Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Az utolsó nagyasszony – Film készült Mikes Johanna életéről

2019/06/19

 

Hanna néni végigélte az egész huszadik századot. Olyan közegből származott, amely zsigerből tudta, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás, még mielőtt e ma oly divatos és sokszor üresen csengő fogalmat megalkották volna. Izgalmas és tartalmas életútját bármelyik mai celeb megirigyelhetné. Kaland, politika, küldetés: gróf Mikes Johanna életét Ugron Zsolna és Bertha Lívia vitte filmre. A különleges dokumentumfilm megtekinthető a Képmás Magazin YouTube-csatornáján június 23-ig - a nagy érdeklődés miatt hosszabbítottunk egy héttel!


Példaképekre minden kornak szüksége van. Az ő létezésük, egy bizonyos értékrend melletti elkötelezettségük ugyanis számunkra is kijelölheti az utat, amit követve talán jobb emberré válhatunk. A példakép-létnek természetesen nem feltétele sem a hírnév, sem az ismertség, hiszen mindnyájan láthatunk akár a legszűkebb környezetünkben is olyan követendő mintákat, amelyeket bátran nevezhetünk etalonnak. Gróf Mikes Johanna élete viszont a történelem reflektorfényében formálódott példaértékűvé.

 

Az utókor számára ismertté a hozzá családi szálakon kötődő Ugron Zsolna és rendezőtársa, Bertha Lívia révén vált, akik izgalmas és tanulságos életútját „Az utolsó nagyasszony” című történelmi dokumentumfilmben dolgozták fel. Mielőtt azonban bárki is megijedne a műfajtól, fontos megjegyezni, hogy a dokumentumfilmben portré- és játékfilmes elemek keverednek archív mozgóképekkel.

 

Vontatott történetmesélés és évszámokkal dobálózás helyett lenyűgözően izgalmas és fordulatos, helyenként pedig kifejezetten megindító és katartikus filmélményben lehet része annak, aki időt szán erre a bő egyórás alkotásra.

 

Hanna néni – ahogy a filmben megszólalók legtöbbje emlegeti a grófnőt – gyakorlatilag végigélte a teljes huszadik századot. 1911-ben született Gróf Mikes Ármin és Bethlen Klementina lányaként, és főként Zabolán és Budapesten élt. E két helyszín és a velük járó különböző élethelyzetek más-más kihívás elé állították. Pesten a címlapok gyakori szereplője volt, korabeli „celeb”, aki az arisztokrata úrhölgyek fényűző életét élte, míg Zabolán a falusiak életében aktívan részt vevő, őket minden módon segítő, felelősségtudatos nagyasszonyként volt jelen. Itt édesanyjával szövőüzemet is alapított, hogy a helyi székely népviselet – és ezzel együtt a teljes népi kultúra is – fennmaradjon a polgárosodás korában.

 

Szenvedélyesen fotózott, képeit az amerikai National Geographic is közölte, a harmincas években pedig az „angol beteggel”, Almássy László gróffal járta be Egyiptomot.

 

Eközben majdnem albán királyné lett, ám végül Teleki Pál fiához, a szintén geológus-politikus Teleki Gézához ment feleségül, és titkos diplomáciai küldetésekben is részt vett. A kommunizmus elől Amerikába szökött, ahol 2008-ban bekövetkezett haláláig élt. Kalandos életútja mindenképpen filmvászonra kívánkozott.


 

 

Személyisége megismeréséhez a film sokrétűen kiválasztott interjúalanyai adnak támpontokat. A megszólalók izgalmas, érdekes, személyes vagy éppen tudományos részletekkel árnyalják az utolsó nagyasszony portréját, megszólalásaik segítenek kontextusba helyezni a grófnő életének főbb eseményeit, hogy egy kalandvágyó és tevékeny arisztokrata nő szemszögéből láthassuk mi is a viharos huszadik századot.

(...)

„Az utolsó nagyasszony” című filmet 2018. június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján mutatta be a Duna Televízió. Mindez nem véletlen, hiszen Hanna grófnő életének példaértékűsége elsősorban a hazájához, Erdélyhez fűződő viszonyában rejlik.

 

Bárhol is járt vagy élt a világban, „mindig hazafelé nézett”, és minden élethelyzetében segítette hányatott sorsú szülőföldjét.

 

A róla szóló portré-dokumentumfilm lezárásában unokája, a már Magyarországon élő Aidan Teleki megszólaltatása feloldja a feszültséget, amely a grófnő tragédiájából fakad, és felvillantja a hazatérés reményét, hiszen ha ő maga még nem is, de leszármazottai már visszatérhettek és otthont találhattak e hazában.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu