Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Agócs Gergely: A magyarok már nem mesélnek egymásnak (+ videó)

 

A cigányok még mesélnek, a magyarok már nem mesélnek egymásnak – mondja Agócs Gergely népzenész-néprajzkutató a Mandinernek, aki szerint a modern média kihalásra ítélte a mesemondást, a kulturális sokszínűség csökkenése pedig az életközösség összeomlása felé mutat. A szókimondásáról híres személyiség, aki a Felszállott a páva zsűritagja is, leszögezi: az, hogy valakinek tízezer nóta van a winchesterén, az nem mérhető össze azzal, ha el tud énekelni ötszáz dalt. Azt mondja: „Meg kell keresni a Nagy Kapcsolót és le kell kapcsolni az áramot”. Interjúnk.

 

 Nézze meg, milyen nagy a különbség a felolvasás és az élőszavas mesemondás között!

 

Meddig tartana, ha most elkezdene mondani egy mesét?

 

Hát, általában egy óra alatt mondok el egy mesét. Én a hagyományos mesemondást gyakorlom, ahogy a gyűjtéseim során megtanultam. Ez nem azt jelenti, hogy az adatközlőim mind ilyen hosszú meséket mondtak volna. A jó mesemondók a mögöttünk álló évezredek során minden anyanyelvi kultúrában, a mesemondás gyakorlatában a beszélt nyelv piramisának csúcsát alkották meg. A nyelvművelésnek is fontos eszköze volt a mesemondás. A mesélés közben olyan árnyalatok születtek meg a beszélt nyelvben, amelyek miatt nem csoda, hogy hallgatósága tátott szájjal hallgatta a mesemondót. Ez az a szavakkal történő rabul ejtés mozzanata, ami miatt szívesen hallgatjuk a mesét. És pont azon fordulatok miatt, amelyeket a mesék nyomtatása, publikálása közben a szerkesztők javarészt kigyomláltak. A jó mesemondók gyakorlatát próbálom követni. Sokan készítettek hegedűt a 18. században, ma mégis valamiért a Stradivari-mintát próbálják követni. Én is a legjobbakra szeretnék hasonlítani, s tőlük szeretnék tanulni.

 

Melyik a kedvenc meséje?

 

Sok kedvenc mesém van. Most épp nagyon szeretem a Zsíros-bujdos Balázs meséjét, amit nem ismer a tévénéző közönség, mert nem lehet összefoglalni hét percben, a Magyar népmesék sorozatban nem lehetett jól medializálni. Istvánffy Gyula gyűjtötte Parádon, 1890-ben. 

 

A modernitásban a mesét este felolvassuk a gyereknek…

 

Nem, a modernitásban a mese az egy rajzolt képsor, amit mutat a televízió.

 

Hagyományosan miért mesél a mesemondó, és miért hallgatják a felnőttek?

 

Kezdetben vala az ige, az ige vala az Istennél, s Isten vala az ige. János evangéliuma indul így. A dogmatikai értelmezésen túl ez azt is jelenti, hogy az ember attól kezdve számít embernek, amikor megfogalmazza önmagát. Önmagát pedig nem tudja úgy megfogalmazni, hogy az egyént fogalmazza meg, hiszen az ember társadalmi szervezete is Istentől teremtett konstrukció – vagy a természettől, kinek hogy tetszik. Közösségi lényként jöttünk a világra és váltunk emberré. Ha körülnézünk az élővilágban, három boldogulási stratégiát tudunk meghatározni: az egyik az egyén, mint a rétisas; a másik a tömeg, mint a seregély és a hangya; a harmadik a közösség.

Vannak tehát a magányosok, akik csak az utódnemzés időszakára találkoznak; vannak a tömeglények és a közösségi lények. A tömeg és a közösség közt nagy a különbség: a közösségben létrejön a hierarchia. Nem csak alá-fölérendeltségi értelemben, hanem kapcsolati értelemben: kapcsolatok jönnek létre, nem csak zsigeri viszonyok. Az emberek esetében ez magasabb szinten működik, amikor létrejön a szeretet. Ez adja a lélektani biztonságot. A belső szabályoknak dekódolhatónak, láthatónak kell lenniük. Az ember valószínűleg azért mesél mesét, mert a társas együttélés szabályait kódolják ezek a régi, sok esetben több ezer éves történetek. Nem véletlen, hogy e történetekben gyakran egyes hiedelemképzetek, régi, elfeledett istenségekhez vagy kultúrhéroszokhoz kapcsolódó elképzelések is testet öltenek. Magyarán a mese olyan narratívákat mond el, amelyek keretében megvalósulhat az értelmes emberi élet.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu