NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt ig
• Nem hagyja zavartatni magát. • Sejtetni engedte.
A sejtet, zavartat már magában műveltető, nem kell tehát melléjük tenni az enged vagy hagy igét. Az indoeurópai nyelvekben a műveltetést segédigével fejezik ki, nekünk képzőnk van erre a célra. Tehát: Nem zavartatja magát. Sejtette.
A kétféle e-vel beszélők számára van különbség: a sejtëtte a cselekvő alak, a sejtette a műveltető. Mély hangrendű megfelelője: hajtotta (cselekvő), hajtatta (műveltető).
• Lévén, hogy a szerződésben nincs erre vonatkozó szabályozás…
A lévén a létige (lenni, van) határozói igeneve, tehát nem kell mellé még egy, a létezésre vonatkozó szó. A nincs a van-nak a tagadása. Egyszerűen tehát: A szerződésben nem lévén erre vonatkozó szabályozás…
• Lévén, hogy a jelzőlámpa nem működött…
Ezt régen így mondták volna: A jelzőlámpa nem működvén…
Ez nagyon szép, de csak kiemelten választékos, emelkedett stílusú írásba való. A mai nyelvben így természetes: Mivel a jelzőlámpa nem működött...
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
