3 dimenziós. A „"csúcstartó" a Pronto porstop. A sznobizmus, a magakelletés, a tolakodás, a nagyképűség iskoláját a ma-
gyar üzlettulajdonos már kijárta; ezt a következő (pesti) áruház- és üzletnevek, reklá-
mok is mutatják. Néhány típus szlogenekbe szedve: „" A nagyokat illik eredetiben ol-
vasni”" : Cafe underground, Paradiso Travel, Jeans Garage, Let’s make things better! Just do it! Swedish -- Hungarian Travel Agency LTD., Westend City Center. "Szintetizáld az angolt, a magyart, a latint, a franciát, amennyit csak tudsz – -- csúcs ez az érzés!”" : színes cracker nadrágok, unisex fazon; sexuális szolgáltatások, Higiénia Romantik, Little Paul Boutique, Qualität second hand mode (szóval turkáló), Pepita City, Lépes body shop sport, Fehérnemű exclusív . Egy szombathelyi kirándu-
láson fotóztam a következőt: Roma Kávézó . "Idegenben is mindig magyarul! Avagy: Minden út Hungáriába vezet!”" : Mc'’kivánsz, Alter Natio, Széljackie . "Idegen anyag-ból hazai logikával!”" : Bőr shop, Manuálterápia, Surround sound minicenter, tattoo-
s ervice, Baby éden, Blue sun solarium studio . Ebben a kategóriában a legkártéko-nyabb fajta a betűidegenség: nem magyar kiejtés szerint adják elénk a már ismert szavainkat, pl. sex, cultura, romanticus. A végén aztán tényleg nem kell csodálkoz-nunk magunkon, ha a gyors vagy a sima szavainkat is girosznak és szimának látjuk, vagy ha a tablón már a Kiss Ágit is Csókolj meg, Ági! -nak olvassuk. Eljön az idő, amikor rosszkedvünk tele is SALE-WACE-szel tör majd ránk, és orcán kabáttal me-
gyünk majd ki az íszőbe (eső)... …
A tévé, a rádió meg a hírlapok is megteszik a magukét. Sok a fontoskodás: organi-
zálni kell azt a tervet, dizájnolni a terméket, tenger tendert megnyerni, az imázst meg szponzorálni, hogy a prodzsekt finanszírozható legyen. Szó-szó, azért mást is hozunk mi idegenből, nemcsak szót: az egyes csatornán az életkorra utaló javaslatot remek magyaros szerkezettel szövegezik: műsorunk 14 éven aluli nézőinknek nem ajánlott (pedig ez a magyarban nem ajánlott, ejnye!).
A jól fizető fordítási feladatok is beérlelik gyümölcseiket, és nem panaszkodhatunk a termésre: magyar szavakkal zseniális magyartalanságokat fogalmaznak. Egy-egy rossz fordítási szokást aztán a divat még a hátára is vesz. Mondjuk: kihívás . A minisz-
teri expozéktól a rajzfilmek hőseinek beszédéig mindenütt hódít: Minél többféle poké-
mon begyűjtése és kutatása -- a legnagyobb kihívás! Még egy pár baj -- és kész a párbaj, elnézést: a kihívás. (Hol van már a próba, próbatétel, próbakő, lecke, feladat, akadály, tét, cél! ). Anglicizmusok állnak más szavak mögött is: esély -- Adj egy esélyt magadnak!; háztömb -- Két háztömbbel arrébb találta meg (két sarokra/sarok-
kal arrébb); felelős -- A hajszálerek felelősek a vérkeringésben azért, hogy...…); -barát (utótagként) -- Az önkormányzatbarát politika hatásai. –-- Ha és amennyiben, akkor biztosan, és úgy tűnik , hogy nagyon OK, sőt csúcs, szuper! Wow! Yea! Huh! (Na, ez már magyarul volt...)
A kereskedelmi tévék műsorainak ékessége a ha írna nekünk, ha telefonálna … felté-
teles módja. Ez sem magyarul van, mert ilyet legfeljebb barátok közt, családi körben mond a magyar ember, mondjuk például: -- Ha ennél valamit, ott a hűtő; ha meg te-
lefonálnál, csak bátran, öregem, itt a készülék, fogd! -- Ha esetleg beszélgetnének, asszonyom, nyugodtan vegyék igénybe a társalgót is! A múltkor a Fix.tv egyik mű-
sorvezetője kezdte így a telefonos játékot: -- Játszanál? Hát én erre biztosan azt vá-
laszoltam volna, hogy: -- Naná! Még szép! (A Szeretnél játszani? vagy az (Akkor) játszunk? pl. megfelelt volna.) -- Az amerikai filmek fordításaiban nem találni egyet-
len egy Ugye? Igaz? Vagy nem? típusú magyar visszakérdezést se; ha strigulázzuk a Nem igaz? -okat, nem férünk el a lakásban. -- Drágám, attól tartok, nem igazán érte-
lek, nekem úgy tűnik, ez jól hangzik, nem igaz? (Na, ez olyan amerikaias volt, nem igaz? Pardon: Ugye?) -- A felvételi vizsgákon mindennapos lett a vizsgabizottság kér-
désére is – jószándékúan bár -- OK-val replikázni. A Heló!-ról már nem is érdemes beszélni… Egyszer arra az eldöntendő kérdésre, hogy Járt már ön Veszprémben?, ezt a választ kaptam: Nem igazán! Ezek után nem igazán volt kedvem tovább kérdezős-ködni. Sajnálom! – mondja, aki rálép a lábamra. (Hát még én!) Ez felér egy gúnyka-cajjal. A Sorry! nálunk csak Bocsánat, ne haragudjon!
Az igényes anyanyelvhasználat a zavaros, idegenszerű, kulturálatlan nyelvi visel-
kedésnek is gátat vet. S hogy mi a legjobb orvosság idegenségek ellen? A magyar népnyelvet hitelesen használó írók regényeinek, elbeszéléseinek olvasása (pl. Mikszáth, Móra-testvérek), az élő beszélgetések otthon; a gondolataink valódi, megértető átadá-
sára való törekvés a napi kommunikációban. Ezek segíthetnek a valóban meglevő nyelvi szegényességben és műveletlenségben. A siker és a kommunikáció önismere-
ten és önfejlesztésen nyugszik, s ennek eszköze is, közege is a mindennapi viselke-
dés, főleg pedig a beszéd. Ha nem fejlesztjük önkifejezésünket anyanyelven is a leg-
jobbra, veszítünk. Sikert, örömöt -- vagy még többet.
Feltöltve: 2012. január 1., he
Lájkol, lájtos
Bite, file, light, like, design, skype... Kimondva: bájt, fájl, lájt, lájk, dizájn, szkájp . Sajnos, már le is írják magyar helyesírással. Ez azt jelenti, hogy befogadták őket, jövevényszavak-ként. Sőt, egyre gyakrabban hallani őket továbbképezve is: dizájnos, lájtos, lájkol. Gondolom, kedves Olvasóink közül is többeket kiráz a hideg ezektől a szavaktól. Miért? Mert menthe-tetlenül idegen hangzásúak.
Mi a közös ezekben a szavakban? Az, hogy mindegyiknek a végén -áj+mássalhangzó van. Ilyen magyar szó nincs. Sok -áj végű (és -ály végű) szavunk van, de az -áj után mással-hangzó legfeljebb toldalék révén kerül, pl. osztályt, papagájt, szerájt -- de már a többesjel kötőhanggal kapcsolódik: osztályok, papagájok, szerájok. Régebbi -áj végű szavaink a tárgyragot is kötőhanggal kapják: májat, szájat. Eleink nem nézték a Szóvégmutató szótárt, mint én most, ösztönösen alakították az átvételeket a magyar szavak mintájára. Tudják-e, kedves Olvasóink, hogy a muszáj szó a muss sein 'kell lenni' német kifejezésből lett? Az ei hangcsoportot (kettőshangzót) a németek nagyon nyílt e-vel ejtik, ezért őseink áj -nak ér-tették. Az n -et pedig elhagyták a végéről, így lett magyarosabb hangzása. Ennek ellenére sokáig nem számított szalonképes szónak, pedig hasznos, kifejező szó, a kell -nél sokkal erősebb kényszert fejez ki. Az éléskamra németes konyhanyelvi neve ingadozott a spejz és a spájz között, és sosem nyert polgárjogot. A csuszpájz t ('főzelék, zöldségköret '>Zuspeise) már csak hírből ismerjük, kikopott a használatból -- szerencsére.
A szrájk (strike) az angolból jött, annyival is rosszabb, hogy hármas mássalhangzó-tor-lódással kezdődik. Mentsége, hogy aligha tudjuk egyszerűen mással helyettesíteni. Különö-sen igésített formájában. Munkabeszüntetés, leállás még lehet, de munkabeszüntetésel vagy munkabeszüntet nem. Mondhatnók, hogy beszüntetik a munkát vagy leállnak a dolgozók , de egyikből sem derül ki, hogy ez harci eszköz, követelés érvényesítését szolgálja. A kombájn szót az oroszoktól vettük át, de az is angol eredetű. A szó csak azt jelenti, hogy kombinált , (mint a kombiné -- csak az franciául van), azaz több rendeltetésű, magyarul arató-cséplőgép .
Mi a helyzet az újabbakkal?
A bite (bájt) valamiféle mértékegység a számítógépes adattárolásban. A file minden fajta számítógépes munkadarabot jelent, tehát nyugodtan lehetne akár darab nak, akár anyag nak, akár munká nak nevezni. A design 'forma' , de egyszersmind a formatervezés is mint szakma is. A formatervező t előkelően dizájner nek hívják. Mondják azt is, hogy dizájnos egy tárgy. Ez azt jelenti, hogy különleges formájú, formatervezett. Tehát mondhatjuk rá, hogy formás, jó formájú, művészi tárgy . A skype a számítógépes kapcsolattartás eszköze. Lehet rajta be-szélni, írni. Az angol nagyszótárban nem szerepel, talán cégnévből ered. De máris mond-ják, mondjuk: szkájpol. Annyira sajátos, új fogalom, hogy igazán nem tudom, hogyan mond-hatnánk magyar szóval. Ilyen volna a lájtos és a lájkol is? Nem!
A light tipikus dzsókerszó. Számtalan jelentése van: 'világos, könnyű, enyhe, nem cukros, nem zsíros, alacsony koffeintartalmú' stb. Mindegyik esetben megvan a magyar szó, és az pontosabb. Semmi szükség nincs a lájt ra. Hát még a lájtos ra! Egy melléknevet megtoldani melléknévképzővel! Ettől persze magyarabbnak látszik, de minek?
A like jelentése: kedvel, szeret (nem szerelemmel, mert az love). Íme, van két szavunk rá, lehet fokozatként használni őket. Ez kevés az ifjúságnak. Régen is voltak a diáknyelvben szemérmesebb, vagányabb szavak erre: bírom, komálom. Most az angollal tetszelegnek, és mivel a like -nak nincs magyarul igeformája, hozzátesznek egy igeképzőt: lájkolom. Ha a diákok egymás közt fölkapnak ilyesmit, abba nem lehet beleszólni, majd csak kimegy a di-vatból. De ha a tévé is átveszi, akkor polgárjogot nyer, és nem lehet kiirtani. A minap azt hallottam: Nem kell mást tenned, csak lájkold. Itt nem az előbbi értelemben használta a szót, hanem a tetszésnyilvánítást értette rajta. Pedig a számítógépen, ha véleményt kérnek, nem a like , hanem a tetszik szóra kell kattintani. Egyszerűen azt kellene mondani: szavazz rá! Vagy: javalld / helyeseld / vagy még akár az is jobb lenne, hogy tetszikeld .
Milyen magyar nyelv lesz az, amelyben csak a ragok és a kötőszavak magyarok?
MALECZKI JÓZSEF
Feltöltve: 2012. január 4., do
Magyarán, magyarul - szilveszterkor
Kedves Olvasó!
Az alábbi, tréfásnak szánt szöveg a világhálón kereng, így jutott el hozzánk is. Kétségtelen, hogy vannak benne mosolyogtató részek is, bizonyára sokan fogják alkalmasnak tartani szilveszteri olvasmánynak. Szántunk hát egy kis időt arra, hogy javítsunk valamennyit a szöveg magyarságán és helyesírásán, és a módosításokat láthatóan hagyva mi is közzé tesszük. Néhányat ezek közül meg is indokolunk az okulni kívánó olvasók kedvéért. (A szilveszter ugyan időközben odalett, a tanulnivaló azonban megmaradt -- ezért kap helyet kissé megkésve is a Szilaj Csikón. A szerk.)
A nyugdíjas férj
Eredeti szöveg:
Miután nyugdíjba vonultam a feleségem ragaszkodik hozzá, hogy vásárlásnál elkísérjem a [bevásárló központ]ba. Sajnos, a legtöbb férfihez hasonlóan a vásárlás engem halálra untat. Ezért legszívesebben gyorsan végeznék, de a feleségem, a legtöbb nőhöz hasonlóan, imád össze-vissza csellengeni a polcok között. A tegnapi nap folyamán a feleségem kapott egy levelet a [bevásárló központ] vezetőségétől, a következő tartalommal:
Helyesen:
Mióta nyugdíjba vonultam, a feleségem ragaszkodik hozzá, hogy vásárláskor elkísérjem a [bevásárló központ]-ba.
(...)
Tegnap a feleségem kapott egy levelet a [bevásárló központ] vezetőségétől, a következő tartalommal:
Tisztelt asszonyom!
Az elmúlt hat hónap folyamán az ön férje elég sok kellemetlenséget okozott cégünknek, amit tovább nem vagyunk hajlandók tolerálni, ezért úgy határoztunk, hogy az ön férjét persona non grátának nyilvánítjuk, és áruházunkból kitiltjuk. Megértése elnyerése végett az alábbiakban felsorakoztatjuk férje, videó felvételekkel bizonyítható tetteit.
Az elmúlt hat hónap folyamán az ön férje elég sok kellemetlenséget okozott cégünknek, ezt nem vagyunk hajlandók tovább tűrni, ezért úgy határoztunk, hogy az ön férjét perszóna non grátának nyilvánítjuk, és áruházunkból kitiltjuk. Tettünk magyaráza-taként az alábbiakban felsorakoztatjuk férje videófelvételekkel bizonyítható tetteit.
Június 15. Leemelt a polcról 12 doboz óvszert, amiket egyenként a gyanútlan vásárlok bevásárló kocsijába dobott.
Július 8. Az ajándék osztályon található összes csörgőórát 5 perces időközökkel beállította csörgésre.
Július 29. Leemelt egy nagy flakon ketchup-ot, aminek tartalmát a padlóra csöpögtette egészen a női vécéig.
Június 15. Leemelt a polcról 12 doboz óvszert, és egyenként a gyanútlan vásárlók bevásárlókocsijába dobta őket.
Július 29. Leemelt egy nagy flakon paradicsomszószt, és tartalmát a padlóra csöpögtette egészen a női vécéig.
Augusztus 7. Odament egy eladóhoz és komoly, hivatalos hangon közölte vele, hogy vészhelyzet van az állateledel osztályon, kód 3 lépett életbe, azonnal menjen oda és járjon el az előírásoknak megfelelően. Az alkalmazott ennek megfelelően járt el, ami hatalmas pánikba torkolt.
Augusztus 28. Elemelt egy "Vigyáz nedves padló" táblát és elhelyezte a szőnyeg-osztályon.
Szeptember 15: A sportosztályon felállított egy sátrat, és az arra járó gyerekeknek azt mondta, aki hoz párnát és pokrócot az otthon részlegből, azt beengedi a sátorba. A felhívásra 23 gyerek reagált pozitíven.
Augusztus 7. Odament egy eladóhoz, és komoly, hivatalos hangon közölte vele, hogy vészhelyzet van az állateledel-osztályon, a 3. biztonsági fokozat lépett életbe, azonnal menjen oda és járjon el az előírásoknak megfelelően. Az alkalmazott ennek megfele-lően járt el, és ez hatalmas pánikba torkollott.
Augusztus 28. Elemelt egy "Vigyázz, nedves padló!" feliratú táblát, és elhelyezte a
szőnyegosztályon.
Szeptember 15. A sportosztályon felállított egy sátrat, és az arra járó gyerekeknek azt mondta, hogy aki hoz párnát és pokrócot az otthon-részlegből, azt beengedi a sátorba. A felhívásnak 23 gyerek tett eleget.
Szeptember 23: Az egyik eladó megkérdezte tőle, hogy segíthetne-e valamiben, amire a férje elkezdett üvöltözni, hogy miért nem hagyják békén.
Október 4: Az egyik biztonsági kamerába benézett, mintha tükör lenne, közben az orrát piszkálta és az kiszedett eredményt bemutatta a kamerának.
Október 10: A sportosztályon felvett egy vadászfegyvert, majd fenyegető hangot megkérdezte az eladót, hogy hol vásárolhatna idegnyugtató gyógyszert.
Szeptember 23. Az egyik eladó megkérdezte tőle, hogy segíthetne-e valamiben, erre a férje elkezdett üvöltözni, hogy "miért nem hagyják békén?".
Október 4. Az egyik biztonsági kamerába benézett, mintha tükör lenne, közben az orrát piszkálta, és amit kiszedett belőle, bemutatta a kamerának.
Október 10: A sportosztályon felvett egy vadászfegyvert, majd fenyegető hangon megkérdezte az eladót, hogy hol vásárolhatna idegnyugtató gyógyszert.
November 3: A gépkocsi osztályon különböző tölcséreket kipróbált magán Madonna stílusban, amit az arra járóknak bemutatott.
November 18: Bebújt a konfekciós ruhákat tartó állványba, és amikor valaki elhúzta a ruhákat rávisított "engem válassz, engem válassz."
November 21: A hangos bemondó hangjára embrió pózt vett fel a szőnyegen és azt visította: "Már megint ezek a szörnyű hangok."
November 30: Bement egy próbafülkébe, várt két percet, majd elkiáltotta magát. "Úristen, itt nincs vécépapír". Az egyik eladónő elájult.
November 3. A gépkocsiosztályon különböző tölcséreket kipróbált magán Madonna stílusban, így mutogatva magát az arra járóknak.
November 18. Bebújt a konfekciós ruhákat tartó állványba, és amikor valaki elhúzta a ruhákat, rávisított: "engem válassz, engem válassz!"
November 21. A hangosbemondó hangjára embrió-testhelyzetbe zsugorodott a szőnyegen és azt visította: "Már megint ezek a szörnyű hangok."
November 30. Bement egy próbafülkébe, várt két percet, majd elkiáltotta magát. "Úristen, itt nincs vécépapír!". Az egyik eladónő elájult.
Indoklás
1. Mióta nyugdíjba vonultam, a feleségem -- Akkor lett volna helyes a miután, ha az elbeszélés múlt időben folytatódott volna.
2. A tegnapi nap folyamán -- A tegnap szavunkban ott van már a nap ("tege nap" a. m. "el múlt nap"), felesleges megismételni.
3. kellemetlenséget okozott cégünknek, ezt nem vagyunk hajlandók tovább tűrni
Az ami vonatkozó névmási kötőszót csak egynémely alárendelő mondatban használjuk, a mellékmondatot vezetjük be vele. Ez a mondat valójában nem alárendelő, hanem mellérendelő mondat, alárendelő alakra kényszerítve. Nyelvünkben német hatásra alakult ki ez a szerkezet, aki magyarul akar írni és beszélni, kerülje a használatát, már csak azért is, mert egy másik nyelvtani hibával ötvöződve gyakran félreérthető mondatok keletkeznek belőle.
4. Megértése elnyerése végett -- Elnyerni magyarul csak valakinek a jóindulatát, kegyét stb. szoktuk, a megértését nem.
5. Leemelt a polcról 12 doboz óvszert, és egyenként a gyanútlan vásárlók bevásárlókocsijába dobta őket. -- ez is hamis alárendelő mondat, de nem teljesen olyan, mint a 3. pontnál tárgyalt. A magyar nyelvben csakis akkor lehet alárendelő mondatot használni, ha a mellékmondatban olyan tartalom fejeztetik ki, mely logikailag meghatározza a főmondat tartalmát. Itt ez a feltétel nem teljesül (ha pedig teljesülne, akkor itt a mely vonatkozó névmási kötőszót kellene használni, nem az ami-t), ezért mellérendelő mondatot célszerű használni. [Iskolázottabb olvasóknak szóló figyelmeztetés: Felejtsék el az ún. nem megszorító alárendelő összetett mondat fogalmát, ha a magyar nyelvről van szó! Ezt az angol nyelvtanból vették át szolgalelkű nyelvészeink a hamis alárendelő mondatok némely fajtáinak meghatározására.]
6. Leemelt egy nagy flakon paradicsomszószt, és tartalmát -- Lásd az előbbi pontban kifejtett érvet.
7. Az alkalmazott ennek megfelelően járt el, és ez -- lásd a 3. pont magyarázatát.
8. Az egyik eladó megkérdezte tőle, hogy segíthetne-e valamiben, erre a férje elkezdett üvöltözni -- lásd a 3. pont magyarázatát.
9. Az egyik biztonsági kamerába benézett, mintha tükör lenne, közben az orrát piszkálta, és amit kiszedett belőle, bemutatta -- A kiszedett eredmény itt hamis jelzőjű szerkezet. Csakis akkor lenne jogos a használata, ha többféle eredményről is lenne szó a szövegkörnyezetében, és a kiszedett minőségjelzővel meg akarnánk különböztetni az egyik eredményfajtát a másiktól. Ésszerűbb a tárgyat (az eredmény szót) kihagyni a mondatból, és valódi alárendelő szerkezetté alakítani
10. A gépkocsiosztályon különböző tölcséreket kipróbált magán
Madonna stílusban, így mutogatta magát az arra járóknak. -- Ezt a hamis alárendelő mondatot is mellérendelő mondattá alakítottam át. A 3. pontban kifejtett érvhez érdemes még valamit hozzáfűzni. A hivatalos nyelvtudomány ezt a mondatfajtát "mondatfejes alárendelő összetett mondatnak" nevezi, és azt állítja, hogy a "mellékmondat" a "főmondat egészére" utal vissza, nem csak egy mondatrészére. Ezt tankönyvek sora állítja, így tanítják az egyetemeken is. Ezen álláspont képviselői nem zavarja, hogy az alárendelő mondatot eredetileg úgy határozták meg, mint olyan összetett mondatot, melynek mellékmondata a főmondat valamely mondatrészét fejezi ki teljes mondatban. (Ez a meghatározás persze csak részint igaz, sokkal pontosabban fejezi ki a lényeget az a meghatározás, mely szerint a mellékmondat logikailag meghatározza a főmondat tartalmát. Ennek a mondatnak a "mellékmondata" pedig nem határozta meg a főmondatot.)
11. embrió-testhelyzetbe zsugorodott -- nem nyelvtani, hanem csupán stílushiba. A vki felvesz valamilyen pózt kifejezés német nyelvi szerkezet (eine Pose annehmen) tükörfordításának eredménye. Eredeti magyar kifejezéssel sokkal érzékletesebben lehet megfogalmazni a vele kifejezni óhajtott mondandót.
REMÉNYI TIBOR
Feltöltve: 2011. november 22., he
Anyanyelvünk és műszaki nyelvünk állapotáról
A minőség szaknyelve -- a szaknyelv minősége
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ), az SZVT Kuta-t ási és Fejlesztési Központ valamint az EOQ (Európai Minőségügyi Szervezet) Magyar Nemzeti Bizottsága a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2011. november 16-án Budapesten országos konferenciát tartott a fenti címmel. A meghívó szövegében töb-bek közt ez állt: „A konferencia rendezői és előadói bizonyosak abban, hogy az anya- nyelvi műveltség az általános, egyetemes műveltség kiszakíthatatlan része… Célunk, hogy beszédünk és írásunk magyar legyen… Törekedjünk arra, hogy az idegen szavak és kifejezések helyett a megfelelő magyar szóval fejezzük ki magunkat… Tekintettel arra, hogy az egyes szakterületek ismeretei egyre gyorsabban kerülnek át a köznyelvbe…, a közérthető, szabatos fogalmak és fogalmazás elterjesztését szorgalmazzuk a szak- nyelvekben is.”
Hogy ez milyen nehéz vállalás, arra bizonyíték, hogy ezen elkötelezett emberek közül is néhánynak a beszédében nem kevés fölösleges idegen szó fordult elő. Kiss József mérnök szerint csak hosszas tanulás, gyakorlás révén tudunk rászokni, hogy megtalál-j uk a helyes magyar kifejezést, és ne az állandóan hallott, több jelentésben használt idegen szavak jussanak először eszünkbe.
Reményi Tibor előadása közben kimaradt az áram, de ő nem zavartatta magát, foly-tatta a sötétben az alábbiakban olvasható helyzetelemzését és magvas gondolatait.
Buvári Márta
Anyanyelvünk általános állapota
A technika fejlődése, különösen is a számítógépek használata és a műsorszolgáltató rend-szerek kiépülése nem tett jót anyanyelvünknek. Az egysíkú gondolkodás nyelvi közhe-lyek használatához vezetett, nem élünk nyelvünk csodálatos kifejező erejével, nem is-merjük már azt a gazdagságot és hajlékonyságot, amely benne rejlik ősi nyelvünk kin-csestárában.
A beszéd- és íráskultúra ijesztően visszafejlődött. A helyes nyelvhasználat szabályait szinte minden mondatunkkal megsértjük. A hivatali, a szakmai és a köznyelv stílusa egyaránt romlik; fogalmazásunk pontatlan, pongyola, zavaros és sokszor értelmetlen. Terjengős mondatainkból, rossz szókapcsolatainkból nem egyszer alig lehet kihámozni a mondanivalót. Az írott és az elektronikus sajtó semmitmondó szóhalmazoktól, fel-lengzős körítésektől, érthetetlen tolvajnyelvi elemektől hemzseg. A trágárság már az irodalmi és a színházi nyelvben is tért hódít, sőt elismert!
Sokkal több idegen szót használunk, mint az indokolt lenne. Angol, amerikai szavakat ragozva és toldalékolva szörnyszülött gyarmati magyar kifejezéseket gyártunk.
Néhány vicces, de sajnálatosan nyelvromboló példa egyetemista diákok levelezéséből: emléxem, eccer, lécci, asszem, 4zet, lájkolom
A felgyorsult élet jellemzésére születtek szellemes, befogadható új kifejezések is; ezek megalkotásában elsősorban a közép- és felső iskolás ifjúság jár élen. Dr. Koltói Ádám Jó szóval című, 2009-ben megjelent kötetében farmernyelv-nek nevezi azt a közlésmó-dot, amelyet a fiatalság teremtett meg az utóbbi évtizedekben, és amelyre a könnyedebb viselkedéssel együtt járó könnyedebb nyelvhasználat a jellemző (pl. cukkol, kuksizza, kajaidő, líráznak, dekkol, dumál stb.) A farmerszavakat kár üldözni, a megfelelő környe-zetben nem bántóak, inkább kifejezők, és szükség lehet rájuk. Az ifjúság sokszor való-ban ötletes, játékos szavakat alkot, mint pl. a betűbolt (ABC), füttyfőzelék (sárgarépa), morzsatelep (bajusz) stb.
A nyelvfejlődésben kezdetét vette egy olyan folyamat, amelyben az idősek már nem értik a fiatalok nyelvét, és a fiatalok sem értik az idősekét. Felmerült, hogy Kölcseyt és Arany Jánost már nem is kellene tanítani az általános iskolában.
Nyelvésztársadalmunk sem egységes anyanyelvünk állapotának és fejlődési irányának megítélésében. Vannak szakemberek, akik elkerülhetetlennek tartják a tapasztalt folya-matokat, és azt javasolják, hogy barátkozzunk meg az új jelenségekkel. Fogadjuk el, hogy a nyelvi törzsanyag része lett az sms és mobil nyelv, a számítástechnika, a gazda-sági versenyszféra és a politika számos nem magyar kifejezése.
Az akadémikus vita folyik, a valóságban pedig a nyelvromboló folyamatok önjárókká válnak, és egyre szélesebb körben kerülnek túlsúlyba.
A magyar észjárás és nyelvi logika
A magyar észjárást nyelvünk mutatja meg legjobban. A magyar filozófia maga a nyelv. A hagyományos magyar észjárás idegen az indogermán (angolszász és német) gondolko-dási modelltől; a német szájbarágás és az amerikai-angol nyelvi logika egyaránt távol áll a magyar nyelv gondolkodásmódjától, éppúgy, mint a globálisnak nevezett követel-ményrendszer egységesítő formalizmusától.
Az 1930-as években többek között Karácsony Sándor adott eredeti leírást a magyar észjárás és nyelvi kultúra egyedülálló jellemzőiről és értékeiről.
A magyar gondolkodás és beszéd az egészből, a nagyobból kiindulva jut el a részle-tekig, eltérően az elemezve építkező gondolkodástól. Gondoljunk csak számolásunkra: 11, 12, 18, -- ez a latinban, németben, angolban, de még az oroszban is fordítva van!
A magyar észjárás tárgyszerű, képileg működik. Nehezen vonatkoztat el és általánosít, a kézzelfogható szemléletből indul ki, munkája során megmarad a tárgyi világban. Okos-kodása mellérendelő, mindig viszonyításokkal jelöl, szemben az indogermán alárendelő szemlélettel.
Az életet természetes teljességében látja, az összefüggéseket és egymásra utaltságot ösztönösen érzi.
Nem szereti a mesterséges rendszereket; amit elveszít alaposságban, azt visszanyeri alkotóképességben és teremtő erőben. Elvész a megfoghatatlan filozófiai elmélkedések sűrűjében.
A nyugati megítélés ezt az észjárást bizonyos mértékig primitívnek látja, pedig az "urál-altáji nyelv valóban tud új látásmódot felmutatni az indoeurópai filozófia számára" (Nietzsche).
A magyar észjárás
-- mellérendelő, analógiás
-- az egészből jut el a részletekig
-- képies, szemléletes
-- emlékező, toldalékoló
-- tárgyszerű, a végeredményre összpontosít
-- idegen tőle a mesterséges rendszerszemlélet.
Karácsony úgy látta, hogy ezek a jellemzők már az 1930-as években sem érvényesültek a magyar értelmiség nyelvezetében. Elfedte őket a nyugat-európai, főleg német hatás, a majmolás divatja. Csak a népi köznyelvben és legkiválóbb íróink, költőink nyelvében mutatkoztak meg.
Tudjuk, látjuk, hogy az elmúlt 70-80 év alatt hogyan pusztult tovább anyanyelvünk. De képes-e ennyi idő gyökeresen megváltoztatni azt, ami 1500 év vagy még hosszabb idő alatt alakult ki? Nem lelhetőek-e föl mégis észjárásunk legmélyén az ősi értékek? Nincs-e bennünk ösztönös hiányérzet a szép magyar beszéd kiveszése miatt?
Tagadhatatlanul érezzük azt a gondolkodásbeli távolságot vagy talán szakadékot is, amely az un. EU-konform mérnöki és hivatali felfogás, valamint a magyar műszaki ész között mélyül. A különbözőség részben származástani, részben szellemtörténeti és tár-
sadalmi eredetű.
Mi másképp fogalmazzuk meg a kérdéseket, másképp közelítjük meg a feladatok meg-oldását, máshová helyezzük a hangsúlyokat, mást és másképpen tartunk szükségesnek leírni vagy szabályozni, mint a brit, az amerikai vagy német kollégáink. A 20. század el-ső felének technikatörténete ugyanakkor bizonyítja, hogy a magyar észjárással nem ke-vésbé zseniális és kiváló alkotásokat lehetett létrehozni, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban (Karácsony Sándor szóhasználatával: Euramerikában).
A műszaki és gazdasági globalizáció (= világgyarmatosítás?) kényszere ma más felté-telek közé szorít bennünket, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a nyugati (és távol-ke-leti) birodalmak mintáihoz és szabályrendszereihez. E tekintetben számunkra az EU is nyugati birodalom. Az egészséges kapcsolódást Karácsony Sándor így fogalmazza meg: Amit a magyar kifejezni próbál, az Európa -- de ahogyan, az Ázsia, és addig dolga van, míg Ázsia és Európa egyek nem lettek. A nyugati kultúra értékeit a magyar észjárás nyelvén értjük meg igazán, és csak ezáltal tudjuk beépíteni saját műveltségünkbe. Ez roppant nehéz feladvány, ha nem megoldhatatlan!
Vitatkozhatunk Karácsony Sándorral, ahogyan tették ezt sokan a 20. század folyamán is, de még a vitatkozók is elismerték megfigyeléseinek helyességét és következtetéseinek időszerűségét. Főleg azt, hogy a közösség élete a nyelvében nyilvánul meg, a nyelv be-tegségei a közösség gyengülését jelzik, és megbetegszik a közösség, ha nyelvében sor-vad. A mércét olyan magasra tette, hogy ma talán már meg sem próbálhatjuk azt elérni, de legalább tudjunk róla.
A magyar szaknyelvek minősége
A köznyelv romlása rányomja bélyegét a szaknyelvek állapotára is. A természettudomá-nyi és mérnöki szakágaknak megvan a maguk sajátos, a tárgyból következő nyelvezetük, de ezeken a területeken is túlteng az idegen, legtöbbször angolszász kifejezések haszná-lata. Ha mégis lefordítjuk ezeket, a szolgai, szó szerinti tükörfordítások jelentésükben idegenek maradnak a magyar gondolkodás számára.
Olyan tömegben érkeznek hozzánk az idegen nyelvű műszaki szövegek és szabványok, hogy lehetetlen is mindent jól lefordítani. A teljes honosítást nálunk sokkal nagyobb or-szágok sem tudják megvalósítani, jó példa erre Olaszország, Spanyolország, és bizo-nyos mértékig még Németország is.
Az átvett nemzetközi szabványok elsődleges forrásnyelve az angol. Az MSZT képte-len minden ISO, IEC és EN szabványt idejében vagy egyáltalán bármikor is lefordítani vagy lefordíttatni. Jelenleg a 4400 db európai irányelvekhez harmonizált honosított szab-vány 70%-a angol nyelvű!
Ennek nemcsak anyagi okai vannak, nincs annyi szakemberünk, aki egyszerre lenne otthon valamely részterületen szakmailag, ugyanakkor jól tudna angolul, és még a ma-gyar nyelvi kifejező- és fogalmazási készsége is meglenne a helyes fordítás elkészítésé-hez.
Eszterházy Miklós nádor 1625-ből való mondatát idézem: "Örültség semmit nem ten-nünk, ha mindent nem tehetünk is." Ez így igaz anyanyelvünk őrzésére és ápolására, nyelvhasználatunk pontosabbá, szebbé tételére is. Felelősek vagyunk anyanyelvünk állapotáért, megtisztulásáért, gondozásáért és fennmaradásáért.
A legfontosabbnak a személyes példaadást érzem. Helyes és szép magyar beszédünk-kel példát kell mutatnunk minél szélesebb körben, a családi ebédlőasztaltól az egyetemi katedráig.
A közép- és felsőfokú szakképzést, valamint a minőségügyet meghatározó különböző iskolák, szervezetek és szakértő személyek őszinte együttműködésére, tudásuk és ta-pasztalatuk összeadására van szükség, nem pedig rivalizálásra, amit magyarul versen-gésnek mondunk.
Külön feladatkört képez az MSZT-vel való jobb együttműködés. Több szabványt kel-lene magyarra fordítani. A fordítások, valamint a szakmai tájékoztató kiadványok nyel-vezetét az ágazati szakembereknek és nyelvészeknek közösen kellene ellenőrizni, a vi-tás kérdésekben egyetértésre jutni, és ennek eredményeképpen világosabb, tisztább ma-gyarságú szövegeket megjelentetni.
Ahogy Bertók Lóránd tanár úr mondta: "Díjazni kellene, ha valaki megfelelő magyar szót javasol az idegen helyett."
Meg kell valósítani a hazai egyetemeken és a különféle oktató, továbbképző intéze-tekben folyó minőségügyi képzés, ezen belül a használt szaknyelv összehangolását. Szoros összefogással olyan új írásos anyagokat kell összeállítani, amelyeket mindegyik szereplő elfogad, támogat és használ (pl. szakszótárak, minőségügyi értelmező szótár, eljárási példagyűjtemény stb.)
Legyen figyelmeztető mindnyájunk számára, és egyben adjon erőt és biztatást Márai Sándor gondolata, amelyet az 1970-es években írt le: "Az ország, a nép még nem haza nincs más haza, csak az anyanyelv."
Reményi Tibor
Feltöltve: 2011. október 27., he
Fagyálló, törlesztő és előzetes
Az új szótári egységek létrejöttének egyik leggyakoribb formája az érintkezésen alapuló jelentésátvitel. Érintkezés nemcsak a valóság dolgai, hanem az emberi beszéd elemei kö-zött is létrejön: az egymás mellett előforduló szavak egyike elegendő lehet az egész szer-kezet helyettesítésére. Ezt a jelenséget szoktuk jelentéstapadásnak nevezni. Laza formái tulajdonképpen a rész–--egész viszonyra épülnek; pl. a hiszekegy, egyszeregy ilyen össze-függés alapján jelöli az e szavakkal kezdődő imát, illetve a szorzótáblát. –-- A szorosabb szókapcsolatokból még gyakrabban vonunk el neveket: a legszabályosabb és legszoká-sosabb módszer a jelzős szerkezetekből a sajátosságra utaló elemnek, vagyis a jelzőnek a megtartása, és a jelzett szó elhagyása. Így lesznek alkalmilag, majd pedig a rendszeres használat során véglegesen is főnevekké egyes melléknévi jelzők. Így lett pl. a szarvas állatból szarvas , a levegő –-- vagyis lebegő – -- égből levegő vagy a ti sztelendő úrból tisztelendő --– és még számtalan főnevünk jött létre hasonlóképpen. Az -i képzős mellék-nevek egy része is így nyert főnévi jelentést, pl. hétköznapi élelmiszereink közül így ke-letkezett a debreceni, gyulai, csabai, olasz, ementáli, tokaji stb. elnevezés is.
