Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Miből született a mai Svédország?

2019/05/12

A svéd jóléti állam és szociális demokrácia nem baloldali, hanem közös nemzeti vívmány. Az északi, zord természeti körülmények, valamint több évszázados, lappangó társadalmi feszültségek közepette alakult ki, hogy kompromisszumokkal megtalálják a sokáig optimális működési modellt a nemzet számára.

 

A svéd jóléti állammal, és általában a skandináv jóléti államokkal kapcsolatban általában egy elég sommás, leegyszerűsítő vélemény él idehaza, úgyszólván politikai, eszmei szimpátiáktól és antipátiáktól függetlenül: eszerint a skandináv jóléti állam egyes – svéd, dán vagy norvég – formája teljes mértékben az adott ország szociáldemokráciájának a műve.

 

Ez a vélemény azonban homályban hagy egy lényeges tényezőt. Nem magyarázza meg ugyanis, miként volt képes a jóléti állam széles társadalmi támogatottságra szert tenni, ha csupán egyetlen, mégoly tömeges és a társadalomba mégoly mélyen beágyazott párt, mozgalom műve.

A valóság az, hogy a jóléti állam kialakulását semmiképpen nem szabad úgy elképzelnünk, mint olyat, ami a habokból bukkant fel, mondjuk 1920-ban vagy 1938-ban. Inkább úgy kell elképzelni a jóléti állam kialakulásának folyamatát, mint amikor a házat építik, és több emeletet húznak fel rá. A pontos helyszín kiválasztása, a biztos alapozás és az alap kiásása, a földmunkák nélkül nincs sem lakóház, sem vasbeton üvegpalota.

Hasonló a helyzet a politikai mozgalmakkal és eszmékkel, illetve az eszmék megvalósulásával is.

 

Ha a pártpolitikán túlra tekintünk, akkor világossá válik, hogy a skandináv jóléti állam nem magyarázható meg kizárólag egyes pártok társadalmi víziójából. Két olyan praktikus megfontolás is szerepet játszott kialakulásában, amelyet Magyarországon nem nagyon említenek. Az egyik a zord természetföldrajzi környezet, amely kezdettől fogva ösztönözte a szolidaritást és együttműködést. Az itt élők hamar megtanulták, gyakorlatilag a viking kortól kezdve, hogy együttműködés nélkül nincs esélyük a túlélésre.

A viking kirajzás mögött is a szűkös létfeltételek álltak.

Ha a térképre nézünk, jól láthatjuk, hogy mezőgazdasági szempontból a Skandináv-félszigetnél kedvezőtlenebb terület aligha képzelhető el Európán belül: legészakibb részén állandó sarkvidéki homály honol, délebbre pedig a barátságtalan éghajlat, a fél évig tartó sötétség, a félsziget gerincén húzódó félelmetes hegyek és a sűrű ősvadon sok külföldit elriasztottak a 18-19. században. Nem csoda, hogy Krisztina svéd királynő, a 17. század egyik „celeb”-uralkodója inkább a napfényes Itália katolikus „dekadenciáját” választotta a zord Svédország komor, pietista evangélikus egykedvűsége helyett.

 

Henryk Sienkiewicz lengyel író Özönvíz című regényében, amely az 1650-es évek lengyel-svéd háborújáról szól, többször összehasonlítja Svédország szegénységét és nagyhatalmi jellegét a lengyel gazdagsággal és politikai gyengeséggel. Ahogyan egy lengyel sztaroszta mondja a regényben, egyetlen birtokán több gabona terem, mint egész Svédországban. Ámde Svédországot ez a kedvezőtlen természeti környezet védelmezte a külső hódítók ellen, akik a dán uralom megtörése, azaz a 16. század óta nem tudtak ide behatolni. 

 

Svédország magja tehát évszázadok óta érintetlenül, külső beavatkozásoktól és forradalmi átalakulásoktól mentesen építi tovább saját működési modelljét. A zord környezet egyszerre nyújtott védelmet és alakított ki a paraszti lakosságban egy nagyfokú együttműködést.

A másik tényező, amelyet még kevésbé említenek (mert ellentétes a svédekről kialakult sztereotípiával), hogy Svédországban valójában kemény abszolutista monarchia alakult ki, amely megőrizte pozícióját 1917-ig.

(...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu