Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Visz az FTC, Livi néni – Vita Járóka Líviával a cigányság felzárkóztatásáról

Visz az FTC, Livi néni – Vita Járóka Líviával a cigányság felzárkóztatásáról

Megkérdeztük a romákat, hogy mit akarnak, és ők azt mondták, szülni akarnak 19 évesen. Akarnak hozzá diplomát is, és a családjukkal együtt akarnak élni egy nagy házban. Az államnak felelőssége van ebben – így magyarázza Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője, hogy a kormány a nyilvánvalóan szomorú adatok ellenére miért nem állítja vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát. Nagyinterjú.

 

- Az Európai roma héten szóba került, hogy melyik tagállam hol tart a roma felzárkózási stratégiában vállalt céljainak megvalósításában. Ön szerint Magyarország hogyan teljesíti a vállalásait?

 

- Sajnos a bizottság kihúzogatta a magyarok által kidolgozott keretstratégia legfontosabb kritériumait. Én azt kértem, hogy a pénz elköltésének módját az érintettek bevonásával szabályozzuk, mert évtizedek óta nem nézi senki, hová kerülnek a romáknak szánt pénzek. Ők pedig nem tudnak beleszólni még a tervezésbe sem, nemhogy a kivitelezésbe. A magyar kerettervezet az elfogadottnál sokkal erősebb volt. Nem lehetek elégedett, mert Európa-szerte elúsznak a pénzek.

 

- A dokumentumban azonban így is fontos célok maradtak.

 

- De számokat, vállalásokat, így szankciókat sem rendeltek hozzájuk.

 

- De azt igen, hogy milyen tendenciákat szeretnének látni.

 

- Ez igaz, de a tagállami felzárkózási stratégiákról írt bizottsági jelentés azt mutatja, hogy nem sikerült kedvező tendenciákat elérni.

 

- Ez Magyarországra is érvényes.

 

- Magyarország teljesít a legjobban ezen a téren. Én a magyar kormánynak 65 pontban foglaltam össze a tennivalókat. Öt éve, amikor megvizsgáltuk, hol tartunk a stratégiában, ebből 41-et már megcsinált. Magyarországon 35 százalékkal csökkent a szegénység mértéke.

 

- Ezt meg honnan veszi?

 

- Balog Zoltán mondta a legújabb kutatásokra hivatkozva.

 

- Az Eurostat szerint 2017-ben a magyar lakosság 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten. A KSH szerint a szegénységi arány lényegében változatlan, 12-13 százalék körül stagnált 2010 és 2018 között.

 

- Az Eurostat adatai helyett az általam javasolt európai szegénységi térkép adatait ajánlom. E térkép szerint ugyanis pozitív elmozdulás figyelhető meg, de az igaz, hogy összességében rosszul teljesítettek a tagállamok. A legnagyobb gond az, hogy nem vonják be a romákat már a programok elindításába, így azok nem alulról építkeznek. Mi most Marosvásárhelyen összeültettük a roma vezetőket, és egy óra alatt lediktálták, hogy a hét város környéki telepen mire van azonnal szükség, mire egy éven belül és mire hosszú távon. Tehát eleve nem az EU-nak kellett volna korábban megszabnia egy-egy program tartalmát, amibe aztán a kormányok beleraknak valamit, hanem legalulról kellett volna építkeznünk. Nálunk az volt a szerencse, hogy volt cigány önkormányzati rendszer, és néha be kellett szolgáltatni adatokat arról, hogy hány roma van egy-egy településen, ki akar részt venni programokban. Én négy éve újra kutatok telepeket Magyarországon: a szociális munkásaink naponta mondják, hány embernek van munkája, pénz híján ki nem tudja kifizetni a szociális étkezéshez még azt a kis hozzájárulást sem, ki az, aki csokkal lakást cserélt, ki tud elhelyezkedni, ki nem.

 

- Hogy tudják felhasználni a csokot a cigánytelepen?

 

- A szóban forgó tiszavasvári családoknak 2,7 millió forint óriási pénz. Volt olyan gyerekünk, ahol 980 ezer forint már megoldotta a lakáscserét. A szociális munkásunk egy olyan házból, ahol sem víz, sem villany nem volt, normális házba költözött. Nem szeretik mondani a romák, hogy felvették a csokot, mert félnek, hogy közben sokan azt hiszik, gazdagabbak lettek. A telepen, ahol dolgozom, 17 családból többségük a csok segítségével házat cserélt.

 

- A kép vegyes, mert a közmunkával a mélyszegénység mértéke valamelyest mérséklődött…

 

- …mennyire elleneztem a közmunkát, vertem az asztalt a Fideszben, de most azt látjuk, mennyire fontosnak tartják ezt a romák.

 

- …nem biztos, hogy ennyire örülnünk kellene ennek, hiszen a közmunka valamivel több jövedelmet biztosít, mint a segély, de ez az összeg csak arra elég, hogy a mélyszegénységbe befagyassza a családokat.

 

- Régen meg a lejtmenetbe fagyasztották be a romákat.

 

- A közmunka mellé nem rendeltek mobilitást segítő intézkedéseket. És akkor elérkezünk az oktatás témájához, ami a szegényekre nézve kétségbeejtő.

 

- Annak idején a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet civilként kezdtük el működtetni Tiszavasváriban, ma már azonban a polgármester vinné tovább a programot, ha elnyeri a kormány támogatását, mert, bár nehéz helyzetben van az önkormányzat, rég felismerték, hogy sokkal drágább civillel dolgozni egy integrációs programon, mint közalkalmazottakkal. A kormány közvetve kétezer településen indít el ehhez hasonló tehetséggondozó programot, meg lesznek fogva ezzel a gyerekek, méghozzá a hobbijuk segítségével.

 

- Ön szerint cél az, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni? Azért kérdem, mert 2011-től újra nő a korai iskolaelhagyás, mivel 16 éves korra szállította le a kormány a tankötelezettséget. Ez különösen érdekes annak fényében is, hogy a nemzeti felzárkózási stratégiában a korai iskolaelhagyás csökkentését tűzte ki célul a kormány.

 

- Nálunk megszűnt a lemorzsolódás. Azért vittük le a tankötelezettséget, mert ez a szegény sorsú gyerekeknek sokkal nagyobb mobilitást ad azzal, hogy új, a munkával kombinálható tudást biztosít

.

- A 16 év adna nagyobb mobilitást?

 

- Meg sem kérdezné ezt, ha tudná, mennyivel jobb programot nyújt 16 éves korban a tiszavasvári szakközépiskola, amely hegesztő- és fociiskola, ahol senki nem morzsolódott le. Nem délután kell lennie a tanodának, fejlesztőpedagógus kell a tanterembe. Kettőre befejezik a tanulást, délután edzés vagy zeneiskola, és mehetnek haza fát vágni, disznózni.

 

- Ahol ön dolgozik, talán különleges hely, de sajnos az átlag…

 

- Ugyanolyan, mint más cigánytelepek, ahol Európa-szerte dolgozom.

 

- Ennek ellenére a korai iskolaelhagyás a 2011-es 11,4 százalékról 2017-re 12,5 százalékra nőtt.

 

(...)

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék:

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu