Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Magyar zászló a világ csúcsain: interjú Varga Csabával (+ videó)

„Az önfeladás ellen akarok küzdeni, és megtenni, amit tudok.” A negyedik leghalálosabb nyolcezres hegy, a Manaszlu csúcsán egy hegymászó magasba emeli nemzete zászlaját. A piros-fehér-zöld kevésszer jutott ilyen magasra. A közepén ott a felirat: Nagyvárad, és üzenete van minden magyar számára. Demkó Attila interjúja Varga Csaba nagyváradi hegymászóval és építésszel a hegyóriásokról, a küzdelemről, a túlélésről és a halálról, magyarokról és románokról, a megmaradásról.

 

 

– Vannak hegymászók, akik magukért másznak. A hihetetlen élményért, az adrenalinért, önmaguk legyőzéséért. Te nem ezek közé tartozol, láttam a filmjeidet a Manaszluról, a Broad Peakről (8047 méter) és a Gasherbrum II-ről (8035 méter). A csúcsokon, több mint nyolcezer méteren, ahol a hegymászók többsége oxigénnel is küzd minden lépésért, te lendületesen a magasba emeled a magyar zászlót, a Nagyvárad felirattal, és videón üzensz Erdélybe, Budapestre, a Felvidékre, Délvidékre, Kárpátaljára. Azt mondod, maradjunk meg, ne adjuk fel. Honnan jött az ötlet?

 

– Erőss Zsolt ihletett meg, amikor még 2002-ben láttam egy előadását. A kihívásokat mindig szerettem, ez az alap, és egy nyolcezres meghódítása tisztán, azaz palackos oxigén nélkül mindenképpen az. Az pedig nem egy különleges vágy, hogy szeretném a közösségem, a patriumi és erdélyi magyarság megmaradását. Ezt a két dolgot összekötöm, de ez sem unikum. Hogy egy példát mondjak: volt egy román maratonfutó Magyarországról, abból a két-három faluból, ahol románok élnek. A futás végén magasba emelte a román zászlót, és azon ott volt a felirat románul: Chitighaz. Ez Kétegyháza Békés megyében, ahol egy kicsi, pár száz fős, 30 százalékos közösség a románság. Nagyon érdekes volt, ahogy piszokul erős magyar akcentussal nyilatkozott arról, hogy nem adják fel.

Mindenki meg akar maradni annak, ami.

 

– Igen, de Magyarországon ehhez jobban megvannak a feltételek, még egy nagyon kis közösség számára is, mint a románság. Nálunk pozitív a diszkrimináció és nincs vegzálás. Méhkeréken, egy kis faluban kint lehet a polgármesteri hivatalon a román zászló, lehetnek csak román nyelvű feliratos emlékművek, míg Nagyváradon ez lehetetlen.

 

– Román iskolába jártam, nagyon jól tudom, hogy miként gondolkodnak. De van egy értelmiségi réteg, ami nyitott, Nagyváradon kevésbé erős a román-magyar ellentét. A polgármester sem kifejezetten magyarellenes. Sok román barátom van, és vannak, akik megértik a helyzetünket. De vannak olyanok erők Romániában, akiknek nem érdeke a magyar-román megbékélés. Más régiókban sajnos rosszabb a helyzet, mint a Partiumban.

 

– Kinek akarsz üzenni?

 

– Az igazi probléma most az önfeladás, ez az, ami engem nagyon zavar. 1990-ben még több mint hetvenezer magyar volt Nagyváradon, most kevesebb mint ötvenezer van. Ez az etnikai változás már nem annyira a román állam politikájának következménye, mint korábban a nagy román betelepítések idején, ez az önfeladást mutatja. Olyanok is, akik magyar iskolába jártak, a Facebookon csak románul posztolnak, gyerekeiket sokszor román iskolába íratják, pedig nekik sem jelentett hátrányt a magyar iskola. Erre senki sem kényszeríti őket közvetlenül. Ez ellen az önfeladás ellen akarok küzdeni, és megtenni, amit tudok. 

 

(...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu