Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

     A stílus a nyelv óriási kincsesházából való válogatás. A köznyelv ennek a kincsestárnak a közös része, illetve olyan változata, amelyet mindenki megért, amelyet mindenütt lehet használni. A tájnyelvek, a műveltség, a foglalkozás, a korosztály stb. szerinti társadalmi csoportok nyelvváltozatai nagyobb részben egyeznek a köznyelvvel; szavaik, nyelvi megoldásaik egy része azonban kívül esik a köznyelven. Az eltérés részben stiláris, azaz a szóválasztásban, a mondatformálás feszességében, bonyolultságában, illetve könnyedségében mutatkozik meg, részben pedig a kiejtés és nyelvtani formák pontosságában, lazább vagy eltérő megvalósulásában. 
     A tájnyelvekről külön fejezetben szólunk.
     Réteg- vagy csoportnyelvekként tartjuk számon a szépirodalmi, a hivatalos nyelvet, a szaknyelveket, a lazanyelv (szleng) különféle fajtáit: ifjúsági nyelv, diáknyelv, konyhanyelv, tolvajnyelv (ez utóbbi szaknyelvnek is tekinthető). 


     A lazanyelv mozgékonyabb, ezért tele van hirtelen kipattant ötletekkel, találó, szellemes, tréfás kifejezésekkel – azonban túlságosan is változékony, s a kifejezések állandó (le)cserélésével nehezíti a nemzedékek közötti megértést. Egy-egy hiánypótló, találó kifejezés beemelése a köznyelvbe hasznos is lehet, de a megszokott kifejezéseknek lazanyelvi szavakkal való felváltása rontja a nyelv minőségét (viszonylagos állandóságát).
     Kétféle szélsőséges stílusfelfogás uralkodik. Vannak közszereplők, akik a lazanyelvet gátlás nélkül mindenütt használják, ezzel akarván tetszeni a közönségnek. A másik szélsőséges felfogás szerint a hivatalos vagy szakszövegekben mindennek másképp kell lennie, mint a hétköznapi nyelvben. Ezért használnak rengeteg idegen szót, és ezért fogalmaznak bonyolultan, sokszor magyar­talanul. Ezáltal veszélyeztetik a megértést, másfelől mivel mindenki találkozik hivatalos és szakszövegekkel, e természetellenes kifejezés­mód beszivárog a mindennapi használatba is.
A következő fejezetekben a nemkívánatos stiláris jelenségeket taglaljuk.

 

A teljes szöveg itt tölthető le.

 

(folytatása következik)

 

 

Előző részek:


1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése"
19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK.  Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu