NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenség

A szövegalkotás, a fogalmazás tanításának elmaradását és az élőbeszéd szerepének csökkenését kevésbé feltűnő jelenségek is kísérik. Ilyen következmény többek között a jóhangzás követel­ményének figyelmen kívül hagyása. Nem kell feltétlenül hangosan megszólalnia egy szövegnek ahhoz, hogy az érzékenyebb belső hallású olvasó észrevegye ezeket a fogalmazási ügyetlenségeket.

Furcsa hatást kelt, ha egy prózai szövegben vagy egy vezércikk­ben, értekezésben ritmikus, sőt rímes sorokkal találkozunk – véletlenszerűen és indokolatlanul. Még zavaróbbak a figyelmetlenségből eredő, a kiejtésben is nehézséget okozó nyelvtörő hangzótalálkozások és -torlódások.

• Kitértek erre a témára is, azaz az atomtámadás lehetőségére.

• Ő volt az, saját maga, azaz az az ember, aki a bajt okozta.

Ilyenkor azaz kötőszavunkat más szóval (vagyis, tehát) cserélhetjük fel, vagy átszerkeszthetjük a mondatot.

• Ami a mi szerepünket illeti…

Bár megfelelő szünettel és hangsúllyal javítható a hangzás, érdemes eleve másként fogalmaznunk, például:

a mi szerepünket illetően / a mi szerepünkről szólva

• Ki-ki kiveheti a részét a munkából – kedve szerint.

Ilyenkor jó megoldás lehet akár a szórendi átcsoportosítás, akár a szócsere:

Ki-ki kedve szerint veheti ki a részét a munkából.

Mindannyian kivehetik részüket a munkából, kedvük szerint.

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése

40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől

41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek