Semmi szív /letartóztatták Gödöllőn a hajléktalant/ (Gavallér János verse, szerkesztői megjegyzéssel
Bűnöző lett a nincs. Parkban, padon ülve. Semmi lett. Volt kilincs. Bilincs kattant, keze remegve int, kihűlt az otthon, s üres belül a szív.
-
Szomjat nem olt a múlt, markából az élet, mint elfolyó víz, úgy csorog könnye földre. A bűn az bűn. Törvényt
ül felette a köz. Üres a szív.
-
Minden mindegy, ha nincs.
Bűn pajtása a csend,
el-elmereng, ez így,
így lám törvénytelen.
Semmit sem tett a tett
Gavallér János
/letartóztatták Gödöllőn a hajléktalant/
Bűnöző lett a nincs. Parkban, padon ülve. Semmi lett. Volt kilincs. Bilincs kattant, keze remegve int, kihűlt az otthon, s üres belül a szív. Szomjat nem olt a múlt, markából az élet, mint elfolyó víz, úgy csorog könnye földre. A bűn az bűn. Törvényt ül felette a köz. Üres a szív.
Minden mindegy, ha nincs.
Bűn pajtása a csend,
el-elmereng, ez így,
így lám törvénytelen.
Semmit sem tett a tett,
s lám mégis vétkezett.
Semmi a szív.
Érted nem jön gyorsan
a halál. Szenvedni kell,
s bedarál majd lassan,
emberszív, langy-meleg.
Kilincs-bilincshez köt
törvény, és megkötöz
a semmi szív. 2018.10.18.
S akkor a szerkesztői megjegyzés hozzá:
Tisztelettel adózom a hajléktalanoknak – is. De magam sem tartom elfogadhatónak, hogy kényük-kedvük szerint odatanyázhassanak a nagyvárosi kirakatokba. Szégyen lenne, ha nem viselnénk lelkünkön sorsukat. Több könyvemben is szeretettel szólok róluk. (Az egyik regényemnek ez e teljes címe: Fittyfirity. Igaz történet egy hajléktalanról és a csodálatos kutyájáról.) De azt meg ostobaságnak tartanám, ha megengednénk, hogy ne kelljen törődniük más sorsú embertársaik érzékszervi érzékenységével. A többségnek mindig méltósággal figyelemmel kell lennie a kisebbségbe szorultak hátrányos helyzetére. De ez sohasem fajulhat odáig, hogy bármely kisebbség a maga képére formálhassa a többség életét, fittyet hányva annak igényeire, vágyaira, szokásaira.
Varga Domokos György
