top of page

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek


Nyelvhelyességi kisokos

A nyelvjárások általában színesebbek, változatosabbak a budapesti nyelvnél, többletértékeiket érdemes megőrizni, közkinccsé tenni. Vannak a köznyelvi megoldásokkal egyenrangú más megoldások, nem árt, ha azokat mindenki megismeri és megérti: így egységesebb és gazdagabb is lesz a nyelv. Viszont vannak olyan nyelvjárási jelenségek, amelyek nem illenek a művelt nyelvezetbe.

Elsősorban azokat az elnagyolt megformálásokat érdemes pontosítani köznyelvi környezetben, amelyek a városi laza nyelvhasználatra is jellemzők. Ilyenek például:

cigeretta, ideglenes ~ idéglenes, āgusztus ~ agusztus; vót, mán ~ má (már), mér ~ mié ~ mé (miért), kő (kell), eccē ~ eccer (egyszer), ēmentem vagy ementem (elmentem); -rol/-röl, -tol/-töl, -bol/-böl vagy -ró/-rő, sőt –rú/-rű stb.; -ban/-ben helyett -ba/-be.

Tájszavak

A nyelvjárások legnagyobb értékei a tájszavak. Némelyik közismert, mások csak egy szűk területen használatosak. Köztudomású például, hogy a burgonyának (konyhanyelven krumplinak) vannak más elnevezései: pityóka, kolompér, s hogy a kukoricát némely vidékeken tengërinek hívják; tudjuk, hogy a köszméte és a piszke is egres. Vannak kevésbé ismert tájszavak, pl. ipërëdik (serdül, növekszik), dinkatök, úritök (sütőtök), herőce (csörögefánk), nadály (pióca), murok (sárgarépa), göbécs (kavics), pilinga (penge), melënce (vájt fatál).

A nyelvújítás gyakran merített a tájszavakból. Ma is érdemes lenne használatba venni a tájszavakat új (de az eredeti tájszó jelentésével rokon) fogalmak megnevezésére. Másfelől a tájszavaknak a köznyelvbe való átmentése növeli a szóválasztékot, gazdagítja a nyelvet.

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése

40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől

15 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page