NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, „édinyelv”
A durvasággal ellentétes véglet a gügyögés. A becézett, kicsinyítő képzős formákat egyre gyakrabban látjuk-halljuk minden helyzetben, pedig ezek csak bizonyos életkorhoz és a bizalmas társalgáshoz illenek. Ilyen a diáknyelv (biosz, matek, suli, ofő, diri, karó stb.), az „édi-” vagy „cukinyelv” (édi, bizi, ruci, buti, naci, pari, ubi; tali, telcsi, uncsi, dumcsi, hali, köszcsi, bocsi, bocsika, szió(ka)), illetve a gyermeknyelv, dadanyelv (paci, coca, maci, cici, bibi, ácsi, csüccs). Ezek az alakok csupán ezekben a helyzetekben helyénvalók, másutt és máskor nem. Ha szűkebb, eredeti szerepkörükön kívül használjuk őket, tiszteletlenné – bizalmaskodóvá, leereszkedővé – vagy bugyutává, gyermekdeddé válik megnyilatkozásunk. A médiába nem valók efféle szavak:
• Az egyetemen matek–fizika szakon végzett.
• A foci támogatása vitákra ad okot a sportág képviselői között.
• Az ovisok között végeztek felmérést a szakemberek.
• Max ennyit mondhatunk róla. Ilyen maxok várhatók.
Híradásban, közösségi tájékoztatásban a teljes alakváltozatot kell használni: matematika–fizika szak, futball, óvodások, a max (maximum) helyett legfeljebb, illetve csúcs, csúcsérték.
• Várom önöket legközelebb is! Pápá!
Az ilyenfajta bizalmaskodás nem illik a televízióba, de még a Viszlát! sem. A Kösz! vagy a Szia! térnyerése sem helyeselhető a bizalmasabb társalgás esetein kívül. Ne sajnáljuk a fáradságot kimondani a hosszabb, udvariasabb változatokat: Viszontlátásra!, Köszönöm!, Szervusz!
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában
34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság
