VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Gének, azok a fránya gének

61 évvel ezelőtt Brüsszelben világkiállítást tartottak. A kiállítás egyik látványossága az ún. emberi állatkert (human zoo) volt, ahol a belga gyarmatról származó kongói bennszülötteket csodálhattak meg a látogatók.

A kiállított néger családokat „eredeti” környezetükben igyekezetek bemutatni, pont úgy, ahogy az igazi állatkertben. A bambuszkerítéssel körbevett kongóiak fűszoknyában üldögéltek a kunyhók előtt, miközben a nagyérdemű közönség elvonult előttük.

Mindez nem valamikor az ókorban történt. A kis Jean-Claude Juncker, aki Brüsszeltől egy órányi autóútra nőtt fel, négy évesen akár sétálhatott is a modernséget szimbolizáló Atomium tövében felállított emberi állatkertben és megszemlélhette az egzotikus vadembert, akiből akkortájt még nem sokat láthatott Nyugat-Európa városaiban.

Ez volt az utolsó emberi állatkert, de nem az egyetlen. London, Oslo, Párizs, Hamburg csak néhány azon városok közül, ahol hasonló kiállításra került sor, és ahol a nyugati ember örömmel sütkérezhetett saját vélt felsőbbrendűségének dicsfényében.

Sokan azt hiszik, ez a múlt, és az emberi állatkertet létrehozó gondolatok végképp eltűntek a nyugati emberek mindennapjaiból. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Mivel Magyarországon a faji gondolkodásmód mindig is importált volt, és igazából sosem tudott gyökeret verni, számunkra nehéz elképzelni, milyen mélyen átjárja a Nyugatot mind a mai napig faji alapú szemlélet.

Sőt, ha valaki a nyugati politikusok, véleményformálók nyilatkozatait olvassa, az a benyomása támadhat, hogy a faji gondolat nem hogy eltűnt, hanem épp most tér vissza teljes erővel a nyugati világban. Néhány évtizednyi szünet után a nyugati vezetők ismét felfedezik a fajelméletet, csak most fordított a szereposztás: a színes bőrű bevándorlók születési előjogairól értekeznek, míg a fehér embert másodrendű szerepre kárhoztatják. Nézzünk pár kijelentést az elmúlt napokból.

Tovább a cikkhez

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek