NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

A személyes névmásokat a magyarban általában nem tesszük ki, csak akkor, ha nyomatékosítani akarjuk a személyt; a személyrag ugyanis pontosan kifejezi a cselekvő számát és személyét. Különösen saját magunkat nem illik így előtérbe állítani: • Én azt gondolom… Szerényebb így: Úgy gondolom… Azt hiszem…
Indokolt kitenni a névmást szembeállításkor, például: Mi nem megyünk, de ti mehettek.
Birtokszó elé is fölösleges kitenni a személyes névmást, mert a birtokszót is személyragozzuk. A Miatyánk imádság így volna magyaros: Atyánk, … szenteltessék meg a neved…
A téged névmást sem kell kitenni, hangsúlyos helyzet kivételével, mert benne van a ragban. Ezért lehet egyetlen szó nálunk, ami más nyelvekben három: szeretlek.
(...)
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)