VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó


Nyelvhelyességi kisokos

A határozó az állítmány bővítménye, mégpedig elsősorban az igei állítmányé. Melléknévvel kifejezett mondatrészhez csak kivételesen kapcsolódik határozó, mégpedig mód- vagy mértékhatározó, pl. nagyon szép, nemesen egyszerű. Főnévvel kifejezett mondatrésznek (alany, tárgy, ragos, névutós főnévvel kifejezett határozó) a jelző a természetes kiegészítője.

Ismét alkalmassá kell tenni a családokat a gyermekeiről és öregeiről gondoskodásra.

A gondoskodás főnév, tehát határozó nem kapcsolódhat hozzá. A határozót egy melléknévi igenév közbeiktatásával tudjuk jelzővé alakítani, mert az igenévnek már lehet határozója. A legegyszerűbb ilyen igenév a való.

Ismét alkalmassá kell tenni a családokat a gyermekeikről és öregeikről való gondoskodásra.

Tartalmasabb igenévvel (pl. történő) csak akkor éljünk, ha az nem mond ellent a mondat tartalmának.

Az indoeurópai nyelvekből terjedt el és terjed egyre inkább nálunk is az ún. jelzői értékű hátravetett határozó (már a neve is mutatja ellentmondásosságát):

A támadás az amerikai flotta ellen nagy veszteségeket okozott.

Az ilyen szerkezeteket inkább valódi jelzővé kellene alakítani:

Az amerikai flotta elleni támadás nagy veszteségeket okozott.

A határozót ösztönösen a mondat állítmányára vonatkoztatjuk, ezért félreértést okozhat a jelző értékű határozó, különösen akkor, ha egy rag vagy névutó el is választja a főnevet a rá vonatkozó határozótól:

• A levelezést a szemben álló fél ügyvédjével továbbítjuk önöknek.

Ezt úgy érthetjük, hogy a szemben álló fél ügyvédje viszi el a leveleket, pedig ezt akarták mondani:

Továbbítjuk önöknek a szemben álló fél ügyvédjével folytatott levelezést.

A címek gyakran csonka mondatok, ezekben nem kifogásolhatjuk a hátravetett jelzői értékű határozót, pl. Ember a vadonban. Kifogás­talan lehet felsorolásban, feliratban, leltárban, étlapban, állandósult kifejezésekben; kevésbé zavaró, ha a mondat végére kerül, és nem érthető másra. Néha a sok egyéb jelző miatt nehéz elkerülni a jelzői értékű határozót. Tótfalusi Istvánnak egy éppen ezt a jelenséget osto­rozó mondatában is előfordul:

• A melléknévi szerepű határozók ilyen gépies átfordítása az angol nyelvből valódi és egyre gyakrabban felbukkanó idegen­szerűség.

Pedig megoldható lett volna a hibáztatott szerkezet nélkül is:

A melléknévi szerepű határozóknak az angol nyelvből való gépies átfordítása valódi és egyre gyakrabban felbukkanó idegenszerűség.

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek