NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási for

Bár a magyar ragozó nyelv, van néhány igénk, amely hajlító elemeket őriz régies ragozásában. Ilyenek: mëgyëk, mégy, mén~mëgyën; lëszëk, lész, lészën; elveszëk, elveszël, elvész; kelëk, kelsz, kél stb. A hangzónyúlás azonban csak ezekben az alakokban van (volt) meg, nem lehet kiterjeszteni az egész ragozásra.
• Az általa mondottak elvésznek.
elvesznek
• Mielőtt elvészne ez a gyöngyszem…
elveszne (elvesznék)
• elvészni látszik az eredmény
elveszni
• lába kélt
lába kelt
• hamvukba holtak
A hamvába holt szólásszerű, egyes szám harmadik személyben rögzült kifejezés; nem lehet (nem szoktuk) ragozni (pl. többes számba, más személybe) tenni.
Sokan elfelejtették, hogy a bírák a bíró szó többes száma, és visszafejtenek belőle egy nem létező bíra szót. Főleg az alkotmánybírókat (bírákat) szokták így emlegetni:
• XY bíra különvéleményt fogalmazott meg.
bíró
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok