VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés


Nyelvhelyességi kisokos

A stílus a nyelv óriási kincsesházából való válogatás. A köznyelv ennek a kincsestárnak a közös része, illetve olyan változata, amelyet mindenki megért, amelyet mindenütt lehet használni. A tájnyelvek, a műveltség, a foglalkozás, a korosztály stb. szerinti társadalmi csoportok nyelvváltozatai nagyobb részben egyeznek a köznyelvvel; szavaik, nyelvi megoldásaik egy része azonban kívül esik a köznyelven. Az eltérés részben stiláris, azaz a szóválasztásban, a mondatformálás feszességében, bonyolultságában, illetve könnyedségében mutatkozik meg, részben pedig a kiejtés és nyelvtani formák pontosságában, lazább vagy eltérő megvalósulásában. A tájnyelvekről külön fejezetben szólunk. Réteg- vagy csoportnyelvekként tartjuk számon a szépirodalmi, a hivatalos nyelvet, a szaknyelveket, a lazanyelv (szleng) különféle fajtáit: ifjúsági nyelv, diáknyelv, konyhanyelv, tolvajnyelv (ez utóbbi szaknyelvnek is tekinthető).

A lazanyelv mozgékonyabb, ezért tele van hirtelen kipattant ötletekkel, találó, szellemes, tréfás kifejezésekkel – azonban túlságosan is változékony, s a kifejezések állandó (le)cserélésével nehezíti a nemzedékek közötti megértést. Egy-egy hiánypótló, találó kifejezés beemelése a köznyelvbe hasznos is lehet, de a megszokott kifejezéseknek lazanyelvi szavakkal való felváltása rontja a nyelv minőségét (viszonylagos állandóságát). Kétféle szélsőséges stílusfelfogás uralkodik. Vannak közszereplők, akik a lazanyelvet gátlás nélkül mindenütt használják, ezzel akarván tetszeni a közönségnek. A másik szélsőséges felfogás szerint a hivatalos vagy szakszövegekben mindennek másképp kell lennie, mint a hétköznapi nyelvben. Ezért használnak rengeteg idegen szót, és ezért fogalmaznak bonyolultan, sokszor magyar­talanul. Ezáltal veszélyeztetik a megértést, másfelől mivel mindenki találkozik hivatalos és szakszövegekkel, e természetellenes kifejezés­mód beszivárog a mindennapi használatba is. A következő fejezetekben a nemkívánatos stiláris jelenségeket taglaljuk.

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok