Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A Tanácsköztársaság súlyosbította Trianont – Salamon Konrád a Mandinernek (Ez a cikk lényegében ellenpontja a Tisza István-emlékülésnek. A tisztelt Olvasóra bízzuk, mit gondol – a Szerk.)

Az 1918-1920 közötti magyar történelem sorsfordítói száz év után is megosztják a társadalmat és a történész szakmát is. A korszak nyitányának legfontosabb politikusának megítélése is viták tárgya: ön hogyan értékei Tisza István munkásságát?

 

Szekfű Gyula írta Tisza Istvánról, hogy a politikáját mindig elhibázottnak tartotta, csak az egyéniségét nagynak. A merev, érdemi reformokra képtelen konzervatív politika ugyanis mindig zsákutca.

Ez a régi, elavulthoz való görcsös ragaszkodás katasztrófába vitte az országot, Ady és az ellenzék ezért bírálta keményen Tiszát. A reformok nem bomlasztották volna a Monarchiát, s a reformokra törekvő ellenzék ezt nem is akarta. Nem véletlen, hogy 1918 végén Magyarország maradt utolsónak a „Monarchiában”, miközben Ausztria elsőként lépet ki belőle, október 21-én. Ezt követően kiléptek a csehek, a horvátok, mindenki... Károly király utoljára magyar király volt. Visszatérve a reformokhoz: a földkérdés és a választójogi kérdés megoldásához hozzá kellett volna kezdeni. Ezért is lehetett a frontról hazatérő katonákat a földosztásnál való jelenlét fontosságával alakulataik elhagyására rábírni. A háború alatt, 1915-ben a Katolikus Néppárt képviselője a parlamentben javasolta, hogy alkossanak törvényt a hősök, azaz a harctéri szolgálatot teljesített, 20 évnél idősebb katonák választójogáról, 1916-ban pedig Prohászka Ottokár javasolta a hősök és családjuk földhöz juttatásának törvénybe iktatását. Tisza mindkét kezdeményezést elutasította. S amikor az új király, IV. Károly 1917 tavaszán a választójog kiterjesztését javasolta, Tisza inkább lemondott. Az ellenforradalmi korszakban Tiszát a meggyilkolása tette hőssé, az arról való ábrándozás, hogyha ő él, akkor minden másként történt volna – de ez már nem történelmi, hanem hitbeli kérdés. A kultusza tehát valláspótlék.

 

Tisza halálával egy időben Károlyi Mihály lépett elő Magyarország vezetőjévé. Mi maradt örökségként a Károlyi-korszakból?

 

Mi maradt volna a reformkorból, ha 1849 után a Habsburg-ellenforradalom megsemmisíti az 1848-as törvényeket? Nem ezt tette, csak megnyirbálta azokat, így maradt alapja a kiegyezésnek. A Horthy-korszak nemzetgyűlése viszont 1920 februárjában megsemmisítette a Károlyi-időszak minden törvényét, beleértve a március 15-ét ünnepnek nyilvánító rendelkezést is. Sokan elfelejtik, hogy először 1919-ben ünnepelték meg törvényesen március 15-ét. Délelőtt a zsúfolásig megtelt Vigadóban ünnepelt az egyetemi és főiskolai ifjúság, de nagy tömegek voltak a Márciusi Kör, illetve a Demokrata Klub rendezvényein is. Károlyi és a kormány több tagja a Vígszínház díszelőadásán vett részt. Az Opera a Hunyadi László díszelőadásával ünnepelt. Március 15. akkor szombatra esett, így kétnapos ünnep volt, s a munkásság vasárnap ünnepelt. A pestiek a Petőfi-szobornál, a budaiak a Vérmezőn gyülekeztek. A Gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők viszont nem tartottak megemlékezést, viszont március 18-án megünnepelték a párizsi kommün évfordulóját.

 

A Károlyi-kormányzat megalkotta a köztársaságról szóló törvényt, a választójogi törvényt, a szabadságjogokat biztosító törvényeket, s ezzel megalapozta a korszerű magyar parlamentáris demokráciát, amelynek első választását 1919. április 13-ára írták ki. A földreformról szóló törvény pedig megteremtette a mezőgazdasági népesség, a parasztság polgárosodásának, felemelkedésének lehetőségét, megteremtve a családi gazdaságokon alapuló minőségi gazdálkodás lehetőségét. Ugyanakkor a családi gazdaságok biztosították volna a falu népességmegtartó erejét s a születések számának megfelelő szinten tartását. Elkezdték továbbá a Magyarország területén élő nemzetiségek autonómiáját biztosító törvények megalkotását, s az első hármat el is készítették. S miközben joggal tesszük szóvá, hogy a románok semmit sem valósítottak meg gyulafehérvári ígéreteikből, odatehetnénk mellé, hogy a magyar köztársaság 1918-ban elkezdte a nemzetiségek autonómiáját biztosító törvények kidolgozását. Emellett egy tudományosan megalapozott anyagot is készítettek a béketárgyalásra, miközben Károlyi alapos válaszokban tiltakozott hazánk újabb és újabb területi megcsonkítása ellen.

 

Az ipari termelés fellendítése érdekében 1919. február 8-ára elkészült egy 5 milliárd koronás beruházási, gazdaságélénkítő program, amely 400 ezer új munkahely megteremtését irányozta elő. Mind erre azt mondani, hogy őszirózsás puccs vagy operettköztársaság, az csak azt bizonyítja, hogy sokan vannak, akik nem hajlandók megismerni a tényeket.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu