Új történelem
2011. 11.08-
Klaus Hornung, 2011. november 14.
Feltöltve: 2012. február 22., ja
A nyugat autoriter elitjei megbuktak
1991-ben a szovjet birodalom szétrobbant és magára hagyta az Egyesült Államokat a világ fölötti uralomban. Nyugaton az enyhülés örömében tapicskoltak abban a hitben, hogy le lehet aratni a kommunizmus feletti győzelem gyümölcseit. Arnulf Baring volt talán az egyedüli, aki disszonáns hangot ütött meg ebben az eufóriában, amikor 1991-ben realista prognózist fogalmazott meg: „Teljesen illuzórikus volna azt hinni, hogy a világ valami paradicsomi helyzet felé vette útját, amelyben nem lennének sem krízisek, sem zavarok, felkelések és pláne háborúk. Éppen ellenkezőleg: a népesedési nyomásnak, a szociális és gazdasági veszélynek köszönhetően, mindenfajta zavar elő fog fordulni, a földgolyó számos országában a következő évtizedek során.”
Nincs vége a történelemnek
Az az igazság, hogy a történelem nem ért véget a liberalizmus győzelmével, mint ahogy ezt Francis Fukuyama jósolta; ellenkezőleg, folyama vízeséssé gyorsult fel. 1991-től az amerikaiak belevetették magukat az első háborúba Szaddam Husszein ellen miután az lerohanta Kuvaitot. 2001 szeptemberében az iszlám terrorizmus rázta meg az amerikai hatalom szívét, a WTC két tornya elleni támadással NY-ban és a Pentagon ellen Was-
hingtonban.
A 2001. évi beavatkozás Afganisztánban és a 2003-i Irakban - mely utóbbi George W. Bush műve, aki egy olyan hazug állításra támaszkodott, hogy atombombát kell kicsa-
varni Szaddam Husszein kezéből – ezek nem csupán az Egyesült Államok uralmi eltö-
kéltségét jelezték, hanem bevitték ezt „a 2. Rómát” és nemzetközi vazallusait, Közép-Ázsia egy feltáratlan térségébe. S ezen túl ez rámutat arra a történelmi igazságra, hogy a megalománia erejük túlfeszítésére ösztönzi a birodalmakat, bár ez romlásba viszi őket.
Az amerikai adósságválság okai
Megállapíthatjuk, hogy Amerika és a Nyugat képtelen győzelmet aratni, és hogy a csúcs-
hatalom az afgán háborúval is olyan adósságot halmozott fel, hogy az már a saját alapjait fenyegeti.
Korábban Bush elődje, Bill Clinton hozott hasonlóan szerencsétlen intézkedéseket megcélozva azt, hogy minden amerikai tulajdonosává váljék otthonának. Az olcsó pénz politikája a Központi Bank tevékeny támogatásával hozzájárult az adósságok ekkora hegyének a felhalmozásához. Végül Bush katonai beavatkozása adott hatalmas lökést a megugró eladósodásnak. Eközben nem csupán az amerikai hegemónia robbant bele ebbe a válságba esztelen döntések révén, hanem a nyugati szövetség európai pillére is. De az európai monetáris unió krízise, amely manapság a legsúlyosabbnak tapasztalható a II. VH óta, szintén az európai politikai és gazdasági vezetők igen rossz stratégiai dönté-
seinek gyümölcse, kezdve a maastrichti egyezménnyel 1992-ben. Azt remélték, létre-
hozva az EMU-t, hogy egy olyan politikai unió alapjait vetik meg, amely mindenek előtt lehetővé teszi az egyesült Németország integrálását. Ez a döntés nagyszámú figyelmez-
tetés ellenére született meg, pedig kompetens személyek csak kicsiny esélyt adtak az ennyire különböző országokra vonatkozó gazdasági, fiskális és szociális egyesítési tervnek.
Az EU rossz döntései
Az aktuális monetáris krízis jól mutatja, hogy ez a döntés csak kudarchoz vezethetett veszélybe hozván az EU egész politikáját. Már 2000-ben az állam- és kormányfők azt deklarálták Lisszabonban, hogy európai uniót hoznak létre s az 2020-ra a legerősebb, a legdinamikusabb és a legversenyképesebb régió lesz a világon és a második gazdasági nagyhatalom az Egyesült Államok után az euróval, mint a dollár melletti, univerzális tartalékvalutával. Ez volt a kifejeződése a politikai, gazdasági és médiavilágot magával ragadó nagyzási mániának.
Az amerikai Jeremy Rifkin szerint az Európai Uniónak világhatalommá kell válnia, de sokkal kevésbé katonai erejére támaszkodva, mint inkább egy „soft” hatalomra: gaz-
dasági erejére és a növekvő prosperitás ígéretére. – Vagyis egy nagyon irreális perspek-
tívára, ami nem veszi számba sem a kontinens népességcsökkenését, sem a szociális politika magas szintjét, mely két elem önmagában hosszútávra megakadályozza, hogy kövesse új versenytársainak növekedési ritmusát. Jobb lett volna meg sem tenni a Lisszaboni Nyilatkozatot 2000-ben, mivel annak célját távolról sem érték el.
A nyugat ilyen kettős válságának az eredménye Kína, mint új világhatalom felemelke-
dése, mely nem csak kb. 1,5 milliárd főre tehető óriási lakossággal rendelkezik, hanem olyan hatékony irányítással is, amely semmibe veszi a nyugat számára annyira értékes emberi jogokat. Kína a két legutóbbi évtized folyamán meghaladta az Egyesült Államo-
kat, mint gazdasági világhatalom és meghaladta Németországot, mint második legna-
gyobb exportőr.
A multipoláris hatalom új rendszere
Új nemzetközi multipoláris rendszer kiépülésének vagyunk tanúi, amelyben Kína és más feltörekvő országok, mint pl India, vagy Brazília egyenlő szintre fejlődnek az USA-val és az EU-val. Kínának a nyugattal való viszonyát úgy határozhatjuk meg, mint egy „együttműködő szembenállást”, s e kifejezés ellentmondásos jellege megfelel a való-
ságnak. Egyrészt a Közép Birodalma (Kína) optimálisan tudja használni nyugat műszaki vívmányait, másrészt viszont stratégiai méretű offenzívával kiterjeszti geopolitikai befo-
lyását az egész világra.
Az érintett államok hozták össze mind az amerikai adósságválságot, mind a globális pénzügyi válságot és az euró válságát. Mind a három a politikai-gazdasági osztály hibás döntéseinek az eredménye.
Az EU és a szubszidiaritás (döntésmegosztás) elve
Peter Graf Von Kielmansegg, a politikai tudományok professzora Mannheimben emlékez-
tetett a FAZ 2011 június 8.-i számában az Európáról szóló II. VH utáni korai vitákra. Ebben a korszakban nem úgy fogták fel Európát, mint egy hatalommal rendelkező központosított államot, hanem mint egy ahhoz szükséges társulást, hogy biztosítsák az államok fennmara-
dását a kontinensen a totális diktatúrák és a háborúk okozta pusztítások után. Ezeknek a vi-
táknak a kiindulópontja a szubszidiaritás elve volt. Előre látták, hogy csak Európa foglalkoz-
hat kizárólag azokkal a feladatokkal, amelyeket az egyes államok nem voltak képesek uralni, mint pl. a nagy belső piac, közös védelmi, gazdasági, energia- és környezeti politika.
A szubszidiaritás elve lehetővé tette, hogy korlátozzák a központi hatalom és a tagál-
lamok kompetenciáit. Ez a megközelítés azonban meghaladottá vált a következő évtizedek során, a rendkívül erős globális gazdasági érdekek és az Európai Bizottság miatt, mely utóbbiról kiderült, hogy tulajdonképpen a centralizáció motorja: eltávolodott a polgároktól, és mértéktelen bürokráciát fejlesztett ki. Ez különösen igaz 1990 után, amikor Brüsszelt arra az útra vitte, amely ellenséges a népekkel és szemben áll a történelmi hagyománnyal, vagyis a végletes centralizáció felé (amely máskülönben egyik oka volt a Szovjetunió összeomlásának).
A nemzetek és polgárok Európája
Az aktuális krízis újabb lökést adott a brüsszeli bizottságnak a központosításra. Komolyan kéne venni Kielmansegg javaslatát, hogy végre el kell indítani egy érdemi vitát a hibás döntések kijavítására és zsákutcákból visszafordulásra, hogy végre eljussunk Európa olyan politikai koncepciójához, mely magában foglalja a népszavazásokat, mint a szuverén nép akaratának kifejeződését. Persze lehet azt mondani, hogy az aktuális európai politikai-gazdasági oligarchia úgy retteg ettől az eljárástól, akárcsak a dögvésztől. A valóságban az európai egységesülésről meghozott döntések mind a mai napig az elitek akarataként nyilvá-
nulnak meg - már ha az eliteken a bankokat és a multinacionális vállalatokat értjük.
Ki kell igazítani az európai tervezés irányát, amely annyi bizalmat rombolt le; a helyére állítva a nemzetek és polgárok Európáját, melynek a fő hangsúlyai alapvetően nem anyagi és gazdasági jellegűek, hanem egy olyan kontinens kifejeződései, amely tudatában van történetének és képes egy realista politikát folytatni.
A nyugat súlyos kettős válsága Amerikában és Európában elárulja, hogy rendszerváltozás történik: átmenet a liberális reprezentatív demokráciából az oligarchikusan uralt új formák felé, melyek demokratikus felszín mögé rejtőznek. A globalizációs folyamat so-
rán a szupranacionális intézmények - mint az Európai Bizottság - és a nemzetközi szerveze-
tek - mint pl. az IMF - politikai befolyáshoz jutnak. Fölébe helyezik magukat a kormányzati és nemzeti parlamenti döntéseknek.
A pénzügyi tőkés csoportok érdekeit demokratikusan kell kontrollálni
A szuverén demokráciák népén és annak képviselőin kívül meghozott döntések az oligarchikus környezet gyümölcsei, s többségük egyáltalán nem rendelkezik demokratikus legitimitással.
Hans Vorlander, Kielmansegg drezdai kollégája beszél az elit-demokrácia új formáiról (FAZ 2011.07.12), melyek leplezetlenül jelennek meg, nevezetesen az állam- és kormány-
fők válságtanácskozásai során az EU-ban. Ott vannak a nemzetközi pénztőke képviselői - hivatalosan ugyan csak a politikusok tanácsadóiként, de - ténylegesen részt vesznek a dönté-
sekben, hacsak nem éppen ők a végső döntéshozók.
Vorlander szerint a rendszernek ez a változása egy másik vetületet tár fel: a média „inter-
pretatív hatalmának” túlzott kiterjedését a választott testületek rovására, különösen az elekt-
ronikus médiára vonatkozóan, mert ez „vizuális dramaturgiájával” nyomatékosan képes fel-
erősíteni azt az érzést, hogy nincs más alternatíva, mint az „elitek” demokráciája és tevé-
kenységével ezt legitimálja is.
A választások - amelyeknek egy minőségi választásnak kéne lennie a választótestületek részéről - oda torzulnak, hogy a demokrácia szemlélővé alakul és megelégszik a döntésekre való rábólintással.
A nyugat aktuális válságai leleplezték az elit-demokrácia szervei által hozott döntések mélységét. Kimutatható, hogy ezen elitek egyáltalán nem mondhatják el magukról, hogy a nép javát akarják, mivel csak az oligarchiájuk érdekeivel vannak elfoglalva. Igen sürgős arról gondolkozni, hogy hogyan lehetne helyreállítani valamiféle ésszerű egyensúlyt a közérdek és a részérdekek között, bevezetni a pénztőke csoportjainak érdekeire vonatkozó állandó hivatalos politikai kontrollt, mégpedig demokratikus participáció révén.
Feltöltve: 2012. február 16., he
Putyin hadat üzen Soros Györgynek és társainak
Putyin: pénzügyi terroristának nevezte, és a terrorista törvény alapján elfogatóparancsot kért Soros Györgyre, a magyar származású milliárdosra
E hírről sokféle találgatás indult el, és a motivációk, azt gondolom, teljesen jogosak. Amin leginkább el kell gondolkodniuk a nyugati államok vezetőinek, hogy Putyinnak hogyan si-
került megszabadítani Oroszországot azoktól, akik teljes gazdasági és társadalmi összeom-
lásba akarták taszítani, és hogy tudta börtönbe vetni mindazokat, akik megpróbálták. Talán a Lubawitschernek befolyásolják Putyint? A tény mindesetre az, hogy Putyin a saját népé-
hez és Oroszországhoz hű, tehát mindaddig, amíg ő van hatalmon, nem fogja megengedni senkinek, hogy kiárusítsák a hazáját, és az NWO (Új Világrend) markába kerüljön! Ezért rendelte el, hogy egy nemzetközi elfogató parancsot adjanak ki Soros György ellen, mivel rajtakapták, hogy pénzügyi segítséget akart küldeni azoknak, akiket ellenzéknek hívnak Oroszországban, és akik nemrég néhány tízezer embert az utcára vittek, hazugságokat be-
beszélve nekik a választási „csalásokról”.
Ettől kezdve Soros úrnak nem sok játéktere marad, hogy folytassa azokat a piszkos játé-
kait, melyekkel térdre kényszerítette az egész világ pénzügyi rendszerét, folyamatosan együttműködve a Rothschild-, Rockefeller- és a többi sakállal. Putyin beszédét hivatalosan tették közzé az orosz hatóságok.
Ma nyilvánosságra hozzuk az Orosz Federáció és miniszterelnökének, Vladimir Putyin-
nak a közleményét: „Nemzetközi elfogató parancs kibocsátást kértük Soros György magyar deviza spekuláns, pénzügyi terrorista ellen. Az orosz titkosszolgálatok felfedezték, tetten érték, hogy dán derivatívák és más külföldi valuták által támadást kezdett az orosz valuta ellen a pénzpiacokon. Meg kell említeni, hogy Soros ezeket a derivatívákat (származékos ügyleteket) luxemburgi bankok segítségével használta fel, s ez szigorúan tiltva van az EU államai által aláírt Bázel II. szerződésben."
Mind az IMF, mind az Európai Interpol egy „vörös jegyzéket” adott ki – ez megfelel az azonnali letartóztatási parancsnak – nem csupán Soros ellen, hanem a pénzügyi hitelrontók: Bush és Clinton bűnbandája, Marc Rich és társai (Svájc), a Broker-Richfield Commodities ellen. Ebben az ügyben találkozott nemrégiben Putyin a FED főnökével, Bernard Bernake-el, világosan értésére hozva, hogy Oroszország nem fogadja el, hogy olyan embereket al-
kalmazzanak, mint Soros és Rich, akik olyan bűntetteket követnek el a derivatíva- és pénz-
piacon, amelyek az egész világ társadalmi destabilizációjához vezettek.
Legyen meg Putyin akarata, és kezdődjék meg ezeknek a bűnözőknek és társaiknak, a Rothschild és Rockefeller bankároknak a hajtóvadászata.
Törökország nem teljesíti a Nyugat akaratát
Törökország nem csatlakozik az USA/Izrael és az EU Irán elleni embargójához – szögezte le a török kormány szóvivője. Hozzátette: ha az embargót nem az ENSZ mondja ki hivata-
losan, Törökország továbbra is importálni fog kőolajat Iránból, a két fél közös megegyezése értelmében. A szóvivő szerint azok az EU tagállamok, amelyek jóváhagyták az embergót, saját országaikat büntetik, és szívességet tesznek az USA kormányának, anélkül, hogy meg-
gondolnák: a városlakók alighanem elutasítják a döntést, ezért ez elégedetlenséget és tár-
sadalmi problémákat fog szülni, s ennek már mutatkoznak is jelei. Irán pedig úgy döntött, hogy azonnal csökkenti olajszállítmányait az EU-ba, jóllehet az embargó csak a kihirdetés után hat hónappal lépne életbe.
Ami Törökországot illeti, az Iránnal kötött kereskedelmi szerződései kiterjednek olyan ter-
mékek szállítására, amelyek az atomerőművek karbantartásához szükségesek. Ezek pedig elektromos energiát termelnek, szemben azzal, amit az amerikai és izraeli kormány 100%-os ellenőrzése alatt álló nyugati media terjeszt, hogy Irán már képes lenne saját atomfegyver előállítására, és így csak a befektetőket szolgálná az ügylet, akik nem számolnak a kataszt-
rofális következményekkel. Csakhogy még az Obama kormány is egyetértett azzal, hogy Törökország maradjon jó viszonyban Iránnal, hogy amikor a következő elnökválasztások idején – az eredményeket befolyásolandó – az izraeli kormány részéről fenyegetés érné Iránt, akkor Törökország szíveskedjen rávenni Iránt az irányváltoztatásra...
Az izraeli kormánynak a görög kormányhoz intézett kérése, hogy a Cipro szigetén lévő ka
tonai repülőtér közelében izraeli csapatok állomásozhassanak, érzékelhetővé teszi, hogy a diplomáciai megfontolás nem jut különösebb szerephez az izraeli kormányon belül; nekik csak az erőszak számít egy olyan fenyegetés ürügyén, mely nem is létezik, és amellyel az egész Közép-Kelet fölötti abszolút hatalmat igyekeznek megszerezni.
Corrado Belli
(forrás: Stampa libera)
Feltöltve: 2012. február 21., do
Brüsszel sorozatos szerződésszegései
és súlyos jogsértései
Magyarország és az Európai Unió (EGK, EK) közötti kapcsolatok története a kezdetektől azt mutatja, hogy az Unió mindenkor visszaélt erőfölényével, a kétoldalú tárgyalások folyamán domináns pozíciójából hátrányos feltételeket diktált, melyek során nem egyszer a súlyos szerződésszegésektől és saját alaptörvényének durva megsértésétől sem riadt vissza.
Napjainkban az Unió részéről Hazánk ellen indított globális támadássorozat arra késztet bennünket, hogy a nemzetközi jog és az uniós jog alapul vételével „sine ira et studio” (vagyis: harag és részrehajlás nélkül) áttekintsük immár közel félévszázados kapcsolataink során Brüsszel által Magyarországgal szemben elkövetett jogsértéseket
Folytatás itt .
(A szerző a Brüsszellel megkötött kereskedelmi és társulási megállapodások tárgyalásainál a magyar kormánydelegáció szakértője.)
(forrás: Független Újságírók Szövetsége)
Feltöltve: 2012. február 13.
Fordul a kocka
A görögöknél elfogatóparancsot adnak ki EU/IMF tisztviselőkre
Egy tiltakozó vitatkozik a rendőrökkel a görög Parlament előtt a 24 órás általános sztrájk idején Athénban. 2012. február 7-én. A hatalmas megmozdulások mind az új megszorító intézkedések ellen vannak, amit a bankmentő csomagért cserébe a lakossággal akar lenyeletni az Európai Unió és az IMF. A lakosságnak és a rendőröknek is elege lett!
Görögország legnagyobb szakszervezete bejelentette, hogy elfogatóparancsot adnak ki az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hivatalnokai, illetve az újabb megszorításokat hirdető politikusok ellen.
A rendőrszakszervezet zsarolással, a demokrácia és a nemzeti függetlenség felszámolásával vádolta az eurokratákat, és közölte, hogy az első célpont az IMF vezetője lesz. A pénteken megszerzett levélben a rendőrség a következőkkel vádolja a politikusokat:
„Mivel tovább folytatják ezt a pusztító jellegű politikát, arra figyelmeztetjük Önöket, hogy nem fognak minket a testvéreink elleni harcra kényszeríteni. Nem szállunk szembe szüleinkkel, testvéreinkkel, gyermekeinkkel és semelyik állampolgárral sem, aki változást követel a politikában.”
„Figyelmeztetjük önöket, mint a görög rendőrök legális képviselői, hogy sorozatosan elkövetett zsarolás és a demokrácia burkolt erodálása és eltörlése, a nemzeti szuverenitás megsértése miatt letartóztatási parancsot adunk ki.”
A szakszervezet, amely ezt a nyilatkozatot kiadta, képviseli a görög rendőrök kétharmadát.
A levelet közvetlenül az Európai Központi Bank megbízott vezetőjének, Klaus Masuch-nak és az Európa Tanács görögországi megbízottjának Servaas Deroose-nak küldték el.
Forrás: http://vilaghelyzete.blogspot.com
Megszületett a kulcsdöntés, amire mindenki várt
A görög parlament elfogadta vasárnap éjjel az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kialkudott, vitatott megszorító intézkedéseket.
A törvényjavaslat elfogadása volt a feltétele annak, hogy Görögország megkapja a nemzetközi szervezetektől a második, 130 milliárd eurós hitelcsomagot, és hogy leírják a magánhitelezőkkel szemben fennálló görög államadósság egy részét, nagyjából 100 milliárd eurót.
A megszorító csomag elfogadása kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhasson. Az EU-tagállamok pénzügyminiszterei szerdán várhatóan jóváhagyják a 130 milliárd eurós hitelt.
A parlamenti szavazással egyidejűleg súlyos zavargások voltak Athénban. Több tízezren vonultak föl tiltakozásul a bércsökkentés és a közalkalmazottak tervezett tömeges elbocsátása miatt. Az eleinte békés tüntetés erőszakba torkollott, randalírozók összecsaptak a rendőrséggel, legalább 80 ember - köztük 30 rendőr - megsérült. Beszámolók szerint súlyos károk keletkeztek a belvárosban, több épületet felgyújtottak.
A szavazás után a 300 fős parlamentben összesen 236 képviselővel rendelkező két nagy párt, a szocialisták és a jobboldali Új Demokrácia egyaránt kizárta frakciójából azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a párton kívüli Lukasz Papademosz vezette szakértői kormány által beterjesztett szigorú takarékossági csomagot. A konzervatívok 83 képviselőjükből 21-et, a szocialisták 153-ból 20-at zártak ki a frakcióból. A parlamenti voksolást heves, többször kiabálásba és egymás szidalmazásába torkolló vita előzte meg.
Forrás: a Napi Gazdaság
CSURKA ISTVÁN -- utolsó írása
Feltöltve: 2012. február 11., he
Történelemhamisítás --
Belső tartalom nélküli szavak
. .. A Moszad nem a Kádár-Aczél-rendszert akarja visszaállítani. Semmit sem akar visszaállítani, hanem meg akarja teremteni a feltételeit a Kárpát-medence bizonyos r észében, Csonka-Magyarországon (de esetleg csak a Dunántúlon) egy új, egy másik ország megalapításának. A feltételek meg kell, hogy feleljenek Izrael stratégiai és nemzetpolitikai igényeinek. Ezek az igények Izrael mai állapotából, az arab szapo-
rodásából és a zsidó nép túlterheltségéből származó kifáradásából keletkeznek.
Ma, amikor a válság dübörög, és a legkülönbözőbb szinteken és minőségekben érzékelő emberek és csoportok is egyöntetűen állapítják meg, hogy nagy baj van a világgal, és ta-
lán még nagyobb baj van szegény hazánkkal, amelynek hajója hánykolódik és az elsüly-
lyedés fenyegeti, most aztán volna égető szükség a pontos jelentésű, s mindenki számára ugyanazt üzenő szavakra. De ilyenek már szinte nincsenek is. Szavainkra rátette a pisz-
kos kezét a válságcsináló pénzügyi nagyhatalom, a megnevezhetetlen elkülönülés, a nem Thomas Mann-i Varázshegy fent Davosban vagy lent a tenger szintjén, éppen a New York-i Szabadság-szobor tövében, ahol locsog az örökös hullámzás. A világuralomhoz és a mai háborúkkal teli irányításhoz mindenképpen kibelezett, üres szavakra van szük-
ség. A rablóháború legyen „demokrácia-terjesztés”; a nyomorgó tömeget nevezzük le-
szakadóknak, amelyben benne foglaltatik az önhiba és az elmaradottság, sőt még a népi-
ség is. Aki sok pénzt összeharácsolt, összeprivatizált, összeközvetített, fel- és leminősí-
tett, az sohasem leszakadó, legfeljebb néha séta közben leszakad egy kicsit a többitől a börtönudvaron. De akinek még ennél is több összejött, azt még ez a veszély sem fenye-
geti, mert azt megvédi off-shore-ja, és őkelme már a nemzetköziek csapatába tartozik, akit hivatalból megvédenek.
Velejéig hazug világban élünk, amelyben még az igaz állítás is csak félénken és magya-
rázkodva mer előtörni, mert mégiscsak azokat a szavakat kell használnia, amelyeket előzőleg már kibeleztek. Kijegecesedett szokássá vált, hogy egyes közírók, Népszabad-
ság-tollnokok az előző hazugságaikra építés módszerét választják. Beigazolt állításnak veszik, amit előzőleg hazudtak, és ezekből az elemekből hoznak létre már szilárd igaz-
ságnak látszó állításokat. Ha egyszer egy Révész Sándor leírta már, hogy a Föld lapos, mint a pászka, és a magyar bűnös nép, benne én pedig antiszemita vagyok többmillio-
mod magammal − igaz vezérürüként −, akkor ő már ezeket a hazugságokat tényként ke-
zeli. És nincs egyedül. A módszer arat, mint a halál.
Díszlik az egészben valami marxizmusból visszamaradt, azt is mondhatnók, leszakadt. A nagy marxista tévedéseket, amelyekben már az öreg sem hitt, és csak Engels rendszerező munkája következtében maradtak fenn, majd később Sztalin ordas hazugságait az állan-
dó ismétlés tartotta életben. Göbbels is próbálkozott ezzel a módszerrel, de neki nem volt kifutása. Most Orbán Viktor és Magyarország van soron. Miután az Országgyűlés alkot-
mányozott és szabályszerű kétharmados többséggel el is fogadta, kiderült, hogy a minisz-
terelnöknek mennie kell − mert tönkreteszi a gazdaságot. Előzőleg ugyanis az lett hazud-
va. Akkor még csak a gazdaság érdekelte a nemzetközieket. Világszerte. A bankadó, a magánnyugdíj- pénztárak és a Szurgut Nyeftegaz. A marxizmust különben is mindig a gazdaság hozta lázba, meg a proletariátus, amelyről az atyának halvány fogalma sem volt. Orbánnak tehát néhány hónappal ezelőtt még csak gazdasági ballépései miatt kellett vol-
na mennie, sőt, eleinte csak Matolcsy tetemén keresztül, de aztán a lelépést kiterjesztet-
ték mindkettejükre. Mert volt egy bökkenő: az alkotmányt nem tűzhették horogra, mint valami legyet. A készülő szöveget munka közben, s az elfogadás módját, házszabálysze-
rűségét szóvá tehették, de azt el kellett hallgatniuk és most is el kell hallgassák, hogy az alkotmányban a kereszténység, az Isten áldd meg a magyart és a magyar alapállás a ba-
juk. Nekik és nemzetközi tartozékaiknak. Ezt egyszerűen nem lehetett kimondani.
Most már azonban megváltozott a helyzet. A nemzetközi támadások olyan nagyzenekari erővel szólnak, bombardon, üstdob, cintányér, s távolról még a lánctalp-csörgés is − mint modern effekt − be van vetve, hogy most már az alkotmány életbe léptetésének igényé-
vel is elő mertek állni, noha magát az Istent és a hazát még talán nem hozták szóba. Óva-
tosan hazudnak, erőteljesen szervezkednek. A szervezés ereje, nagyságrendje akkora, hogy nevetséges dolog mögötte csupán a hazai ellenzéki pártokat vagy a liberalizmus berlini, New York-i Konrád Görgyeit vagy Kertész Ákosait megtalálni. Ők ott feszítenek természetesen, de csak segédcsapatként, sokszor előretolt egységként. Kiteszik a seggüket az ablakba, hogy az arra járó rácsaphasson. Nem, ehhez a szervezéshez, amit itt működés-ben látunk, ők édeskevesek. Itt a Moszad dolgozik.
A cél világos. A magyar gazdaság rendben van, és senkit sem érdekel, mert nem tétel. Akinek a magyar munkaerő olcsó, az idejön és befektet, dolgoztat. Az Orbán-kormány a tisztességesnek tisztességes hasznot szavatol. Az alkotmány életbe lépésével és más ma-
gyar intézkedésekkel megindulhat az az évtizedes, nemzedékek munkáját igénylő folya-
mat, amelyben a magyarság újra magyar, keresztény anyanemzetté válik, és a családpoli-
tikának köszönhetően lelassul a népességfogyás. Magyarországon így beköszönthet a ma-
gyarság senkit sem bántó uralomra kerülése, együtt a hozzá húzó, beilleszkedett, esetleg asszimilálódott magyar zsidósággal, de nem következhet be az a képtelenség, hogy egy törpe kisebbség uralkodjék egy történelmi nemzet felett. Amit a Moszad, Izrael és New York akar. Ilyen helyzet − a Kádár-Aczél-rendszerben csak részben állt fenn, mert Moszkva soha nem engedte, és − csak az 1982-es IMF-be lépés után indult meg hódító útján. A nyolcvanas évek végtelenül zavaros korszak volt. Egyszerre indultak meg a nemzeti, össznemzeti, Erdélyt járó törekvések, Lakitelek és a demokratikus ellenzéknek az a liberális és kifejezetten zsidó és szabadkőműves munkája is, amely Kis János tevé-
kenységében összegződött. A Moszad mindennek a történelmi tudásnak a birtokában van. Már akkor is itt kujtorgott hazánkban. A Moszad nem a Kádár-Aczél- rendszert akarja visszaállítani. Semmit sem akar visszaállítani, hanem meg akarja teremteni a feltételeit a Kárpát-medence bizonyos részében, Csonka-Magyarországon (de esetleg csak a Dunán-
túlon) egy új, egy másik ország megalapításának. A feltételek meg kell, hogy feleljenek Izrael stratégiai és nemzetpolitikai igényeinek. Ezek az igények Izrael mai állapotából, az arab szaporodásából és a zsidó nép túlterheltségéből származó kifáradásából kelet-
keznek. Izrael évtizedek óta folyamatosan háborúzik. Eleinte sorra-rendre nyert, ameri-
kai fegyverekkel és támogatással, most már egy-két alkalommal a vereség ízét is meg kellett éreznie. Amerikát is sorozatos kudarcok érik arrafelé. Az amerikai vezetés egyes részeiből is sugalmazhatják és pártolhatják egy nyugalmasabb sziget megszerzését.
Ez a körülmény vezet engem arra a következtetésre, hogy a Magyarország és Orbán elle-
ni világméretű, összehangolt fellépés mögött egy nagyobb méretű, ezerszer hatékonyabb szervezőerőnek kell állnia, és az csak a Moszad lehet. (Persze a CIA-val karöltve.) Ide nem elég egy Charles Gati vagy egy Dallos György Berlinből, és még egy német szoci-
áldemokrata miniszter vagy maga a francia külügyminiszter is kevés. Ebben az esetben most egy hatalmas hálózat működik, amelynek kiterjedése a különböző befektetési ala-
poktól a különböző csoportokig − Bilderberg, Foreign Affairs stb. − terjed, és amelynek a középpontjában a Moszad van. Már az egész világsajtót megmozgatták. A világ min-
den részéből meg-megszólalnak sose hallott személyek. Az ilyen sok-sok helyről szóló támadó kórus, a sajtó, a tévék és a kisembernek látszó hozzászólók megszervezéséhez olyan erő kell, amellyel csak az említett szervezet rendelkezik. Amellett a megrendelő is erre mutat. Mi az esélye a magyarságnak és kormányának ebben az egyenlőtlen harcban? Nem sok, de több, mint a felsorolásból kitetszik. Talán sokkal több is. Az európai társa-
dalmak közvéleményének többsége velünk érez. Keveset tud a dologról, s a fenti erős megvilágításból még kevesebbet, de igazsága terjed. Nagy szolidaritási kiállásokra nem számíthatunk, s azt magunknak kell élesztgetnünk a saját kiállásainkkal. A Wall Street előtt állandóan tüntetés jön össze. Fiatalok el akarják foglalni a bankárközpontot. Ilyen még nem volt. Nem hoz-e borús időt a világkapitalizmusra Magyarország ilyen módon való leigázása, nem lázítja-e fel a már félig leigázott és rejtélyes megbízottak kezére adott országok, Görög- és Olaszország népét a magyar bukás és a magyarországi mester-
séges mannaeső? Ezek világpolitikai kérdések. Meddig lehet elmenni egy ártatlan or-
szág, egy csonkolt ország és egy többször tönkretett nép további tönkretételében?
Ezek most nem erkölcsi mentőkérdések, ezek most a leggyakorlatibb felvetések. De van más is. A magyarság, a kormány, Orbán és az egész java-nép előtt nincs másik lehető-
ség, csak az ellenállás. A szembeszállás. Ez természetesen nem jelenthet visszapofázást, heccelést és frázisokat. Hanem józan végiggondolást. Ha nem állunk ellen, gyorsan be-
vonulnak − már a spájzban vannak −, nyélbe ütik, és a világ észre sem veszi, hogy már nem vagyunk. Ha okosan, esetleg valamilyen fél-csárdás koreográfiával ellenállunk és időre játszunk, talpon maradhatunk. Az idő most nem az USA-nak és kapcsolt részeinek dolgozik.
Éppen azért, mert egy ekkora világerővel állunk szemben, amellyel nem tudunk sem gaz-
dasági, sem katonai, sem hatékony pusztán politikai erőt szembeállítani, csak a belső lelki, erkölcsi és kulturális összefogás, azaz egy belső magyar keresztény megmozdulás-sorozat, egy igazunk tudatából fakadó, kitartó ellenállási mozgalom szegezhető szembe. Mindenkit meg kell szólítani. Nincs kisember és nagyember. A sekrestyésre éppen úgy szükség van, mint a papra. A harangozók pedig harangozzanak.
A magyarságon 1956 óta nem futott végig semmilyen szent láz. Most fusson, mert a ve-
szély végsőbb, mint akkor volt. A húzódozókat meg kell győzni, a trombitásoknak meg kell fújniuk a harsonákat, az értelmiségnek szép szóval, hittel kell megszólítania a tár-
sadalmat, félre a sehová nem vezető vitákkal, aki fél, inkább hallgasson. A máris átálló-
kat arcul kell legyinteni. Ez a vagy-vagy korszaka: vagy megmaradunk vagy nem. Az országmentő mozgalomnak szépnek kell lennie. Mindenki megérezheti ezt a felemelő új tartalmat, a végső magyar összefogás szépségét, aki besorakozik és végigkanyarog, hul-
lámzik vele és benne a kicsi országon: A miénken.
(forrás: http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4868:csurka-istvan-toertenelemhamisitas-bels-tartalom-nelkueli-szavak&catid=41:hirek&Itemid=63)
Feltöltve: 2012. február 10. ja
Népszavazási kezdeményezés
az EU-kilépésről Ausztriában
Az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazás megindoklása:
Ausztria az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) egy szövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott, amelyet népszavazás kísért. Tehát az EU-kilépésnél is így kell eljárni.
Az első – és legfontosabb – mondata az osztrák szövetségi alkotmánynak, az 1. parag-
rafus, így hangzik (szó szerint): „Ausztria egy demokratikus köztársaság. A jog forrása a nép.” Tehát az osztrák köztársaság nem ismer olyan magát demokratikusnak valló szer-
vezetet, amely akadályozhatná a népet, hogy maga döntsön arról, hogy kilépjen az EU-ból vagy ne.
Pontosan ezt a jogot követelik az EU-kilépésről szóló népszavazást megindító kér-
vénynek az aláírói, akik az osztrák szövetségi alkotmány egyik legjobb szakértőjére hi-
vatkozhatnak, aki a korábbi igazságügyi miniszter, Dr. Hans R. Klecatsky, az innsbrucki egyetem nyugdíjas közjog professzora, és aki az elsők között írta alá az EU-kilépésről tartandó népszavazás-kezdeményezést Innsbruck városának a magisztrátusán, 2010 már-
ciusában, közvetlenül a munka megkezdése után…
Ausztria létalapjának a megmentése
Ez az EU-kilépésről szóló népszavazás legfontosabb pontja. Nem csak a „Lisszaboni Szerződés” által, ami az EU jelenlegi munkaalapja, de legkésőbb ez által az EU egy óriási szövetségi állam lett (egy államközösség helyett), amelyben minden tagállam és nép messzemenően elvesztette önrendelkezési, azaz a demokráciához való jogát.
Egy központi gazdasági kormány bevezetésének a terve az egész EU-ban, beleértve a tagállamok adófelségjogaiba való beavatkozást is (azaz EU-adók bevezetése a nemzeti adók mellett), ennek világos bizonyítéka. Számos döntés – és különösen a „nagy dolgok-
ban” – zárt ajtók mögött történik; EU „csúcsokon”, az EU-Bizottság felfújt hivatalnoki apparátusában, és egyre inkább a kormányfők között, azaz valódi legitimáció nélkül.
A tagállamok parlamentjeit messzemenően kikapcsolják, az illető államnemzetek dönté-
seiről nem is beszélve. Az EU-Parlamentnek nincs törvényhozási joga és mi több, nem is egyenlőségi alapon választják. Az egész EU-építményben hiányzik a demokrácia legfontosabb ismérve, a hatalommegosztás!
Népgazdaság
Kis- és közepes üzemek számára, amelyek kapcsolódnak a lakossághoz, egyre kevesebb lehetőség adódik egy nemzetek feletti rendszerben. Az EU-tagság miatt Ausztria nem tud olyan kereskedelmi szerződéseket kötni, amelyek szükségesek a népgazdaság szá-
mára, mivel a kereskedelmi politika teljesen az EU központi hivatalainak van alávetve. Ausztria csak akkor tudja visszanyerni gazdaságpolitikai döntésjogát egy válságbiztos gazdaságpolitika (újra)építéséhez, ha kilép az EU-ból.
Szociális állam
Az EU legfontosabb elve, az úgy nevezett „piacszabadság”, azaz a korlátlan árumozgás-szabadság, letelepedési szabadság, a szolgáltatások szabadsága és a munkavállalók sza-
bad költözködési joga, valamint – a konszernek számára a legfontosabb – a tőkemozgás szabadsága, egy profitmaximalizálásra irányult politikát tesznek lehetővé, amely a leg-
több embernek rendkívül árt, és amit az Európai Bíróság évtizedek óta szigorúan keresz-
tülvisz. Szociálpolitika számára nem volt és ma sincs lehetőség. Csökkenő reáljövedel-
mek, valamint a szegények és a gazdagok között egyre növekvő szakadék ezt bizonyítják.
Határok
Senkinek sem fáj, ha a határon fel kell mutatnia az útlevelét. Az országhatárok EU általi eltörlése és ennek következtében az állam személyekre és árukra vonatkozó ellenőrzési lehetőségeinek a megszűnése azonban szörnyű következményekkel jár; többek között a bűnözés elterjedését, az illegális és káros áruk akadály nélküli behozatalát teszi lehetővé. Ismét szükségünk van értelmes határintézményekre, hogy megvédjük a lakosságot!
Semlegesség
A semlegesség azt jelenti, hogy a semleges államnak saját külpolitikája van (mint a Svájcnak), amely minden katonai paktumon kívül marad és ezzel a békét szolgálja. Az EU-hadsereg által azonban, amelyben Ausztria is részt vesz, maga az EU is egy katonai paktum. Ez pedig közel áll a NATO-hoz. A legtöbb EU-állam egyúttal NATO-tag is, elsősorban a nagy államok. A semlegességet ismét az osztrák (kül)politika alapjává tenni csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.
Géntechnika mentesség
Az előírt határtalan „piacszabadság” miatt egy EU-tagállam nem tudja megakadályozni a génmanipulált takarmány, „ipari burgonya” vagy készáruk behozatalát. Így ezek beke-
rülnek az élelmiszer-körforgásba akkor is, ha Ausztriában nem termesztenek génmani-
pulált vetőmagokat. Ez csak akkor megakadályozható, ha Ausztria ismét maga határozza meg élelmiszer törvényeit és ellenőrizheti határait. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kilép-
ünk az EU-ból.
Saját pénznem
A nemzeti pénznemek nemzetköziesítése nem működik, ami a jelenlegi pénzügyi és gaz-
dasági problémák lényeges oka. A pénzügyileg labilis országok deficitjének az átvétele pénzügyileg stabil országok által, ami az euró lényege, csak tovább rontja a helyzetet.
Az euró mindenáron való megmentése egy időben behatárolatlan végtelen kezességi kötelességvállalás (védőháló) az EU nettó befizetői, mint Ausztria által, nem várható el az osztrák polgároktól. Amint Ausztria kilép az EU-ból, ismét bevezetheti saját pénzne-
mét, és ezzel is akadályozhatja a drágulást.
Inge Rauscher
Az EU-kilépésről szóló népszavazás meghatalmazottja,
Zeiselmauer/Bécs, 2011. december 20.
Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés beadása
Pártok Feletti Platform az EU-kilépéshez
Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés 2011 december 20-án a belügymi-
nisztériumban az előírásoknak megfelelően be lett nyújtva 9266 hivatalosan igazolt támogatási nyilatkozattal. (A törvény által megkövetelt szám 8032 nyilatkozat.)
Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a szóvivői tájékoztattak a belügyminisztériumban 2011. december 20-án reggel 9 órakor történt hivatalos benyújtásról. A platform és több mint 9000, a hivataloknak bizonyított támogatói demokratikus-jogállami úton kívánják egy szabad és független semleges Ausztria helyreállítását és a katasztrofális osztrák EU-tagság megszüntetését, amely a lakosság számára semmilyen formában nem elfogadható.
Ausztria az EU egyik fizető mestere, de ennek ellenére az amerikai hitelminősítő in-
tézetek, „a világ új urai”, akik felett nincs demokratikus ellenőrzés, egyre szkeptikusab-
ban ítélik meg. Ezt a számlát elsősorban a kis- és középkeresetű osztrákok fizetik meg, mint ahogy az a „Statistik Austria” kutatásaiból kiviláglik.
Ausztria jövője csak az ország gazdasági, kulturális és környezeti előnyeinek a figye-
lembevételével képzelhető el, és egy olyan életmódra való áttéréssel, amely összhang-
ban van a természettel, valamint a következő generációk és minden teremtmény javát szolgálja, aki ezen a mi egyetlen földünkön él. Az Európai Unió, mint a nagy konszernek igazgatóinak meghosszabbított keze, csak abban érdekelt, hogy a nemzetközi tőkeáram-
lás fő akadályát, a nemzetállamokat megfossza fő feladatától, a polgárok szociális védel-
métől. Ez az „EU-gazdasági kormányzása”.
Számos polgár azonban nem óhajt tovább az euró szavatossági csomag szolgája, azaz védőháló-fizető lenni és emiatt komoly bevételkiesést elszenvedni.
Inge Rauscher, az IHU elnöke,
az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a ne-
vében
megjelent: Zeit-Fragen, 2012.01.23.
További anyag az interneten:
www.Uberparteiliches Volksbegehren fur den Austritt aus der EU
Fordította: Vajta Déne
Feltöltve: 2012. február 14.
Trianon és a Szabadkőművesség -- Raffay Ernő
India arannyal fizetne az iráni olajért?
India lehet az első ország, amelyik dollár helyett arannyal fizetne az Irántól vásárolt olajért, a DEBKAfile titkosszolgálati és iráni forrásai szerint. A forrás úgy gondolja, Kína hamaro-
san követheti India példáját. India és Kína együttesen napi 1 millió hordó olajat vásárol, va-
gyis Irán 2,5 millió hordós teljes exportjának 40%-át. Mindkét ország aranynagyhatalomnak számít. Az aranyra történő átállással Új Delhi és Peking lehetővé tenné Teherán számára, hogy a központi banki eszközeire váró befagyasztást és az EU külügyminiszterek által ja-
nuár 23-án elfogadott embargót megkerülve kereskedjen. Az iráni olajexport körülbelül 20%-át jelenleg az Európai Unió vásárolja fel.
A fent említett hihetetlen nagyságú tranzakciók hatására az arany árfolyama valószínűleg tovább emelkedik, a dolláré pedig tovább gyengül majd a világ piacain.
Az Irán második legnagyobb ügyfelének számító India évi 12 milliárd dollár értékben vásá-
rol iráni nyersolajat. A forrás szerint Delhi a tranzakciókat két állami tulajdonú bankon ke-
resztül végzi majd: a kalkuttai UCO bankon, amelynek az indiai kormány és a Reserve Bank of India a tulajdonosa, valamint Törökország hetedik legnagyobb, szintén állami tulajdon-
ban levő bankján keresztül.
A múlt hét során indiai delegáció járt Teheránban, hogy a fizetés részleteit megbeszéljék az új szankciók tükrében. A két fél megállapodott, hogy az olajért részben japán jenben, rész-en rúpiában fizetnének. Az aranyfizetésre való átállást titokban tartották.
A lépéssel India csatlakozik Kínához, megkerülve az Egyesült Államok kezdeményezésére bevezetett és az EU által is elfogadott szankciókat az iráni olaj és gazdaság ellen. Törökor-
szág a múlt hét során nyilvánosan is bejelentette, hogy csak akkor fogadja el az Irán elleni szankciókat, ha azokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavazza meg.
Az EU döntés értelmében a tagállamoknak mostantól tilos új olajszállítási megállapodásokat kötni Iránnal, majd július 1-től a már meglévő szerződéseket is fel kell mondaniuk, így attól kezdve a tilalom a teljes Unióra és az Egyesült Államokra is érvényes lesz. Az EU külügy-
miniszterek az olajszállítmányokkal kapcsolatos tranzakciók kezelését végző iráni központi bank eszközeinek befagyasztásáról is döntöttek.
Ugyanakkor a szankciók által Iránra mért gazdasági csapások erejét jelentősen csökkenteni fogják a török és indiai bankokon keresztül végzett ügyletek. Kína pedig semmilyen formá-
ban nem kíván csatlakozni az Irán elleni szankciókhoz.
A DEBKAfile titkosszolgálati értesülései szerint Teherán Kínával és Oroszországgal is al-
ternatív, dollármentes pénzügyi megoldásokat dolgozott ki az olajszállítmányok kifizeté-
sére, Peking és Moszkva pedig mindent megtesznek a részletek titokban tartása érdekében.
(forrás: www.idokjelei.hu / www.aranymagyarorszag.hu)
VNTV-FILM
Feltöltve: 2012. február 7.
Hatalmat a léleknek
Úton a fizikai halhatatlanság felé. Készítettünk egy riportfilmet Ghis-szel
(Ghislaine Lanctot), Kanadában élő volt orvosnővel, az Egészségügyi Maffia című könyv szerzőjével. A riportban beszélgetünk az egészségügyről és az ember szellemi
és lelki evolúciójáról. www.tudatbazis.hu
Feltöltve: 2012. január 27.
Izrael titkos fegyvere -- magyar felirattal
Feltöltve: 2012.január 24.
Ébresztő
Ez egy hatalmas ÉBRESZTŐ lesz 13 részben! Kapaszkodjatok meg!
Kapcsoljátok be az öveket és kapaszkodjatok! Lehet, még így is hanyatt fogtok esni!
Egy biztos: ez egy jó nagy "Ébresztő" lesz sokak számára !
Köszönet Piros Pirulának az óriási és szuper munkáért !
