Jobb a világ állapota, mint hinnénk – Ola Rosling és a tényalapú gondolkodás
A világ nem jó, de korábban még sokkal rosszabb volt! A svéd Ola Rosling tényalapú gondolkodásról szóló könyvének budapesti bemutatóján azt is elmondta, hogy miért és miben tévedünk. Mert tévedünk.
Mit gondolunk a világ és az emberiség helyzetéről? Mármint nem én, aki e sorokat írom, vagy ön, aki olvassa, hanem mi, emberek, általában! Miért gondoljuk azt, amit gondolunk, és vajon megfelel-e mindez a valóságnak? Lehet-e egyáltalán tudományos választ adni ezekre a kérdésekre?
Ola Rosling szerint igen. Olyannyira, hogy a napokban magyarul is megjelent, Tények című könyve budapesti bemutatóján meg is tette ezt. Tudományos, statisztikai felmérések eredményeire alapozott válaszokat adott ezekre a kérdésekre – és jó néhány másikra is.
Válaszai röviden:
– mi emberek általában úgy látjuk, hogy az emberiség és a világunk helyzete nagyon rossz,
– mert nem tényekre alapozzuk a gondolkodásunkat,
– és nem olyan rossz a világ állapota – vagyis közel sem annyira, mint amilyennek gondoljuk.
Ola Rosling egy Mozambikban született svéd statisztikus, részt vett a Trendalyzer szoftver fejlesztésében, amely megjelenítésével és egyszerű kezelhetőségével sokkal átláthatóbbá és érthetőbbé teszi a sokszor száraznak tűnő a statisztikai adatokat – ezt egyébként végül megvette a Google.
Rosling feleségével, Anna Roslinggal és apjával, az orvos-kutató, akadémikus Hans Roslinggal együtt alapította az ideológia- és politikamentes tényalapú oktatásért küzdő Gapminder Alapítványt. Ők hárman írták a Tények (Factfulness) című, nagy nemzetközi figyelmet kiváltó könyvet, amely világszerte bestseller lett.
Tényalapú világnézet: egy új gondolkodásmód
„Amikor reggel felkelek, bekapcsolom a rádiót, a tévét, elolvasom az újságot és információkat szerzek a világról, olyan rengeteg rossz dologról értesülök, hogy legszívesebben visszafeküdnék” – mondta könyvbemutatót megnyitó Niclas Trouvé budapesti svéd nagykövet. Háború, terrorizmus, éhínség, természeti katasztrófák – csupa negatív benyomással találkozik, az idősebbektől ráadásul állandóan azt hallja, hogy régen minden jobb volt – tette hozzá.
A nagykövet Hans Rosling gondolatát idézve kijelentette, ha az elménket az ebből fakadó rossz érzés és a félelem tölti ki, nem marad benne hely a tényeknek.
Egy egyre komplexebbé váló, nagyon gyorsan változó világban élünk, és a róla alkotott képünket még véleménybuborékaink és a fake news is torzítja – mondta Trouvé, aki szerint éppen ezért nagyon fontos Roslingék könyve, amely a valóságra irányítja a figyelmünket, és segít, hogy a tényekre fókuszálva a teljes képet lássuk.
Szerinte a könyv szerzői egy új gondolkodásmódot kínálnak: a tényalapú világnézetet, amely teret ad az optimizmusnak, vagy még inkább a realizmusnak.
Tévedésben élünk
Ola Rosling szerint a könyv eredeti címét adó fogalom a factfulness (magyarra fordítva nagyjából annyit tesz: „tényekkel való telítettség”), ami egy gondolkodásmód, amely segít az embernek jobb döntéseket hozni.
Az a helyes, ha véleményünket a puszta tényekre alapozzuk, és minden más elképzeléstől megszabadulunk.
Hogy miért van szükségünk gondolkodásmódunk e zirányú megváltoztatására, azt statisztikai adatokkal illusztrálta: tizenhárom – a világ helyzetével kapcsolatos – feleletválasztós kérdésből álló tesztet állított össze, amelyet aztán rengeteg emberrel kitöltetett.
Olyan kérdéseket tett fel, mint például:
Mit mondanak a klímakutatók a Föld átlaghőmérsékletének jövőbeli alakulásáról?
– melegebb lesz?
– hidegebb lesz?
– nem változik?
Erre a nagyon egyszerűnek tűnő kérdésre Svédországban a résztvevők 82 százaléka tudta a – jelenleg a klímakutatók nagy többsége szerinti –helyes választ. Ami azt jelenti, hogy 18 százalékuk viszont tévedett! Rosling országokra lebontva megmutatta milyen eredmények jöttek ki a világ különböző részein. Meglepő, de Japánban mindössze 76 százalék válaszolt helyesen.
Mi, magyarok 94 százalékkal az egyik legjobb eredményt értük el. De a büszkeség nem tartott sokáig, mert jött a következő kérdés:
Az elmúlt húsz évben hogyan változott a Földön a mélyszegénységben élők (napi szintű élelmiszerhiányt szenvedő emberek) aránya?
– közel felére csökkent?
– majdnem a duplájára nőtt?
– nem változott?
A helyes megfejtést – közel felére csökkent – a magyarok mindössze 2 (!) százaléka találta el, de az összes ország közül legjobb eredményt elérő svédeknél is mindössze huszonöt százalék válaszolt jól.
(...)
A tesztet Roslingék ezután kitöltették egy csoport majommal is. Igen, majmokkal. Az eredmény természetesen az lett, hogy a teljesen véletlenszerű válaszokat adó állatok átlagosan 33 százalékot értek el. Tehát néhány egyszerűnek tűnő kérdésre egy csapat csimpánz nagyobb arányban válaszolt jól, mint mi, emberek.
Mindez Rosling szerint nem azért van, mert ennyire hülyék vagyunk, hanem azért, mert nincs meg a megfelelő gondolkodási kultúránk. A gondolkodásmódunkat a szüleink generációjától tanultuk, akiknek nem állt rendelkezésére ilyen hihetetlen mennyiségű valós információ és tényadat, mint amihez mi ma bármikor hozzáférhetünk.
A gondolkodásunkat szerinte nagyon gyakran különböző ösztöneink vezérlik. Emellett ott van a média, ami mint egy szűrő, a világnak csak egy kis részét mutatja meg, ráadásul jellemzően a szélsőséges dolgokat, hiszen azoknak van hírértékük. Az embernek pedig ösztönös igénye van a drámára – vélte. „A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb” – jegyezte meg Rosling.
(...)
