top of page

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok


Nyelvhelyességi kisokos

Főnévi és melléknévi kötőhangok

A kötőhangok (más néven: előhangzók) arra szolgálnak, hogy a mássalhangzóra végződő szavakhoz gördülékenyebben tudjuk kapcsolni a toldalékokat. A kötőhangok egy része a tőre jellemző (ezek történetileg tővéghangok, melyek a tövek szabad változatában lekoptak), másik részük a toldalékra jellemző. A főnevek kötőhangja túlnyomó részben középzárt (o, ö, ë), a mellékneveké pedig kevés kivétellel nyílt (a, e). Ezért tudjuk felhasználni a kötőhangot arra, hogy általa a főnévként is használt melléknevek főnévi és melléknévi jelentését megkülönböztessük. Pl. okosak (mn) – az okosok (fn); gesztënyések (mn ’gesztenyével töltöttek’) – gesztënyésëk (fn ’gesztenyeerdők’). (L. még a Függelékben.) A helyhatározói -n mássalhangzóra végződő szóhoz mindig középzárt kötőhanggal csatlakozik (-on/-ën/-ön): asztalon, hëgyën, földön; magánhangzóra végződő főnévhez pedig mindig kötőhang nélkül, pl. hajón, fán, tetőn, rézsűn. A módhatározói -n-hez olyan erősen hozzátapadt az a/e kötőhang, hogy a magánhangzóra végződő melléknevekhez és melléknévi igenevekhez is ezzel együtt kapcsoljuk: kéken, pirosan, szomorúan, keserűen, ragyogóan, érthetően stb. (Csak néhány határozószóban rögzült az -n középzárt kötőhanggal, pl. nagyon, régën; néhány melléknévi igenév pedig még ma is használható kötőhang nélkül, pl. kérdőn, merőn néz, hőn szeretett.) Példák a hely- és módhatározói szerep megkülönböztetésére: Zölden szedték le a paradicsomot. (mn) A zöldön jól mutatnak a piros pöttyök. (fn) Laposan dobta a labdát. (mn) A laposon megáll a víz. (fn) Békésën békésen élnek az embërëk.

(...)

(folytatása következik)

Előző részek:

107 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page