Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése

    Riasztó beleolvasni a lélektani, biológiai, sőt a magyar nyelvészeti (!) szakfolyóiratokba: az iskolázott ember sem érti a töméntelen görög-latin-angol eredetű szakszót. Egy elrettentő példa:

     • A konstrukció replikatív szelekcióját ez az organizáció biztosítja.

     

Mesterséges szakadékot idéznek elő a köznyelv és a szaknyelvek között. Természetesen az illető szaktudomány művelőinek meg kell tanulniuk a nemzetközi szakszókincset, el kell sajátítaniuk a szakterületük irodalmának a nyelveit (az angol, német és/vagy egyéb nyelvet), de magyar szövegben minél inkább legyenek magyarok a szakkifejezések is! Ez azért fontos, mert szükség lehet rá, hogy kívülálló, másik szakág művelője is tájékozódni tudjon a szakirodalomban. A magyar szakkifejezések első látásra is sejtetnek valamit jelentésükből.

     Kell hogy legyen átjárás a szaknyelvek és a köznyelv között, valamint a különféle szaknyelvek között. Van is, de nem a szaknyelvek közelítenek a köznyelvhez, hanem fordítva. Elég például egy járvány, és a betegségnév máris megjelenik a sajtóban.

    A szakkifejezések, különösen az idegen eredetűek arra csábítják a beszélőt, hogy tájékozottságát, bennfentességét éreztesse hallgató­jával. A szakmán kívüliek azonban sokszor rosszul használják, félre­értelmezve adják tovább a szakszót. Az is jellemző, hogy egyes kifejezéseket panelszerűen átvesznek közleményekből akkor is, ha ezek idegenszerű körülírások, mellébeszélések. Ilyen például a humanitárius katasztrófa ’háború’ vagy ’népirtás’, a zéró tolerancia ’teljes szigor; kivételnélküliség’.

 

A teljes szöveg itt tölthető le.

 

(folytatása következik)

 

 

Előző részek:


1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése"
19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK.  Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu