Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Milyen régi (IS) lehet a Boldogasszony-tisztelet a magyarok körében?

Azt, hogy valamit mily régóta ismerünk, elsősorban régiségi nyomok alapján tudjuk megállapítani, amennyiben nincs még az eddigi kutatók által fellelt nyomsáv, és valamilyen – helyes vagy helytelen – megállapítás.


Ezek köre eléggé szűkös, hiszen az ásatag tárgyak közül elég kevés az, mely biztosan beazonosíthatóan igazít el bennünket, ugyanis legtöbbször analógiák, összehasonlítások határozzák meg a tudományosság álláspontját, véleményét. Igen sok téren a tudományosság csupán „halottakon ül”, azaz régi megállapítások összeolvasásával, összeollózásával próbál új eredményt felmutatni igen sok tárgykörben.


A fenti, címbeli felvetés ezért akár abszurdum is lehet köreikben, hiszen fogalmakat is tartalmazó kifejezéseket – sőt bonyolult, több nyelvtani elemet tartalmazó kifejezéseket – eléggé nehéz, majdhogynem lehetetlen olyan tárgyakról bizonyossággal leolvasni, s azokat faktumként megjelölni, mint a „boldog asszony anyánk” kifejezés és tartalom. Főként, ha az névként, Boldogasszony Anyánk formájában jelenik meg.


Erre egyedül a nyelvi emlékek képesek, s pontosan ez a finnugorizmus csapdájában vergődő nyelvkutatók legnagyobb problémája is: a zürjén, komi, csuvas, osztják, ófelnémet és újfelnémet, szláv… és egyéb „felmenőkből” bizony nehezen lenne a fenti kérdés megválaszolható. Létezik viszont egy olyan nyelv, melynek területe a finnugrizmus hálójában szenvedőknek terra non grata: a ma sumírnak nevezett káld-szkíta nyelv. Erről a nyelvről tudható, hogy a népesség nemét, a káld-szkítát Rawlinson, Hayce,Oppert, Hincks és más nyelvmegfejtők állították, és vallották halálukig. *1


Ha ezen nyelv hozzáférhető szótárait vesszük alapul, sokkal könnyebb dolgunk van, mint gondolnánk. Sok-sok szavunk a maival azonos/csaknem azonos latin betűs formában – néha a szemita (asszír) nyelv hiányosságával/hangzóhiányával változtatott formában, s a mai szavunkkal azonos jelentéssel vagy fogalomkörrel található meg. Ha a fenti kérdést oda intézzük, igen érdekes eredményt kapunk, s – horribile dictu – még időrendi/korszak eligazítást is, hogy az illető szót mely korszakból származó  agyagtáblákon találták meg/olvasták le. A kereséshez/kutatáshoz több szótár áll rendelkezésünkre: Deimel Anton, ePSD (elektronikus pennsilvaniai sumír szótár – dictionary), Labat René szótárai. Az ePSD pl. angol, azaz amerikai angol megfejtéssel, Labat franciául (magyar feldolgozással), Deimel  eredeti kéziratos német megfeleltetéssel.


S akkor lássuk a medvét, a szavakat először csak érdekes példákkal, majd a címbeli vizsgálattal!


A HÁZ pl. az ePSD alapján (ez a fu. nyelvészet ”szent” szava, a KOTA-ból levezetve), angol nyelvi megfelelője a COVER, azaz FEDÉL. Amerikai változatban segédszóval azt is kifejezi: „biztos fedelet nyújt valakinek”. Úgy hiszem, meggyőzőbb, mint a kota felmenő.


A HAS ugyanezen szótárban azt jelenti: LÁGY/ PUHA, s tudjuk, a has az egyetlen testrészünk, melyben nincs csont.


A PAP annyit tesz: „first and foremost, pre-eminent; father; male, virile; brother", amelyekből kiemelném az atya, a testvér és a „többiek közül kiemelkedő” jelentést. Úgy hiszem, a mai pap szavunk a lelki vezetéssel, az atyám v. testvér megszólítással ezzel teljesen azonos. (A legkorábbi megjelenése a máig elolvasott táblák közül Jézus előtt 2500, ott 73 x jelent meg.) 


S még sok-sok tízezer agyagtábla hever feldolgozatlanul a raktárakban...


Sok ilyen szó van még, csak azért mutattam ezeket: látszódjék, hogy a címbeli kérdés feldolgozásánál nem a véletlen csalfa játékának vagyunk áldozatai.


BOLDOG: Tudnunk kell azt, hogy a szemita nyelvekben (asszír) nincs O, Ó, Ö, Ő, Ü, Ű, se kettőshangzó, pl. LY, NY, tehát azokat mással kellett a megfejtőknek – a hozzá legközelebb állóval – helyettesíteni.


BOLDOG-budug-MOLD, azaz  (ezt az amerikai idiómaszótárban találjuk) „valami egészen újat/egyedit hoz létre”, vagyis a mi fogalmaink szerint: ALKOT. Nem lehet kétségünk afelől, hogy aki alkot, az „boldog” lelkiállapotban van, tehát az eredeti jelentés egy lelkiállapotra utal, mely talál a mai fogalommal. A későbbi fogalomkiterjedések természetes változatok.


Amennyiben részleteiben nézzük a BUDUG sumír szót, mely  BU-DU-UG részeire bontható (tudni kell, hogy a sumír szavak egytagúak, s többtagúnál szétbontva lehet a tényleges fogalmat kibontani), akkor a következő eredményt kapjuk:


BU – tökéletes(en)       BU – elhurcolkodás, elköltözés      DU – megy       UG – méreg, mérgesség

 

A napnál is világosabb: akinek elmegy a mérgessége: az BOLDOG. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a szemitában (ASSZÍR, ami alapján a szkítát fejtették), nincs „O” hang/betű, nem lehet kétségünk, mai magyar „BOLDOG” szavunkat látjuk 4000 évvel ezelőttről. („Ha valami madáralakú, mint a kacsa, sárga, mint a kacsa, hápog, mint a kacsa, lapos a csőre, mint a kacsának: akkor az kacsa!”) 


ASSZONY-asuna: na, ez már egy fogósabb kérdés, mivel „ismeretlen jelentésű”-nek szerepel, tehát életbe kell léptetni a szkíta szavak azon tulajdonságának vizsgálatát, miszerint egytagú szavak, s ha többtagúról van szó, akkor elemeire bontva lehet az értelmet „kivarázsolni”.


Ezt a szót a szótár így bontja: wr. a-sun5-na. Ez a következőképp értelmezhető, meglévő részjelentések alapján: a  „bird-cry" (madársírás, water) sun5 „to be haughty", azaz dölyfös, gőgös, fennhéjázó, rátarti, továbbá, sun5 (to be) humble: emberi mivolt, alázatos, szerény, igénytelen. A -na pedig igekötő, névelő, viszonyítószó, azt jelenti: valami által valamivé válni. Példaképp: a „dag” azt jelenti mosni (ld.: dagasztja a ruhát a patakban), a „na dag” azt, hogy tiszta.


Tehát a fogalomkör meghatározása azt mondja számunkra: a lányból asszony lett, s ettől emberi mivoltában az eredetiből „madársírásos, alázatos, szerény, de egyúttal dölyfös, fennhéjázó, rátarti lett”. Egyik ilyen, másik olyan, van, mely mindkettő egy személyben! Nem csodálom, hogy e fogalomkör nem jutott az angolszász meg francia megfejtők eszébe. Utalnék még a magyar szlengben mai napig meglévő „suna” kifejezésre, mely nőt, valamint női nemi szervet is jelent. A korai latin nyelvű Írásokban még a fenti „asuna”-hoz hasonló alakokban szerepel ezen fogalom**2, tehát sok kétségünk nem lehet az azonosság felől. Mindkét fogalomalakot Jézus előtt 2000-re teszi a szótár.**2


ANYA-ANYÁNK: ama – mother – anya, míg az „ana” az legfelsőbb, de bontva: an-na legfelsőbb lénnyé válni (égi lénnyé) – valószínűleg ez Anna nevünk eredete is… Azt hiszem, ehhez kommentár, magyarázat sem kell, hiszen ki a legfelsőbb emberi lény, ha nem az, akitől az élet folyamata származódik: az ANYA. Az ékjelben a nyolcágú csillag, az „isteni” jel is szerepel. Istenivé válni!


Előttünk áll tehát a sorozat, e bonyolult kifejezés írásos emléke, Jézus előtt 2000 évvel már megvolt fogalmakként, azaz legkésőbb ekkortól már volt lehetőségünk Boldog Asszony Anyánk tiszteletére.


***
Szeged-Kismaros, 2019. 05. 20.

 

________________________

 Érdy Miklós: A sumír, ural-altáji magyar rokonság kutatásának története (Gilgamesh, 1974)
2  TESz – Történeti Etimológiai Szótár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu