Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Szentté válni. Barsi Balázs korunk vértanúiról, az elkényeztetett Blanche-ról és a lélek vadállatairól

November közepén a Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki Barsi ­Balázs ferences szerzetest. A hír nem kapott nagy publicitást, de a huszonnyolc éve tartó adventi és nagyböjti konferenciabeszéd-sorozat a pesti ferences templomban évről évre tömegeket vonz. Az idei adventre is zsúfolásig megtelt a templom. A hetvenkét éves szerzetes a készület idején hétről hétre Sümegről Budapestre utazik.

 

– Sokan gondolták 1990 körül, hogy a világ legnagyobb veszélye a nyugati világ fogyasztásba süppedése és a II. János Pál pápa által halál kultúrájának nevezett életelutasító mentalitás. A pesti ferenceseknél tartott idei első szentbeszéd előtt drámai módon a vértanúságra kijelölt keresztényekért könyörögtek a szertartáson részt vevők, hogy legyen erejük a hitben kitartani. A világ egészen más irányba fordult, mint ahogyan a rendszerváltás körül gondoltuk.
– Úgy látszik, az emberiség nemcsak fogékony az Úristenre, nemcsak keresi és végtelenül szereti, hanem bujkál is előle, mint Ádám. Ez a bujkálás két, egymást majdhogynem ritmikusan váltó korszakban mutatkozik meg. Az egyik Noé kora, az Úr Jézus értelmezésében. Noé idejében ettek, ittak, vásároltak, eladtak, férjhez mentek, nősültek az emberek. Amikor először olvastam ezt a részt a Szentírásban, az jutott eszembe: de hát mi ebben a bűn? Mindez önmagában nem bűn. Az már inkább, hogy kizárólag ez van, ezek a hétköznapi, evilági tevékenységek, minden mélység nélkül. A felszín. Az istensemlegesség világa. Ez a korszak annyira neutrális, hogy Istent itt-ott már említeni sem szabad. Zavaró lesz, mint napjainkban. Ekkor kezd készülődni az Isten elleni agresszív korszak. A két diktatúra, a hitleri és a sztálini, Isten elleni agresszió volt. És ember elleni agresszió is. Amikor véget ért, újból következett az istensemleges korszak. Politikailag persze mindez bonyolultabb.

 

KEGYELMI KORSZAK


– Sokan úgy vélik, hogy a kereszténységre leselkedő külső veszélyek mellett a belső válság jelei is felfedezhetők.
– A papság gyakran azt gondolja, hogy a hívek semmit nem vesznek észre a belső megosztottságból. De ez nem így van. Sokan érzik, mások, az új kommunikációs eszközök használatának következtében, teljesen naprakészek. Tudnunk kell válaszolni a kérdésekre. Valószínűleg a nagy zsinatok után mindig hatalmas zavarok támadtak az egyház életében. A krisztológiai zsinatok után például volt olyan püspök, aki azt mondta a IV–V. században: jó, mondjuk ezt, de gondoljunk mást. Ezt a felfogást tükrözte a szemi-arianizmus. Félig ez, félig az, félig ariánus, félig keresztény. A császári ideológia más krisztológiát kívánt, mint az egyház. A kor politikailag korrekt beszéde megpróbálta elferdíteni a zsinati tanítást. De az igazság végül kiforrta magát. A II. vatikáni zsinat pünkösd volt. Ám ami utána jött, abban nagyon sok zavar mutatkozott. Most kezdünk a téves értelmezésekre rálátni. Kegyelmi korszakban élünk. Vannak kutatóink, tudósaink, akik elkötelezettek a szent hagyomány és az életszentség mellett. A földobott kérdésekre hihetetlen mélyen válaszolnak.

 

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu