NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Igekötők cserélgeté

Az igekötők, amellett hogy befejezetté teszik az ige jelentését, meghatározhatják a mozgás irányát. Elvont igéknél a nyelvszokás dönti el, milyen igekötőt kapcsolunk hozzájuk. Ilyen egyezményes alak a megbetegszik és az elvállal. (A lebetegszik régen csak a vajúdó asszonyra, a felvállal pedig a napszámosokra volt használatos.) Sokszor egészen más értelmet nyer az ige a különféle igekötőkkel: megszámol, elszámol, beszámol, fölszámol; befejez, kifejez, lefejez; bebeszél, kibeszél, lebeszél stb. Az utóbbi időben a be igekötő annyira divatba jött, hogy sok igéhez ezt kapcsolják a megszokott igekötő helyett. • bevállal = elvállal • besértődik = megsértődik • belassul = lelassul • beájul = elájul

A be képszerűsége (valaminek a belsejébe) nem felel meg a fenti igetartalmaknak.

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák