Forradalmi javaslatok a magyar egészségügy megújulásához
Magyarországon ma óriási különbségek vannak a társadalombiztosítás által finanszírozott és a magánrendelők által nyújtott egészségügyi ellátás, praktikus kivitelezésében és minőségében. Egy feudális ízű, elavult és igazságtalan elosztás uralkodik egészségügyünkben, amit meg kell és meg is lehet változtatni az állam és a magánszektor együttműködésével. A jelenlegi állapot tarthatatlan. A várakozási idő speciális szakorvosi vizsgálatra és beavatkozásra – a sürgős eseteket leszámítva – három-négy hónap, miközben ugyanerre a vizsgálatra ugyanazon intézményben, magánorvos–magánbeteg relációban, huszonötezer forint ellenében egy-két nap alatt sor kerülhet. Nemrégiben egy volt nagykövet barátom, aki már nem tudott menni a fájdalmai miatt, és nem bírta kivárni a több hónapos várakozási időt, másfél millió forintot fizetett, hogy magánúton – ugyanazon állami intézményben –, várakozás nélkül kerüljön sor a térdműtétjére. Egy MRI-felvételre több mint két hónapot kell várni, harmincötezer forintért azonban akár már másnapra elkészül. Saját tapasztalatom, hogy minden alkalommal, amikor kivizsgálásra vagy ellenőrző vizitre mentem, reggel kilenc órára kaptam időpontot, de akkor már több mint harminc beteg várakozott ott, akiket ugyanerre az időpontra rendeltek be. A betegeknek ez a teljesen értelmetlen csoportosítása csaknem minden egészségügyi intézményben bevett szokás. S csak arra jó, hogy megkeserítse a betegek életét. Az úgynevezett hálapénzszisztéma mételyként ül az egészségügyi rendszeren. Elveszi a gyógyítás sikerének és a gyógyulás örömének varázsát, miközben kétségekkel veszünk részt benne, akármelyik oldalán állunk is ennek az ósdi szokásnak. Ez, amellett hogy a jobb érzésű orvosok számára megalázó, a betegeknek súlyos anyagi megterhelést jelent. Ráadásul törvénybe ütköző cselekedetek fogalmai társulhatnak hozzá. Az ország lakóinak többsége jelentősen alacsonyabb szintű egészségügyi ellátásban részesül, mint a társadalom azon rétege – talán tíz százaléka – amely meg tudja fizetni a magas színvonalú, de rendkívül drága magánorvosi ellátást. Az ellentétek világosak és bántók. Valamit tennünk kell, hogy a polgári társadalom nagy része, egy magasabb, kielégítő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljön. A mérleget valahogy egyensúlyba kell hozni! Ezt a célt szolgálnák a javaslataim.
