Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Az Akadémia átalakításának szükségessége

A visszatérő kérdés: miért is kell átszervezni az Akadémiát? És ki mondja meg, hogyan? A válasz sokrétű: szükség van egy szemléletváltásra, szükség van a tudomány elmúlt fél évszázadban történt fejlődésének figyelembe vételére, és szükség van a hazai tudomány teljesítményét mérő mutatók javulására is. Az érvek e tények mellett az MTA honlapján találhatók, érdemes és szükséges szemügyre vennünk azokat. 

 

*** 

Grüner György a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora. Egyetemi tanárként a Los Alamos-i Nemzeti Kutatólaboratóriumban osztályvezető és a UCLA Solid State Science Center igazgatója volt. Emellett több innovatív vállalatot alapított és vezetett. Tudományos munkásságát Alexander von Humboldt- és Guggenheim-díjjal, illetve a világon egyedüliként kétszer is, a Világgazdasági Fórum „Technology Pioneer” díjával ismerték el. A „Highly Cited” cím birtokosaként a világ egyik legtöbbet idézett fizikusa. „Én is abban a tudatban voltam, hogy állami pénzből azt kutatok, amit akarok” – mondta korai magyarországi kutatói éveiről korábban a Makronómnak. Vendégszerzőnk írása.

 

(...)

 

Meglepő kijelentések találhatók az MTA weboldalán a kutatás céljaival kapcsolatban. A két, Lovász László által említett kutatási cél, hogy „a kutatás vagy a gazdasági élet, ipar által felvetett kérdésekre keres választ, vagy olyan kérdést vizsgál, amelyet a tudomány belső logikája diktál”. Azért meglepő ez, mert közismerten van egy harmadik út is: amely a felfedezésben rejlő potenciált rögtön észreveszi, és azt megvalósítani igyekszik.

 

Meg voltam lepődve a felhozott példáin is, amelyekkel a felfedező és az invenciót, innovációt célzó kutatások merev szétválasztását igyekezett indokolni. 

 

Az általa felhozott példák egyike, a gén vagy más néven genom „editing”, azaz szerkesztés egy olyan technológia, mely azt célozza meg, hogy öröklött génjeinket módosíthassuk. Felfedezése és hasznosítása a 21. század szerintem föltétlenül legizgalmasabb tudományos története. A gének módosításának különböző aspektusait csupán pár éve, 2011 és 2013 között három csoport, egy szomszédbeli, bécsi, Emmanuelle Charpentier által vezetett diákcsoport, egy a Kaliforniai Egyetem Berkeley kampuszán működő és harmadikként egy Harvard-MIT csoport fedezte fel.

Természetesen publikációik előtt a szabadalmak bejegyzésére került sor és e szabadalmak érvényesítéséért, az elsőség jogáért, a szabadalmi területek lefedéséért jelenleg különböző bíróságokon folytatják a harcot e csoportok. Nem véletlen, hiszen többszáz milliárd dollárról, egy új „iparágról” van szó.

 

A felfedező kutatást végző tudósok persze vállalatokat is alapítottak; a két legismertebb közül egyik a Harvard-MIT mellett működik, a Charpentier által alapított vállalat pedig nem meglepően Svájcban. És most ő, a vállalat szakmai vezetése mellett, egy Max Planck intézet igazgatója, egy nagy kutatócsoport vezetője.

 

Ellentétben tehát Lovász elnök úr állításával itt sem volt szó arról, hogy a felfedezés és az innováció egymástól elkülönülve történt.

 

A történet egyben számos tanulsággal szolgál. Megmutatja azt a dinamizmust, amely a modern tudományt jellemzi. A felfedező és alkalmazott kutatások közötti szabad átjárást. A szabadalmak fontosságát. A gyorsuló időt: azt, hogy manapság vállalatok bejegyzése és elindítása pár éven belül követi a felfedezést – általában a felfedezésért felelős kutatók, mint alapítók részvételével.

És a történet egyben egy példa is. Arra, hogy a kutatás elemeit egy modern kutatói rendszernek hogyan kell értelmeznie és kezelnie.

 

 

(...) Palkovics miniszter úrnak igaza van.

 

Hazánk, pár igazán kiváló kutatási területtől eltekintve – agyprogram, matematika – nem teljesít jól, nincs az élvonalban.Az élvonal közelében sem. Miniszter úrnak abban is igaza van, hogy ne Bulgáriához hasonlítsuk magunkat, hanem mondjuk Ausztriához.

 

Az Akadémia felelőssége

 

Úgy vélem, hogy jelen helyzetben ezek a fő kérdések, ezekre kell először választ adnunk, amikor a tudomány – és az Akadémia – jövőjéről beszélünk. Nekünk, akadémikusoknak kell ezekre választ adnunk, nem kívülről kell, hogy megfogalmazódjon, hogyan is nézhet ki egy, a 21. század kihívásainak megfelelő akadémiai intézetrendszer. Ez a nagyon szükséges szemléletváltás elvezethet majd a tudományos felelősséghez és a tudomány társadalmi szerepéhez kapcsolódó kérdések megvitatásához is. Hogyan lehetne ezt elkezdeni? Esetleg úgy, hogy először az Akadémia kijelenti, hogy tevékenysége nemcsak a felfedező kutatásokra, hanem az összes tudományos tevékenységre is kiterjed, beleértve az invenciót és az innovációt is.

 

Ahelyett, hogy újra megállapítjuk, hogy mi vagyunk az Aranycsapat és minden maradjon a régiben.

 

Ami a tények alapján egyszerűen és újra csak, sajnos nem igaz, és nem védhető álláspont.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék:

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu