NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
A hogy kötőszó használata sokrétű, de nem szép, ha túl sok van belőle; ezért ajánlatos ritkítani. Ám nem mindig lehet.
Mikor hagyható el a hogy?
Közvetett idézet vagy függő kérdés esetén többnyire helyettesíthető a kötőszó kettősponttal vagy egyszerűen vesszővel: • A raktáros azt állította, hogy vele nem közölték, hogy késve érkezik a szállítmány.
Itt az első hogy-ot megtakaríthatjuk: A raktáros azt állította: vele nem közölték, hogy késve érkezik a szállítmány.
A kérdőszó maga betöltheti a kötőszó szerepét: • Egyik fél sem tudta a szerződéskötéskor, hogy mekkora lesz a forgalom.
Egyik fél sem tudta a szerződéskötéskor, mekkora lesz a forgalom.
Ha -e kérdőszócska van a függő kérdésben, akkor is elhagyható a hogy:
A bíró megkérdezte a tanút, találkozott-e korábban a gyanúsítottal.
(...)
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
