Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

„Nincs harmadik gender vagy harmadik nem”: nekiment a transznemű mozgalomnak az egykori transz

2019/03/13

Újra férfinak tartja magát Amerika egyik első médiacelebbé vált transznemű, majd nemnélküli személyisége, Jamie Shupe, aki nemrég kapta meg erről új igazolványát. Shupe egy óriási hazugság támogatásával vádolja mind a transznemű mozgalmat, mind az orvostudományt, a terapeutákat és még a bürokráciát is, ugyanis „nincs harmadik gender vagy harmadik nem.”

 

„Négy évvel ezelőtt arról írtam a New York Times-ban, hogy eldöntöttem: nőként élek tovább, és hogy »utentikusan a nőként szeretnék élni, aki mindig is voltam«, illetve hogy »sikeresen túladtam a fehér privilégiumomon, hogy Amerika leggyűlöltebb kisebbségének tagjává váljak«. Három évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy nem vagyok sem férfi, sem nő, hanem nonbináris – és a címlapokra kerültem, miután egy oregoni bíró úgy döntött, hogy identifikálhatom magam harmadik neműként, mint sem férfi, sem nő. Most megint akként a férfiként szeretnék élni, aki vagyok.”

 

Ezzel kezdi vallomását a The Daily Signalban Jamie Shupe, „Amerika első nonbináris személyisége”.

Az 1963-ban született Shupe a cikkben kifejti: miként lett transznemű, miként segítettek neki ebben szinte kérdés nélkül mind az orvosok, a pszichológusok és a bürokrácia. Végül kifejti: mindez hazugság volt, képzelgés, és operációk helyett súlyos mentális problémáit kellett volna kezelni, de ezt senki nem merte neki megmondani.

 

Shupe, aki legutóbb azzal tűnt fel, hogy támogatta Trump elnök rendeletét, ami kitiltotta a hadseregből a transzneműeket, megjegyzi: azon szerencsések közé tartozik, akiket hat évnyi testi beavatkozások után is van még visszaút, bár „elmém örökké sérült marad”.

 

Shupe elmondása szerint 2013-ban fenyegetett meg egy nővért, hogy ha nem ír fel hormonkezelő szereket, megszerzi azokat máshogy.  „A nővér ignorálta, hogy krónikus poszttraumás stresszem van, minthogy előzőleg 18 évig szolgáltam a katonaságnál. Ebben minden orvosom egyetért. Mások azt gondolják, bipoláris zavarom van (mániás depresszió) és valószínűleg borderline személyiségzavarom is. Meg kellett volna állítaniuk, de a transzgender aktivizmus megfélemlítette a nővért, és nem mert nemet mondani.”

 

Ezután Shupe kifejti: a transzmozgalom szerint csak egy hormonterápiára és a pénisze vaginává operálására volt szükség.  „Legalábbis a transzmozgalom ezt a fantáziálást adta be nekem. Én pedig bevettem a hazugságot és hittem nekik.” Csak egy terapeuta próbált ellenvetést tenni, de Shupe őt beperelte. A transzmozgalom szerint az illető nő „kapuőr” pozícióban volt. „A professzionális szakma stigmái a „konverziós terápia” ellen lehetetlenné tette, hogy megkérdőjelezze a nemváltó motivációimat.” Pedig „bőséges szakirodalom van róla a neten, hogy a nemváltás nem valós”. 

 

Jamie Shupe azt is megjegyzi, hogy gyermekkorában szexuálisan zaklatta egy férfi rokon, és szülei rendszerint verték. Majd összefoglalja Ray Blanchard elméletét, mely szerint kétféle transznemű van a férfiak között: a férfiakhoz vonzódó homoszexuálisok, illetve azok, akik a saját magukról, mint nőről alkotott képhez vonzódnak – ő maga az utóbbi.„Miután éveken át néztem pornót a hadseregben, és elvettem egy nőt, aki elutasította, hogy ideális nővé váljon, inkább én váltam az ideális nővé. Legalábbis a saját fejemben.”

 

Mindezt pedig a nőkre vonatkozó sztereotípiáknak való megfeleléssel próbálta megvalósítani. Ezt a feministák nem vették be. „Nem a férfivá vált nők vívják a transzmozgalom háborúit. Hanem nőnek öltöző férfiak teszik ezt.” 

 

Shupe szerint egy intenzív terápiára lett volna szüksége, de „az orvosok ma annyira tartanak a transzmozgalomtól, hogy nem merik vállalni a Blanchard-féle diagnózist. A transzmozgalom megnyerte a csatát az orvoslásban, és megnyerte a nyelvi csatát is.”

 

Akármivel is próbálkozott – vallja be Shupe –, a modern orvostudomány minden hormonkezelése ellenére sem tűnt egyáltalán nőnek. Ezután inkább „nonbináris” akart lenni, harmadik nemű, sem férfi, sem nő, s ebben különösebb ellenvetések nélkül segítettek neki a doktorok is és a bürokrácia is. Mindebben segítségére siettek az LMBTQ-szervezetek is. 

 

Aztán amikor 2017-ben fellépett a transzneműek katonai szolgálata ellen és a nemiidentitás-zavarral küzdő gyermekek „sterilizálása és megcsonkítása” ellen, akkor kihátráltak mögüle. 

„Egyik napról a másikra a liberális média kedvencéből konzervatív pária lettem.” (...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu