VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Tanuljuk együtt, milyenek vagyunk! (8.) Cser Ferenc és Darai Lajos: A magyar népmesék egyedülálló ér

A néperedeztetési vizsgálatoknál nem tekinthetünk el a műveltségek, a kultúrák összehasonlításától sem. Különösen azért nem, mert a nyelvre épülő rokonítási elméleteket azonnal a műveltségre is kiterjesztették, és korábban sokan a magyar nép műveltségi elemiben is a tundra halász-vadász műveltségi elemeit, azok sámánisztikus felfogását igyekeztek keresni. És amikor a magyar népi ábrázoló művészetet a növényi elemek jellemzik és állatokat ritkán ábrázolnak, legfeljebb madarakat, vagy legelésző állatokat, pl. szarvast, azaz ragadozó állatokat a magyar népművészet szinte sehol sem ábrázol, akkor azzal szembe kell állítani a korábbi eredeztetési elmélet forrásait, ahol azt kell látnunk, hogy mind az obi-ugor népek, mind a sztyeppei lovas nagyállattenyésztők nagyon nagy mértékben ábrázolják a ragadozó állatokat. Köztük is a ragadozó madarakat. És az Árpád-házi legendát is úgy állították be, mintha a turulmadár (sasszerű nagymadár) a törzs totemállata lett volna. Mintha a ’honfoglalás’ korában is még a turulmadár ejtette volna teherbe Emesét, Álmos vezér anyját álmában. Hiszen az ázsiai nomád népek mind így származtatták legkiválóbb uralkodóikat, közvetlenül a törzs totemállatától, a törzs alapító ősének lelkétől.

De ha a hivatkozott anonymusi latin krónikai helyet megnézzük és írója szándékai szerint és pontosan lefordítjuk, mást látunk: „Álmosnak isteni végzésből lett nevezve, mivel várandós anyjának álmában isteni jelenés tűnt fel kerecsen alakban, hogy akinek érkezte mintegy méltóvá tegye őt. És tudassa vele, hogy méhéből olyan folyam(at) jövend elő, (hogy) ágyékából dicsőséges királyok szaporandjanak, de nem az ő földjén sokasodnak majd el. Minthogy tehát az álomlátást magyarul álomnak nevezik, és leszármazása álommal volt jelezve, ő maga is Álmosnak hívatott. Avagy azért hívták Álmosnak, vagyis szentnek, mivel ivadékaiból szent királyok és hercegek voltak születendők.” (Az Álmos az első fejedelem című fejezetben.) Tehát Álmos anyjának, a már áldott állapotban lévő Emesének álmában isteni látomás adta tudtára, kerecsen (mennyből az angyal) képében hozzá érkezve, hogy olyan küldetés adatik neki, olyan szent terhet is kap mintegy a várandó gyermekével együtt, ami által nemzetsége – ugyan nem a jelen lakóhelyen – megszaporodván, királyi dicsőséggel ruháztatik fel. Hogy ez a helyes fordítás, hogy ez tehát egyfajta „Angyali üdvözlet”, azt megerősíti Álmos szentnek mondott neve, és a kerecsen—karácsony áthallás, az isteni jövendölés általi szentség elnyerése Álmos felé.