NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

Főnévi és melléknévi kötőhangok
A kötőhangok (más néven: előhangzók) arra szolgálnak, hogy a mássalhangzóra végződő szavakhoz gördülékenyebben tudjuk kapcsolni a toldalékokat. A kötőhangok egy része a tőre jellemző (ezek történetileg tővéghangok, melyek a tövek szabad változatában lekoptak), másik részük a toldalékra jellemző. A főnevek kötőhangja túlnyomó részben középzárt (o, ö, ë), a mellékneveké pedig kevés kivétellel nyílt (a, e). Ezért tudjuk felhasználni a kötőhangot arra, hogy általa a főnévként is használt melléknevek főnévi és melléknévi jelentését megkülönböztessük. Pl. okosak (mn) – az okosok (fn); gesztënyések (mn ’gesztenyével töltöttek’) – gesztënyésëk (fn ’gesztenyeerdők’). (L. még a Függelékben.) A helyhatározói -n mássalhangzóra végződő szóhoz mindig középzárt kötőhanggal csatlakozik (-on/-ën/-ön): asztalon, hëgyën, földön; magánhangzóra végződő főnévhez pedig mindig kötőhang nélkül, pl. hajón, fán, tetőn, rézsűn. A módhatározói -n-hez olyan erősen hozzátapadt az a/e kötőhang, hogy a magánhangzóra végződő melléknevekhez és melléknévi igenevekhez is ezzel együtt kapcsoljuk: kéken, pirosan, szomorúan, keserűen, ragyogóan, érthetően stb. (Csak néhány határozószóban rögzült az -n középzárt kötőhanggal, pl. nagyon, régën; néhány melléknévi igenév pedig még ma is használható kötőhang nélkül, pl. kérdőn, merőn néz, hőn szeretett.) Példák a hely- és módhatározói szerep megkülönböztetésére: Zölden szedték le a paradicsomot. (mn) A zöldön jól mutatnak a piros pöttyök. (fn) Laposan dobta a labdát. (mn) A laposon megáll a víz. (fn) Békésën békésen élnek az embërëk.
(...)
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés