Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Kína új társasjátéka (Nagy minta a jövő digitális diktatúráinak)

2018/11/30

A politikai rendszerek mindig igyekeznek hol publikus, hol nyilvános listákat készíteni az alattvalóikról és szankcionálni a nemkívánatos viselkedést, ám idáig nem állt készen a technológia arra, hogy ezeket az információkat központosítsák és folyamatosan frissítsék.

(...)

A nyugati, individualista gondolatkört egy emberként borzasztotta el a gondolat, hogy egy éjjel és nappal figyelő algoritmus számontart és számszerűsít minden emberi tevékenységet. Árgus szemmel követi, hogy vettünk-e alkoholt a kisboltban, hogy visszafizettük-e már a lakáskölcsönt, hogy megcsaltuk-e a feleségünket/férjünket, hogy vajon a politikai vezetésnek tetsző tartalmat osztottunk meg a világhálón, hogy vállaltunk-e gyereket és mennyit – majd mindezeket összeadva-kivonva generál egyetlen, publikusan megtekinthető számot. Ez a szám határozza meg az országméretű társasjátékban elért helyezésünket, illetve a díjakat és büntetéseket, amik ezért a helyezésért járnak.

(...)

A kínai vezetés úgy döntött, megváltoztatja a kártyajáték szabályait: ezentúl mindenki lapjai láthatóak lesznek. A társadalmi kreditrendszer közel sem új – ahogyan azt egy, a kínai rendszert igazolni akaró nyertes is megfogalmazta egy interjúban – azonban ennek láthatósága és irányítottsága már újdonság. Mindeddig következtettünk és megfigyeltünk, ha egymás lapjaira voltunk kíváncsiak. Következtetéseket vontunk le abból, ki hogyan öltözködik, milyen gyakran és hová utazik, milyen képek vannak a közösségi profilján, milyen drága az autója, hova járt iskolába. Emellett volt némi beleszólásunk abba is, hogy mások mennyit láthatnak a mi lapjainkból. Ezt hívhatjuk egyszerűen szabadságnak is – a szabadság, hogy mit állítunk és mit osztunk meg magunkról.

 

A politikai rendszerek évezredek óta igyekeznek hol publikus, hol nyilvános listákat készíteni az alattvalóikról, igyekeznek szankcionálni az ideológiailag nemkívánatos viselkedést, azonban ezidáig nem állt készen a technológia arra, hogy ezeket az információkat központosítsák és folyamatosan frissítsék. Az új társasjátékot elnézve felmerül a kérdés, vajon milyen hatást fog kiváltani a legmélyebb személyes szabadság elveszítése a játékosokból? Hogy ezt megválaszolhassuk, érdemes két részre bontani a versenyzőket: az egyik a nyertesek vagy magas pontszámúak, a többiek a vesztesek vagy alacsony pontszámúak. A rendszer addig képes egyensúlyban maradni, amíg az általa kívánatosnak felismert viselkedést tanúsító nyerteseket képes anyagi értelemben kárpótolni a szabadságuk elveszítéséért – ingyen bérelhetnek autót, utazhatnak gyorsvonattal, elhagyhatják a lakhelyüket, vagy olcsóbban vásárolhatnak. Jelenleg a helyes viselkedésért elérhető materiális előnyök viszonylag alacsonyak. A másik oldalról pedig addig, amíg képes a veszteseket büntetéssel, például a lakhely elhagyásának akadályozásával, az internet-hozzáférés korlátozásával kordában tartani – ezek a büntetések már most is súlyosak. Az emberek azonban nem kutyák vagy oroszlánok, nem idomíthatóak jól ilyen módszerekkel. Az embereknek és az őket körülvevő politikai rendszereknek van egy olyan szerencsétlen aszimmetriája, hogy az egyén a kívánatos viselkedésért cserébe egyre több anyagi kárpótlást vár el, amit a rendszer egy idő után egyszerűen képtelen kiszolgálni. Amint a politikai vezetés a források szűkössége miatt elkezdi visszanyesni a meglévő kiváltságokat, az a nyertesek lázadásához vezet.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu