NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenség
A szövegalkotás, a fogalmazás tanításának elmaradását és az élőbeszéd szerepének csökkenését kevésbé feltűnő jelenségek is kísérik. Ilyen következmény többek között a jóhangzás követelményének figyelmen kívül hagyása. Nem kell feltétlenül hangosan megszólalnia egy szövegnek ahhoz, hogy az érzékenyebb belső hallású olvasó észrevegye ezeket a fogalmazási ügyetlenségeket.
Furcsa hatást kelt, ha egy prózai szövegben vagy egy vezércikkben, értekezésben ritmikus, sőt rímes sorokkal találkozunk – véletlenszerűen és indokolatlanul. Még zavaróbbak a figyelmetlenségből eredő, a kiejtésben is nehézséget okozó nyelvtörő hangzótalálkozások és -torlódások.
• Kitértek erre a témára is, azaz az atomtámadás lehetőségére.
• Ő volt az, saját maga, azaz az az ember, aki a bajt okozta.
Ilyenkor azaz kötőszavunkat más szóval (vagyis, tehát) cserélhetjük fel, vagy átszerkeszthetjük a mondatot.
• Ami a mi szerepünket illeti…
Bár megfelelő szünettel és hangsúllyal javítható a hangzás, érdemes eleve másként fogalmaznunk, például:
a mi szerepünket illetően / a mi szerepünkről szólva
• Ki-ki kiveheti a részét a munkából – kedve szerint.
Ilyenkor jó megoldás lehet akár a szórendi átcsoportosítás, akár a szócsere:
Ki-ki kedve szerint veheti ki a részét a munkából.
Mindannyian kivehetik részüket a munkából, kedvük szerint.
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában
34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság
35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"
36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás
37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések
38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!
39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése
40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől
41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek
