VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Október 23., Varga Domokos és Nagy Jenő. Tisztelt Olvasó!


Tisztelt Olvasó! Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Néhai édesapám, Varga Domokos író, egyike az ötvenhatos szabadságharcunkat követő megtorlás szerencsésebb áldozatainak. Csak a kis íróperben ítélték börtönbüntetésre, s csak két évre, s végül jó magaviseletért ebből is elengedtek valamennyit. Igaz, édesanyám ezt is bőven megszenvedte, mert hat kisgyermekkel kényszerült magára maradni, s legkisebbikünk még igencsak karonülő volt.

Élete során édesapám viszonylag kevés verset költött – összesen egy vékonyka kötetre valót, épp mostanság fog megjelenni a Hét Krajcár kiadó jóvoltából –, de börtönévei alatt e tekintetben is elég termékenynek bizonyult, nem csupán legismertebb műve, a Kutyafülűek történeteinek megírásában. Börtönversei ihletettek, megrázóak, s az újabb évforduló indokolttá is tette, hogy legalább egyet közöljünk belőlük. (Lásd: Varga Domokos: Krónikás ének 1958-ból.)