NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Igekötők cserélgeté
Az igekötők, amellett hogy befejezetté teszik az ige jelentését, meghatározhatják a mozgás irányát. Elvont igéknél a nyelvszokás dönti el, milyen igekötőt kapcsolunk hozzájuk. Ilyen egyezményes alak a megbetegszik és az elvállal. (A lebetegszik régen csak a vajúdó asszonyra, a felvállal pedig a napszámosokra volt használatos.) Sokszor egészen más értelmet nyer az ige a különféle igekötőkkel: megszámol, elszámol, beszámol, fölszámol; befejez, kifejez, lefejez; bebeszél, kibeszél, lebeszél stb. Az utóbbi időben a be igekötő annyira divatba jött, hogy sok igéhez ezt kapcsolják a megszokott igekötő helyett. • bevállal = elvállal • besértődik = megsértődik • belassul = lelassul • beájul = elájul
A be képszerűsége (valaminek a belsejébe) nem felel meg a fenti igetartalmaknak.
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
