VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás


Nyelvhelyességi kisokos

A nyelv használója egyben tulajdonosa is a nyelvnek. Ez azt jelenti, hogy felelős érte. Nemcsak azzal, hogy a jelenleg érvényes normákat betartja, hanem azzal is, hogy alkotó módon hozzájárul nyelvünknek saját törvényei szerint való fejlesztéséhez. Ilyen alkotó hozzájárulás az új fogalmak megnevezése. Egy időben a sportközvetítők sok sportszakszót találóan helyettesítettek magyar szóval – ezeket mostanában sajnos sokszor visszacserélik idegenre. A számítástechnikusok sok szakkifejezést ügyesen magyarítottak, sokat viszont meghagytak vagy rosszul fordítottak. Attól függ a siker, hogy annak, akihez először kerül a fogalom, van-e jó ötlete.

Elfogadhatók, sőt gazdagítják nyelvünket azok az idegen szavak, amelyek 1. olyan fogalmat jelölnek, amelyre nincs magyar szó; 2. hangzásban beleillenek a magyar nyelvbe. Ilyen például a net (inter- előtag nélkül, hiszen más net nincs magyarul) és a mobil.

Az olyan szavakat azonban, amelyek nem hangzanak jól magyarul, lehetőleg próbáljuk meg magyar szóval helyettesíteni! Nem szolgaian lefordítva az idegen szót, hanem alkotó módon, magyarul gondolkodva, a magyar nyelv rendszeréből kiindulva kell elnevezni a fogalmat. A nagy nyelvújítók ezt tették. Most is vannak jó és kevésbé jó ötletek, például a szomagyarito.hu honlapon, de a javaslatokat inkább csak játéknak tekintik. A számítógépes nyelv is adott jó és kevésbé jó magyarításokat. Attól is függ a siker, hogy a zavaró idegen szavakat felváltó új, magyar megfelelőket terjeszti-e a tömegtájékoztatás, a kereskedelem, illetve az adott szakma.

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés