Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Beáldozták a zsidóságot a szövetségesek vagy sem? Történészvita a Clio Intézetben

2019/06/01

A világháborús szövetséges hatalmaknak a zsidóság sorsával kapcsolatos felelőtlenségét – egyúttal felelősségét – firtató kijelentéseivel Borhi László történész nagy vitát robbantott ki a hazai történészkörökben. Borhival most Ungváry Krisztián és Joó András vitatkozott Budapesten, a Clio Intézet szervezésében.

 

A német megszállás 75. évfordulójára jelent meg az Indexen Borhi László történész nagy port kavaró cikke, amelyben azt állította, hogy a szövetségesek provokálták ki Magyarország megszállását. Erre reagált ugyancsak az Indexen Ungváry Krisztián, Gellért Ádám és Laczó Ferenc. Majd az újság készített Borhival egy interjút, amelyben reagált a tézisét ért támadásokra.

 

Ezek után a Mandineren is megkérdeztük a vita témájáról Borhi Lászlót, interjúnkat itt olvashatják:

Pontosan tudták a szövetségesek, hogy mivel jár a német megszállás.

 

A Clio Intézet, jól felismerve a téma tisztázatlanságát és az igényt ennek a helyretételére, előadásokkal egybekötött vitaestet szervezett az ELTE BTK-n, a Gólyavárban. Az eseményre számos történész, hallgató és érdeklődő látogatott el.

 

Borhi László, az Indiana University oktatója; Ungváry Krisztián, az 1956-os intézet munkatársa; Joó András, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa volt a vita résztvevője, Gellért Ádám moderálásával.

 

Az esemény három előadással indult, Borhi Lászlóé volt az első: a német megszállást Mohácshoz és Trianonhoz hasonlította a jelentőségét tekintve. Elmondta, hogy Juhász Gyula történész volt az első, aki brit titkosszolgálati iratok alapján egyáltalán felvetette a kérdésben a szövetségesek felelősségét. Szerinte a kulcskérdés az, hogy Magyarországnak mekkora volt a mozgástere az adott helyzetben, ugyanis vannak olyan pillanatok, amikor bárhova lép az egyik fél, „mattot kap”.

 

Kállay ilyen helyzetben volt az angolszászok és a Szovjetunió hozzáállása miatt. Hozzátette, hogy szakítani szeretne azzal az elképzeléssel, hogy az angolszászok voltak a „grállovagok”, Horthyék pedig a kiugrással késlekedő csatlósok.

 

Magyarország ugyanis jóhiszeműen állt a tárgyalásokhoz, míg az angolszászok tudták ezt és visszaéltek vele. A magyar szándék a kilépés volt, Horthyék tudták, hogy vesztes oldalon állnak. Eddig azt hittük, csak 1943-ban kezdődtek meg a tárgyalások a szövetségesekkel, de már 1942-ben megindultak a tapogatózások. A magyar fél illúziókba ringatta magát: azt hitték, megúszhatják német és szovjet megszállás nélkül is. A Balkánon történő partraszállásban reménykedtek. Nem a rendszert akarták menteni, hanem az országot – emelte ki.

 

A tárgyalások kapcsán Borhi elmondta, hogy a szövetségesek a feltétlen megadás elvét vallották, így érdemben 1943-ig nem is tárgyaltak. Miután eldőlt, hogy a partraszállás Normandiában fog történni, az vált elsődleges céllá, hogy a Franciaországban állomásozó német erőket meggyengítsék, erre pedig a csatlósállamok kiugratása kiválóan alkalmas volt.

 

Borhi állítja: tudták, hogy az ezzel járó német megszállás a magyarországi zsidóság kiirtását fogja jelenteni.

 

Szerinte az OSS iratai is alátámasztják, hogy 1943 novemberére eldöntötték, hogy végre kell hajtani a kiugratást – jegyezte meg. Arra számítottak, hogy 10-15 hadosztályt vonnak el ezzel Franciaországból.

 

Magyarország már a feltétel nélküli megadást is vállalta volna, és csak a jelre várt. A szövetségesek az úgynevezett Veréb-missziót küldték az országba tárgyalni, de valódi szándék a megegyezésre nem volt: a cél az volt, hogy a németek az árulás hírére megszállják az országot. Hitler két dolgot emelt ki a megszállás előtt Horthynak: az árulást és az országban lévő közel egymillió zsidót – hangsúlyozta.

(...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu