Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

 

A határozó az állítmány bővítménye, mégpedig elsősorban az igei állítmányé. Melléknévvel kifejezett mondatrészhez csak kivételesen kapcsolódik határozó, mégpedig mód- vagy mértékhatározó, pl. nagyon szép, nemesen egyszerű. Főnévvel kifejezett mondatrésznek (alany, tárgy, ragos, névutós főnévvel kifejezett határozó) a jelző a természetes kiegészítője.

 

     • Ismét alkalmassá kell tenni a családokat a gyermekeiről és öregeiről gondoskodásra.

 

A gondoskodás főnév, tehát határozó nem kapcsolódhat hozzá. A határozót egy melléknévi igenév közbeiktatásával tudjuk jelzővé alakítani, mert az igenévnek már lehet határozója. A legegyszerűbb ilyen igenév a való.

 

     Ismét alkalmassá kell tenni a családokat a gyermekeikről és öregeikről való gondoskodásra.

 

Tartalmasabb igenévvel (pl. történő) csak akkor éljünk, ha az nem mond ellent a mondat tartalmának.

 

Az indoeurópai nyelvekből terjedt el és terjed egyre inkább nálunk is az ún. jelzői értékű hátravetett határozó (már a neve is mutatja ellentmondásosságát):

 

     • A támadás az amerikai flotta ellen nagy veszteségeket okozott.

 

Az ilyen szerkezeteket inkább valódi jelzővé kellene alakítani:

 

     Az amerikai flotta elleni támadás nagy veszteségeket okozott.

 

A határozót ösztönösen a mondat állítmányára vonatkoztatjuk, ezért félreértést okozhat a jelző értékű határozó, különösen akkor, ha egy rag vagy névutó el is választja a főnevet a rá vonatkozó határozótól:

 

     • A levelezést a szemben álló fél ügyvédjével továbbítjuk önöknek.

 

Ezt úgy érthetjük, hogy a szemben álló fél ügyvédje viszi el a leveleket, pedig ezt akarták mondani:

     

     Továbbítjuk önöknek a szemben álló fél ügyvédjével folytatott levelezést.

 

A címek gyakran csonka mondatok, ezekben nem kifogásolhatjuk a hátravetett jelzői értékű határozót, pl. Ember a vadonban. Kifogás­talan lehet felsorolásban, feliratban, leltárban, étlapban, állandósult kifejezésekben; kevésbé zavaró, ha a mondat végére kerül, és nem érthető másra. Néha a sok egyéb jelző miatt nehéz elkerülni a jelzői értékű határozót. Tótfalusi Istvánnak egy éppen ezt a jelenséget osto­rozó mondatában is előfordul:

 

     • A melléknévi szerepű határozók ilyen gépies átfordítása az angol nyelvből valódi és egyre gyakrabban felbukkanó idegen­szerűség.

 

Pedig megoldható lett volna a hibáztatott szerkezet nélkül is:

 

     A melléknévi szerepű határozóknak az angol nyelvből való gépies átfordítása valódi és egyre gyakrabban felbukkanó idegenszerűség. 

 

A teljes szöveg itt tölthető le.

 

(folytatása következik)

 

 

Előző részek:


1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu