Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Nekem sem lett volna jobb ötletem a kerítésnél – a Menedék igazgatója a Mandinernek

Sem az Open Society-től, sem a magyar államtól nem kap jelenleg pénzt a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – mondja Kováts András igazgató lapunknak. A Menedék vezetője szerint nem kell szembeállítani a családpolitikát és a migrációt, a több gyermek születése jó dolog, a migránskvóta pedig nem működik. Interjúnk.

 

– Az egyesület már a nevében – Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – sem titkolja, mi a fő tevékenysége. Miben segítik a migránsokat? Kiket tekintenek migránsnak?

 

– Migránsoknak azokat nevezzük, akik külföldiként élnek egy országban. Egyesületünk célja, hogy ezeknek az embereknek segítsünk a hétköznapi életükben, szociális ügyeikben, valamint társadalmi integrációjukban.

– A 2015-ös nagy migrációs válság előtt is tevékenykedtek. Kiknek segítettek akkor?

 

– 1995-ben alakultunk, 2015-ben már húszévesek voltunk. Végigkísértük a magyarországi bevándorlás történetét, sőt az utóbbi időben már a kivándorlástörténetet is, hiszen sok olyan honfitársunk van, akik az elmúlt években külföldre távoztak. 1995-ben a délszláv válság idején a széteső Jugoszláviából menekülőkön segítettünk. Vajdasági, horvátországi magyarokon, boszniai bosnyákokon. De foglalkoztunk a fővárosban élő kínai közösség és a fővárosi kerületek viszonyával is. A 2000-es évektől lett jellemző az, hogy Európán kívülről, főleg ázsiai, afrikai országokból érkezett menekültek lettek a fő célcsoportunk.

 

– Az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a venezuelai magyarok befogadásának ügye, amiből az ellenzék politikai ügyet kreált. Önök segítenek a venezuelai magyarokon?

 

– A venezuelai magyarok az utóbbi hónapokban kerültek a látókörünkbe.Velük szervezett formában nem foglalkozunk, más partnerszervezetek dolgoznak velük, ugyanakkor az utóbbi időben már fordultak hozzánk tanácsért, és látjuk azt is, hogy lennének olyan szolgáltatásaink, amelyeket igénybe tudnának venni.

 

– Melyek ezek a szolgáltatások?

 

– Működtetünk például szociális tanácsadó irodát. Segítünk a magyarországi iratok (lakcímkártya, TB-kártya, személyi okmányok) megszerzésében, de lakáskeresésben és munkaközvetítésben is jó szolgáltatásunk van. Indítunk csoportos programokat is. Fontosnak tartjuk a magyar nyelv oktatását annak érdekében, hogy egy külföldi, ha idejön, minél hamarabb megtanuljon magyarul. Van kapcsolatunk szakképzett nyelvtanárokkal, nyelviskolával, de önkéntes segítőink is vannak. Gyerekek iskolai beilleszkedésével kapcsolatban is tudunk segíteni. Kulturális programokat is kínálunk, amelyekben Magyarországot, a magyar kultúrát, a magyar hétköznapokat, valamint Budapestet mutatjuk be azoknak, akik idejönnek.

 

– A szervezetük a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatálya alá tartozik. Huszonhárom civil szervezettel együtt meg is támadták a törvényt az Alkotmánybíróság előtt. Mi a problémájuk azzal, hogy átláthatóvá akarják tenni a külföldi támogatásukat?

 

– A törvényt megbélyegzőnek, feleslegesnek, károsnak tartjuk.Megfogalmaz problémákat, amelyeket nem orvosol.Ha az a probléma, hogy egy szervezetnek tisztázatlan forrásból van pénze, arra már van hatályos jogszabály, amelyeken keresztül ezt hatékonyan orvosolni lehetne.

 

– De nem éri önöket semmilyen joghátrány. Az Alkotmánybírósághoz fordulásnak pedig épp az a feltétele, hogy valamilyen alapjogi jogsérelmük legyen.Joghátrány nem éri a szervezeteket, ugyanakkor ebből a kommunikációs helyzetből fakadóan nagyon is mérhető hátrány ért többek között minket is. Az eddigi állami és önkormányzati partnereink minimum gyanakodva kezdtek ránk nézni, de olyan is történt, hogy hosszú évek óta tartó szakmai együttműködési megállapodások szűntek meg, vagy nem köttettek újra. Az egésznek volt egy olyan típusú kommunikációja, ami azt sejtette, hogy ezek a szervezetek valami rosszat, jogelleneset csinálnak – az általunk vélelmezett alapjogi sérelmek ebből a helyzetből fakadnak.

 

– Külföldről kapnak komoly pénzeket, miközben társadalmi kérdésekben véleményformáló erejük van. Ha a pártoknak, akik a demokratikus versenyben is megmérkőznek, feltétel az átlátható gazdálkodás, akkor önökre nézve miért ne legyen ez reális elvárás?

 

– Ez az érvelés teljesen rendben van. (...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék:

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu