NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!
A kendőzés, szépítés – idegen szakszóval eufemizmus – mindig létezett, és időnként szükséges eszköze is az udvariasságnak, a tapintatnak, a kulturált stílusnak. A szégyellt vagy rossz megítélésű fogalmak elnevezését azonban hiába cserélik le, rövid idő alatt lejáratódik az új szó is. Ugyanígy a sértésnek szánt szavak is elvesztik erejüket. Ezért van az ilyen fogalmaknak rengeteg nevük, köztük több idegen szó, rövidítés, ezek ugyanis semlegesebbnek hatnak:
árnyékszék, klozet, boudoire>budi, WC, toalett, illemhely, mosdó
szajha, rima, ribanc, k.rva, utcanő, kéjnő, prostituált>prosti, szexmunkás
hülye, bolond, félkegyelmű, félnótás, félcédulás, gyagya, gyogyós
A vénből már jó régen öreg lett (eredeti jelentése ’nagy’), az öregből idős, végül szépkorú – mindettől az öregség nem lett szebb.
Az elnevezések cserélgetésének másik oka a rejtőzködés. Ebbe a körbe tartozik a virágnyelv, a tolvaj-, illetve börtönnyelv. Rejtjelként gyors egymásutánban mindig újat kell kitalálni. Az alvilág szavai átszivárognak az ifjúsági nyelvbe, onnan az általános lazanyelvbe. Káros, hogy a média népszerűség-hajhászásból átveszi ezeket, s így terjeszti és köznyelvivé avatja őket.
Ha rejtjelezésre elhasználunk egyszerű közszavakat (mint homokos, meleg, köcsög), akkor később már nehéz ezeket az eredeti értelemben használni. Eredetileg pl. rejtőzködés céljából nevezték magukat a homoszexuálisok melegnek. Ma már rejtőzködésről szó sincs, sőt, egyre több hasonló csoport jelentkezik, és betűrövidítéssel jelölik magukat, illetve mások őket: LMBT, sőt LMBTQIA (leszbikus, meleg, biszex, transzexuális, queer, interszexuális, aszexuális – ki tudja, meddig bővítik még a kört). Egyszerűen más hajlamúaknak lehetne nevezni őket összefoglaló néven.
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában
34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság
35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"
36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás
37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések
