NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek
A nyelvjárások általában színesebbek, változatosabbak a budapesti nyelvnél, többletértékeiket érdemes megőrizni, közkinccsé tenni. Vannak a köznyelvi megoldásokkal egyenrangú más megoldások, nem árt, ha azokat mindenki megismeri és megérti: így egységesebb és gazdagabb is lesz a nyelv. Viszont vannak olyan nyelvjárási jelenségek, amelyek nem illenek a művelt nyelvezetbe.
Elsősorban azokat az elnagyolt megformálásokat érdemes pontosítani köznyelvi környezetben, amelyek a városi laza nyelvhasználatra is jellemzők. Ilyenek például:
cigeretta, ideglenes ~ idéglenes, āgusztus ~ agusztus; vót, mán ~ má (már), mér ~ mié ~ mé (miért), kő (kell), eccē ~ eccer (egyszer), ēmentem vagy ementem (elmentem); -rol/-röl, -tol/-töl, -bol/-böl vagy -ró/-rő, sőt –rú/-rű stb.; -ban/-ben helyett -ba/-be.
Tájszavak
A nyelvjárások legnagyobb értékei a tájszavak. Némelyik közismert, mások csak egy szűk területen használatosak. Köztudomású például, hogy a burgonyának (konyhanyelven krumplinak) vannak más elnevezései: pityóka, kolompér, s hogy a kukoricát némely vidékeken tengërinek hívják; tudjuk, hogy a köszméte és a piszke is egres. Vannak kevésbé ismert tájszavak, pl. ipërëdik (serdül, növekszik), dinkatök, úritök (sütőtök), herőce (csörögefánk), nadály (pióca), murok (sárgarépa), göbécs (kavics), pilinga (penge), melënce (vájt fatál).
A nyelvújítás gyakran merített a tájszavakból. Ma is érdemes lenne használatba venni a tájszavakat új (de az eredeti tájszó jelentésével rokon) fogalmak megnevezésére. Másfelől a tájszavaknak a köznyelvbe való átmentése növeli a szóválasztékot, gazdagítja a nyelvet.
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában
34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság
35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"
36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás
37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések
38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!
39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése
40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől
