Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Multik és spekulánsok ne irányíthassák a politikát!

Schiffer András szerint 2022-re  az ellenzék közös listában fog felolvadni.


Nem engedhető meg, hogy nemzetközi tőzsdespekulánsok, nagyvállalatok befolyást szerezzenek a politikai döntéshozatalban – jelentette ki Schiffer András a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hozzátéve: nem ért egyet a Soros György tevékenységével kapcsolatos kormányzati kampánnyal. Az LMP alapítója és korábbi társelnöke nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy a zsidó áldozatok emlékművére köpködő Kulcsár Gergely a mai napig tisztségviselő lehet a Jobbikban, miközben még nem hangzott el a párt részéről olyan kijelentés, hogy a holokausztot a magyarság tragédiájának ismernék el.

 

– Hogyan áll annak az intellektuális erőtérnek a kiépítésével, amiről 2016-ban, az aktív politikától történő visszavonulásakor beszélt?
– Hosszú távú feladat megteremteni egy ökopolitikai, globalizációkritikus gondolat szellemi erőterét, erről beszéltem annak idején is. Kis lépésekkel, amiket az ember meg tud tenni pénz nélkül, bele is vágtam. A Karátson Gábor Kör és a szabadegyetem-sorozat, amelyet Lányi Andrással indítottunk, szintén ennek a részei, ahogyan a múlt év novemberében megjelent Zöld jelzés című könyvemmel is van ilyen célom, amelyben 2002 és 2017 közötti írásaimmal, parlamenti beszédeimmel egyszerre próbálom meg bemutatni a jogállam leépülésének folyamatát és felvázolni egy globalizációkritikus álláspontot a magyar valóságról.

 

– Milyen visszajelzéseket kapott a könyvről?
– Elégedett vagyok, hogy az összes novemberben kiadott példány elfogyott, márciusban lesz utánnyomás. Attól is boldog voltam, hogy a könyvbemutatón a legkülönfélébb politikai irányokból jöttek érdeklődők, politikusok, aktivisták is, és volt egy sikeres könyvbemutató Kolozsvárott is.

 

– Elvezethet ennek az intellektuális erőtérnek a létrehozása a pártpolitikai életbe történő visszatéréséhez? Több meghatározó politikus – köztük Kövér László házelnök is – a magyar ellenzék leghitelesebb alakjának tartja önt.
– Bár korábban valóban nem zártam ki, hogy 2022-ben indulok vagy szerepet vállalok az új ciklusban, a pártpolitikai dinamikákat látva eszem ágában sincs ilyen szerepet vállalni a közeljövőben. Úgy érzem, jelenleg nincs helyem a küzdőtéren.

 

– Hogyan látja, az LMP fölött továbbra is megvan az a szervezettségi üvegplafon, amelyről 2016-ban beszélt?
– Ebben sajnálatos módon – így kívülről legalábbis – nem észlelek előrelépést. Fennáll az a probléma, ami az én működésem alatt is hátráltatta az LMP-t a szintlépésben, és nem is érzem a szándékot ennek megváltoztatására.

 

– Hogyan vélekedik arról, hogy néhány jobbikos és LMP-s politikus visszatérően mint valami erényre hivatkozik a két párt XXI. századiságára?
– Kérdés, mit értünk ez alatt, hiszen az LMP-sek és a jobbikosok ebbe bevették a Momentumot is, amivel pedig semmilyen közös ideológiai platformot nem tudok felfedezni. Önmagában az, hogy egy párt mikor alakult meg, nem érdem vagy hátrány. Egyébként parlamenti képviselőként is azt tartottam, hogy egy nem rasszista nemzeti radikális és egy globalizációkritikus párt találhat érintkezési felületeket. Azt láttuk, például birtokpolitikai vagy nemzetközi kereskedelempolitikai kérdésekben a Jobbik és az LMP egy platformon voltak, míg az MSZP, a DK és a Fidesz egy másikon. Ám jelenleg, amikor Gyöngyösi Márton követeli a leghangosabban az ellenzéki politikusok közül az euró bevezetését, és a Jobbik emlékezet- és tudománypolitikai ügyekben is mindenféle különbséget próbál elmosni a XX. századi pártokkal, továbbá az LMP részéről sem látható karakteres globalizációkritikus, ökopolitikai arculat, akkor nem tudom, mit takar a XX. és a XXI. századi megkülönböztetés.

 

– A Jobbikkal kapcsolatban korábban szalonképességi üvegplafonról beszélt. Ezzel ön szerint most hogy állnak?
– Kívülről nézve Vonáék helyesen látták, hogy ezt az üvegplafont át kell törni. A Jobbik vezetői belátták, hogy fontos a vadhajtások lenyesegetése, s ez a magyar közélet szempontjából akkor is értékes fejlemény, ha pusztán számításból tették.

 

– Mennyire volt sikeres a kísérlet? Egymás után kerülnek felszínre hivatali tisztséget viselő jobbikos politikusok antiszemita, rasszista botrányai.
– Bár voltak rasszista megnyilvánulások és néhány neonáci figura, de 2010-ben sem gondoltam, hogy a Jobbik-frakció többsége antiszemita, neonáci lenne, ezért rendre jutott nekem is a fasisztázásból a Jobbik újdonsült barátaitól. Ugyanakkor a zsidó áldozatok emlékművére köpködő Kulcsár Gergely a mai napig tisztségviselő lehet a Jobbikban, miközben még nem hangzott el a párt részéről olyan kijelentés, hogy a holokausztot a magyarság tragédiájának ismernék el. Összességében azonban a mai Jobbikot illetően rég nem a szalonképtelenség a probléma, tehát elég szánalmas, hogy a Fidesz a saját táborát naponta azzal szórakoztatja, hogy előhúzza azokat a 2009–10-es megnyilvánulásaikat, amik annak idején a Fideszt nem különösebben idegesítették. A polkorrektkedés egyébként is vicces a Fidesztől.


– Előbb említette, hogy ön szerint volt olyan gazdaságpolitikai kérdés, amiben a Fidesz–KDNP az MSZP-vel és a DK-val volt közös platformon. Ám most a „néppártosodó” Jobbikhoz közelednek a balliberális pártok. Ekkora fordulat hiteles lehet egy egykori radikális alakulat részéről?
– Ezt a folyamatot nem néppártosodásnak nevezném, hanem kiüresedésnek. Tisztán elméletileg persze elképzelhető a jelenlegi helyzetben olyan ellenzéki stratégia, hogy egy túlhatalommal rendelkező, autokratikus rendszert építő kormánypárttal szemben a legkülönfélébb ellenzéki pártok közösen kampányolnak és indulnak, miközben felmutatják a nézetkülönbségeket is. Ám nem abba az irányba mennek a dolgok, hogy a saját identitásukat megtartva közösen készülnek legyőzni a Fideszt, hanem gyakorlatilag az O1G-re redukálják az identitásukat, feladják a saját küldetésüket. Világosan kell látni, hogy az ellenzéki térfél nem Orbán Viktor „gonoszsága” miatt ilyen szabdalt, hanem a magyar társadalom ilyen sokszínű. A kormánypártok azért ilyen sikeresek, mert nagyon heterogén választói közösségnek tudtak közös identitást építeni.

 

– Hová vezethet az ön által vázolt tendencia?
– A felé halad a történet, hogy 2022-ben minden mostani fogadkozás ellenére az ellenzéki pártok egy liberális szósszal leöntött közös listában fognak felolvadni a Fidesz–KDNP-vel szemben. A Fidesznek is jókora felelőssége van ebben az folyamatban. A tavalyi választások előtt a kormánypártok hazug módon azzal kampányoltak, hogy a Jobbikot, az LMP-t is feltették egy plakátra, amelyen az állt, hogy együtt bontják le a határzárat, miközben a Jobbik a migrációs válság jelentkezésétől folyamatosan kisegítette a Fideszt a különböző törvények elfogadásánál és az LMP sem mondott soha olyat, hogy lebontaná a kerítést. Gyakorlatilag egybetolták az ellenzéket.

 

– Pont a Jobbik nem szavazott meg egy migrációval kapcsolatos alaptörvény-módosítást.
– 2016 nyaráig a Jobbik kivétel nélkül minden, a válság kezeléséhez szükséges alaptörvény-módosítást és törvénycsomagot elfogadott. Az alaptörvény hatodik módosítása azért született meg, mert a Jobbik adta az asszisztot a Fidesznek, s egyes döntéseket az LMP is elfogadott.

 

– Az ellenzéki pártok összetolásában mekkora felelőssége lehet a liberális véleményvezéreknek, például Heller Ágnesnek és Konrád Györgynek, akik úgy fogalmaztak, hogy még az ördöggel is össze kell fogni Orbán Viktor ellen?
– A felelősség a hatalommal áll arányban: nagy pénz, nagy hatalom, nagy felelősséggel jár. A lebutított, bűnbakképző, ellenségkereső kormánypropaganda megteremtette a maga ellenpárját: az ellenzéki O1G-politika ugyanis tekinthető a sorosozós, migránsozós mantra visszatükrözésének. Ha olyan helyzetet állít elő Orbán Viktor, hogy nincs kormányképes ellenzék, és nem lehetséges a váltás, akkor előbb-utóbb törés következhet be, aminek mindenki meg fogja inni a levét, erre vannak tragikus példák a magyar történelemben.

 

– Csak nem egy TGM-féle „véres felfordulást” vizionál?
– Addig nem mennék el, de Magyarország válságról válságra evickélhet, ami egy újabb autokratikus rendszer kiépülésének melegágya lehet, függetlenül Orbán Viktor személyétől.

 

– Azt gondolja, hogy az ellenzék múlt év végén tanúsított színvonalon aluli megnyilvánulásáért is a Fidesz–KDNP-t lehet hibáztatni?
– Szerencsétlen dolognak tartottam, hogy a túlóratörvény elleni – nagyon is jogos – tiltakozást rögtön eltérítették más irányba, az MTVA székháza felé, és egy liberális agendát tettek a tüntetések élére. A pár évvel ezelőtti Gyurcsány Ferencet idézve mondhatnám, hogy tessék egyesülni egy egységes demokrata pártban, ami megtakarítás lenne az adófizetőknek is.

 

– A Soros-szervezeteknek is nevezett NGO-k úgynevezett soft power alkalmazásával, lobbizással igyekeznek nyomást gyakorolni a különböző államok belügyeire, például a migrációpolitikával kapcsolatban. Hogyan vélekedik a kormány politikájáról ezen a téren?
– A migrációs krízist az ökológiai válsággal párban az egyik legnagyobb globális problémának gondolom, a soft power pedig létező világjelenség. Ugyanakkor rendkívül pusztítónak tartom, hogy a kormány a kommunikációs haszon oltárán feláldozza annak lehetőségét, hogy valós és lényeges kérdésekről értelmesen lehessen beszélni az országban. A józan ész közbeszédből való száműzése ráadásul kútmérgezés a javából. Szerintem épeszű ember nem gondolja, hogy Soros ül valami kipárnázott New York-i szobában, és terelgeti a migránsokat Afrikából hazánk irányába. Ráadásul úgy látom, jó néhány Soros által finanszírozott NGO olyan feladatot is ellát, amelyek nélkülözhetetlenek egy civilizált társadalomban. Én magam is dolgoztam Soros-szervezetnek, a TASZ-nak egykor, és ha úgy tetszik, Soros-pénzből képviseltem Orbán Viktort azért, hogy a véleményszabadság bástyái erősebbek legyenek Magyarországon. Kérdés, ha ezeket a szervezeteket a kormány el akarja lehetetleníteni, akkor a szabadságjogok, a betegjogok, a jogegyenlőség védelmében holnaptól kik és hogyan fognak fellépni az országban. Miközben Soros György globális szerepvállalásáról összességében nekem is negatív véleményem van, látni kell, milyen következményekkel jár, ha baltacsapásokkal akarnak operálni ott, ahol szikére lenne szükség.

 

– Ha ön szerint a kormány üzenete a Soros NGO-kkal kapcsolatban primitív, hogy fogalmazná meg szofisztikáltan?
– Az imperializmus a probléma. Az, ha multinacionális cégek által befolyásolt hatalmi központok úgy gondolják, pénzen befolyást lehet szerezni a félperifériális országok politikai döntéshozatali mechanizmusaiban. Bár mindig antiimperialista voltam, a soft power dolgában kicsit későn nyílt ki a szemem, ezt elismerem. Ám itt messze nem csak Sorosról van szó. Az igazi kérdés: megengedhető-e, hogy nemzetközi tőzsdespekulánsok, nagyvállalatok befolyást szerezzenek a politikai döntéshozatalban? S attól, hogy erre nemleges választ adunk, megengedhető-e , hogy egy nemzeti kormány feje maga jelöli ki a nemzeti tőkéseket? Én erre is nemleges választ adok. (...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu