Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A román politikusokhoz szólok. Mi lenne, ha az úzvölgyi csőcselék a pride-ra rontana rá úgy, ahogy rárontott a magyarokra?


Néztem a csőcseléket, az eltorzult arcokat a televízióban, néztem, ahogy rárontottak egy maroknyi magyarra, rárontottak egy temetőre, rárontottak a halottak nyughelyére, sírkeresztekre.

 

Néztem és tudtam, ti ilyenek vagytok. És megint és újra pontosan tudjátok, mit cselekedtek. Ti voltatok ott az Úzvölgyében, ti, román politikusok. Fanarióták leszármazottai, fanarióták vérvonala, Moldva és Oláhország hoszpodárjai, mindig mindenkit és mindent elárulók, hátba szúrók. Románia hatszor árulta el szövetségeseit a XX. század első felében.

 

A Balkán-háborúk idején elárulta szövetségesét, Bulgáriát, és ezért jutalmul háromezer négyzetmérföldet szerzett meg Bulgáriától. Semmibe vette az Osztrák–Magyar Monarchiával kötött semlegességi szerződést, amikor úgy ítélte meg, hogy az antanthatalmaknak nagyobb esélye van a győzelemre, titkos szerződést kötött az antanttal, és 1916-ban megtámadta Magyarországot.

 

Miután minden fronton vereséget szenvedett, megszegte az antanthatalmakkal kötött szövetséget, és békét kötött a központi hatalmakkal Bukarestben. Holott Ion Constantin Bratianu azt ígérte az antantnak, hogy bármi is történik, akkor sem fog különbékét kötni. Aztán persze megszegte a bukaresti békét is, és a Monarchia összeomlása után ismét megtámadta Magyarországot.

 

Majd gondolkodás nélkül ismét elárulta a szövetséges hatalmakat, és Adolf Hitler oldalára állt, amikor annak csillaga felmenőben volt. Amikor Hitler vesztésre állt, Románia elárulta a tengelyhatalmakat, átállt a szövetségesekhez, és ezért jutalmul ismét megkapta Erdélyt.

S persze el ne felejtsük 1918. december 1-jét, a gyulafehérvári „román nemzetgyűlést”, ahová a MÁV ingyen szállította a küldötteket, és ahol kimondatott:


„Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzet­gyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzá tartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.”

 

Ó, hát persze…, s a világ imádja megkoszorúzni a hősök emlékműveit, de csak az árulókat jutalmazza, az adott szóhoz ragaszkodókat pedig titkon kiröhögi.


Ezt tanulta meg a román politika. És Románia ezért szüntetheti meg a marosvásárhelyi magyar orvosképzést, ezért zárathat be magyar egyházi iskolát, ezért korlátozhatja, tilthatja és büntetheti a kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatot, mindezt a fényességes unió kebelében.

 

Az unió és Judith Sargentini ilyen alkalmakkor éppen mindig vécén van, s az öblítés zajától nem hallja, mi is történik éppen Romániában. Aztán az unió és Sargentini kilép az illemhelyről, és elborzadva pillantja meg a magyar jogállamiság szörnyűséges állapotát, a kerítést, a férfi és nő közötti köteléken alapuló család fogalmát, no és persze a tomboló antiszemitizmust (Soros Gyuri bácsi a háttérben orgonál).

(...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu