NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

A hogy kötőszó használata sokrétű, de nem szép, ha túl sok van belőle; ezért ajánlatos ritkítani. Ám nem mindig lehet.

Mikor hagyható el a hogy?

Közvetett idézet vagy függő kérdés esetén többnyire helyette­síthető a kötőszó kettősponttal vagy egyszerűen vesszővel: • A raktáros azt állította, hogy vele nem közölték, hogy késve érkezik a szállítmány.

Itt az első hogy-ot megtakaríthatjuk: A raktáros azt állította: vele nem közölték, hogy késve érkezik a szállítmány.

A kérdőszó maga betöltheti a kötőszó szerepét: • Egyik fél sem tudta a szerződéskötéskor, hogy mekkora lesz a forgalom.

Egyik fél sem tudta a szerződéskötéskor, mekkora lesz a forgalom.

Ha -e kérdőszócska van a függő kérdésben, akkor is elhagyható a hogy:

A bíró megkérdezte a tanút, találkozott-e korábban a gyanúsítottal.

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások