Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Kásler Miklós a PS-nek: Az önazonosságunk alapja, hogy rendet tegyünk a történelmünkben! (interjú)

“A magyarság eredetét kutató különféle tudományágakban nagyon jelentős eredmények születtek a közelmúltban. Ám elbeszélnek egymás mellett a tudósok, relativizálják a másik bejelentéseit. Ezért is áll fel januárban a Magyarságkutató Intézet, amelynek feladata az lesz, hogy összegezze a tudományos eredményeket a rendívül nagy közérdeklődéssel övezett témában” – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Leszögezte: nem kedveli a tudományos véleménydiktatúrát. Minden felvetést cáfolni, vagy bizonyítani kell, így akár vissza lehet térni a magyarság hun eredetére vonatkozó, a XIX. század közepéig uralkodó nézetre is. Kásler Miklós szenvedélyesen beszélt arról, hogy a magyarok történetének mely hősies epizódjait tartja a legfontosabbnak, mit és hogyan jelenítene meg akár történelmi filmek formájában is a széles közönség előtt. Elárulta azt is, hogy nagy bejelentések várhatóak a kulturális és oktatási politikában, a változások a nemzeti önazonosság-tudatunk erősítését szolgálják majd. Beszélt a kormány által részben a héten elfogadott egészségügyi reform részleteiről, arról például, hogy miként fogják szétválasztani a privát és állami ellátást. “Az átalakítás az egészségügy minden területét érinti, de azokon kívül, akik a tilosban járnak, a gyógyítóknak és a betegeknek is a javát szolgálja majd. A gyógyítás ugyanis hivatás és nem üzlet” – fogalmazott interjúnkban a miniszter.

 

– A Magyarságkutató Intézet megalapításának bejelentésével ismét felizgatta az ellentábort. Mi lesz a feladata az intézetnek?

 

– Az identitás szerves része, hogy egyértelmű világképe és önazonosság-tudata legyen az embereknek. A magyarság eredetéről hosszú évszázadokon át teljesen egyértelmű álláspont uralkodott Európában, az 1850-es évekig mindenki úgy tudta, hogy a magyarok hun eredetűek, a dinasztia tagjai Attila leszármazottai. Így tudták a legendaírók, de még maguk az Árpád-házi királyok is. Ezután eredetünket a finnugor nyelvi rokonságból vetítették ki. Elindult egy százötven éves finnugor-türk vita, az egymás mellett létező hipotézisek korszaka. Bő két évtizede megváltozott a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja: már nem finnugor eredetről, csak nyelvi rokonságról beszélnek. A régészet, az antropológia, az ősi zenék és kultúrtörténeti emlékek kutatása, a leletek műszeres vizsgálata és az archeogenetika időközben számos új eredményt tett le az asztalra. E jelentős eredmények szintézisét azonban nem sikerült elérni, elbeszélnek egymás mellett a különböző tudományágak képviselői, relativizálják a másik bejelentéseit. Ezért vált szükségessé egy olyan intézet felállítása, amely a magyarság eredetét feltáró új tudományos eredményeket összegzi és értelmezi, rendkívül nagy társadalmi várakozás és igény közepette.

 

– A korabeli vádak szerint egy Habsburg-intrika részeként, majd 1945 után a kommunisták beavatkozásával ferdítették el a magyar eredetkutatást. Ha így volt, miért állhatott érdekünkben az őstörténetünk meghamisítása?

 

– Bizonyítékunk a szándékos történelemhamisításra nincs. Közvetett módon azonban lehet következtetni az okokra: teljesen egyértelmű, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok az osztrák császárt porig alázták. Kézcsókra kellett járulnia az orosz cár elé, hogy kikönyöröghesse az intervenciót a magyarok leverésére. Nem véletlen, hogy Görgey Artúr is jelezte: nem győztek le minket az osztrákok, ezért az oroszok előtt tette le a fegyvert. Gyanúra adhat okot, hogy Világos után éppen két német anyanyelvű nyelvész, Joseph Budenz és Paul Hunsdorfer (már magyarosított névvel, magyar tudóssá avanzsálva) tért vissza a XVIII. század végén pedzegetett elmélethez, miszerint finnugor nyelv a magyar. Hunsdorfer 1848-ban nem kifogásolható szerepet játszott, de a gyanú fennállhat, ám ez önmagában nem elegendő bizonyíték a szándékos múlthamisítás teóriájának igazolására.

 

– Talán azért nem akarták a hun eredetet bizonyítani, mert Attila egy korszak legsikeresebb hadvezére és nagy királya volt, miközben a magyarokat mindig azzal próbálták kishitűvé tenni, hogy győztes csatánk sem igen volt a történelmünkben…

 

– Nagyon sok mindent elhallgat és torzít a történetírás. Attila rendkívüli személy, kivételes jelenség volt. Nyilván már azt is nehéz volt megemészteni, hogy Attila szervezte meg elsőként a germán törzseket. Arról sem szívesen beszéltek, hogy miközben az első germán beütés Kr. u. 408-ban feldúlta Rómát, addig a barbárnak titulált Attila itáliai hadjáratán erre nem vetemedett. Valamit megérzett Nagy Leo pápa áradó spiritualitásából és a szakralitásból, hiszen Attila maga is az ég küldöttének vallotta magát. Vajon miért is nevezhette őt Isten ostorának, kardját Isten kardjának később a keresztény világ? Érdemes elgondolkodni, hogy ki forgathatta Isten ostorát? Ha valóban barbár lett volna, akkor az Árpád-házi királyoknak nem lett volna érdeke, hogy a tőle való eredetet hirdessék a keresztény Európában. Ezt jól tudták a nyugati krónikaírók, de még a XVII. században is úgy fogalmaztak neves olasz történetírók, hogy “Attila, a magyarok királya.” Ebben tehát semmi vita nem volt a XIX. századig. Talán a magyarok önérzetét és rendszeresen visszatérő ellenállását akarták megtörni azzal, hogy elkezdték erőltetni a “békés, primitív ősökről” szóló teóriát.

 

“A TUDOMÁNYOS VÉLEMÉNYDIKTATÚRÁT NEM KEDVELEM”

 

– Ön nagyon elegánsan beszél a Magyar Tudományos Akadémia józanodó álláspontjáról, de... 

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu