VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Gróf Teleki Pál intelmei 1941 márciusában. (Egy először közölt levél... – a szerk.)


Ezerkilencszáznegyvenegy tavaszára világossá vált, hogy a második világháború nem fogja elkerülni a Szovjetuniót, s a németek a nyugati után újabb frontot nyitnak keleten. Magyarország pedig rövid időn belül számíthatott arra, akarja vagy sem, aktív részesévé válik az öldöklésnek. Gróf Teleki Pál miniszterelnök ekkor „Titkos” jelzéssel négy gépelt oldalas elemzést küldött a külügyminiszternek. (...) Teleki elemzésében röviden összefoglalta nézeteit a bel- és külpolitikáról, a háború kimenetelével kapcsolatos aggályairól, nem utolsósorban a háború után bekövetkezhető baloldali fordulatokról. (...)

Átnézve a Telekiről elérhető anyagokat, nem találkoztam olyan írásával, amely ilyen tömören, egyértelműen, nyíltan vázolta volna fel véleményét a hitleri Németország indította gyilkos háborúról, várható „sikeréről” és következményeiről. (...)

Teleki egy hónappal később, 1941. április 3-án, mint köztudott, öngyilkos lett, feltehető, hogy a szigorúan bizalmas anyagként kezelt szöveget (amit alátámaszt a figyelmeztetés: ”Csak kebelbéli futárral!” közvetíthető) nem továbbították, és feledésbe merült.

Íme a levél betűhíven:

A magyar kormánynak főfeladata ebben az európai háboruban az, hogy Magyarország katonai, anyagi és népi erejét a háboru végéig konzerválja. Minden áron távol kell maradnia a konfliktusban való részvételtől. A háboru kimenetele kétséges. De minden eshetőségben Magyarországnak fontosabb, hogy megtépázatlanul álljon ott az európai konfliktus befejeződésének periódusában. Nagyon könnyen megtörténhetik, különösen Németország esetleges vereségének esetén vagy még Németország nem is egészen teljes veresége esetén, hogy a háboru végén akár egész Európában, akár Európának ebben a keleti részében kaotikus állapotok állanak be, amelyek legnagyobb veszéllyel azon államokra fognak járni, amelyek védtelenek, amelyek anyagi eszközeiket és hadseregüket a konfliktus befejeződése előtt feláldozták.

Magyarországot különböző veszélyek fenyegetik vagy fenyegethetik.

Az orosz veszély, amely különösen Németország veresége esetén át fog nyulni Szlovákiára és Pozsonyig az egész északi magyar határ mentén is jelentkezni fog.

- A román veszély. A románoknak nyilatkozatai, magaviselete, atrocitásai bizonyíték, hogy Magyarország esetleges gyengeségét feltétlen felhasználnák egy betörésre, amelynek vérengző voltát a románok viselkedése és saját forradalmuk is eléggé világossá teszik.

- Az általános kommunista veszély, amely Európának ezt az egész részét, melyben Magyarország is fekszik, érheti.

- A szlovák veszély. A szlovákok ugyan elenyészően gyengék velünk szemben, de ha mi teljesen fegyvertelenek és elesettek lennénk, ez is számíthat.

- És végül - bár ma a jugoszlávokkal jóban vagyunk és barátságunk mind inkább erősödik, de nem utolsó sorban azért, mert bennünk barátságos és őket is alátámasztó erőt látnak - ezen erő összeomlá­sa esetén nekik is támadhatnak egyéb gondolataik.

Mindezeknek következtében a magyar politika vezető­inek első, majdnem egyetlen feladata az, hogy Ma­gyarországot épen és erőben megtartsák a háboru végéig. Kockáztatni az országot, fiatalságunkat, hadierőnket csak önmagunkért szabad és senki másért.