VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Még évtizedes terveket szövöget a 91 esztendős bükki füvesember


Szabó Gyuri bácsi. Fotó: Éberling András

Szabó Gyuri bácsi visszavonulóban egy harminchektáros birtokot fejleszt

Bár a bükki füvesember a gyógynövényes vállalkozása irányítását már átadta a családjának, Szabó Gyuri bácsit nem olyan fából faragták, hogy túl a 91. életévén megpihenjen. Vásárolt húsz hektár földet és tíz hektár erdőt, amit a következő tíz évben kíván felfejleszteni. A birtok munkálatainak irányítása mellett a füvesember személyes és telefonos tanácsadásokat, valamint előadásokat is tart. Mindig szigorúan állva beszél, fáradhatatlanul.

– Forduljon jobbra, és azon a szűk erdei úton menjünk tovább egyenesen, egy darabig a fák között fogunk haladni, de hamar elérjük a kisgyőri birtokot – igazít útba az anyósülésről a bükki füvesemberként ismert férfi, aki ugyan a közelmúltban már a 91. születésnapját ünnepelte, mégis fiatalokat meghazudtoló energiával és lelkesedéssel éli mindennapjait. Szabó Gyuri bácsi élete és munkássága sokak számára ismert.

A Miskolcon született férfi gyermek- és fiatalkorában sokat járt a természetbe, a gyógyfüvek ismeretét és használatát pedig a nagymamájától tanulta, aki falusi gyógyítóként segítette az embereket.

Szabó Gyuri bácsi azonban csak azóta szenteli minden idejét a gyógynövényeknek, amióta nyugdíjazták. Az eltelt évtizedekben folyamatosan képezte magát, itthon és a határon túl is gyűjtötte az ismeretanyagot, ennek hála a teáival, teakeverékei­vel segíteni tudja az embereket a gyógyulásban és a megelőzésben is.

– A hosszú évek alatt felépített vállalkozást átadtam a lányomnak és az unokáimnak, lényegében mindent ők intéznek. Zsuzsa lányom megtanult mindent, amit én tudok, de ha szükségük van a tanácsaimra, akkor szívesen segítek nekik.

Nem szeretek azonban pihenni, ezért vásároltam húsz hektár földet és tíz hektár erdőt, ahol gyógynövényeket termesztünk majd. A fejlesztésre azért is szükség van, mert ­óriási a kereslet a gyógynövényekre, nemcsak itthonról, hanem például Japánból és az USA-ból is sokan érdeklődnek. Közben meg is érkeztünk a birtokra – mutat az út mellett jobbra és balra elterülő területekre, ahol jelenleg is többen dolgoznak.

Gyuri bácsi ma már keveset kaszál és kapál, ehelyett folyamatosan irányítja a munkásokat. Segítségére van ebben sofőrje, Galuska György is. – Öt répáshutai asszony és három férfi időszakosan a földeken dolgozik.

A nőknek be nem áll a szájuk, de szerencsére közben a kezük is megállás nélkül jár, nagyon sokat segítenek nekem – jegyzi meg a füvesember. Az asszonyok nem veszik zokon, hogy Gyuri bácsi ugratja őket, kedvesen mosolyogva munkáltatójuk tudtára adják, hogy szívesen járnak a Bükkszentkereszt és Kisgyőr között elterülő birtokra.

Közben az eddig füvet kaszáló férfiak is szünetet tartanak a munkában, és Gyuri bácsihoz sietnek. Örömmel újságolják el, hogy találtak néhány „sampinyon” gombát, egyikük azt is hozzáteszi, hogy tojást ütnek rá, és úgy fogyasztják majd el a természetben talált csemegét.

– Azt a részt, ahol első körben gyógynövényeket ültetünk, körbekerítettük, felújítottunk egy pincét, amit raktárként is használunk. Ástunk továbbá négy darab 10-12 köbméteres víztározó medencét, amelyekből gerincvezetéket építünk.

A tározókban összegyűjtjük az esővizet, a vezetékre pedig rá tudjuk kapcsolni a locsolókat. Ez nagyon fontos, mert ha szárazság van, akkor az ültetvényeket locsolni kell – mondja Gyuri bácsi. Arra a kérdésre, hogy mit ültettek eddig a birtokra, a füvesember hosszú felsorolásba kezd. Telepítettek már ezer diófát, amelyeknek a felét fának, a másik felét bokorna