NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (43) A HANGZÓ NYELV. Lassítsunk!
A magyar nyelv fontos jellemzője a határozott hangképzés. Ennek köszönhetjük nyelvünk szilárdságát, más nyelvekhez képest lassú változását. A gyorsaság rontja a tiszta ejtést, a nyelv ritmusát, a hosszú és rövid szótagok váltakozását, a tagolást, és ezen keresztül az érthetőséget is.
A gyors beszédben rövidülnek a hosszú magánhangzók és olykor a hosszú mássalhangzók is, mert hiszen honnan máshonnan lehetne elvenni. Ilyeneket hallunk: elött, hiradó, nagyszerü, gazdasȧgban, fënykëp, erdekes; eböl (ebből), akor (akkor), koraban (korábban). Különösen rossz példát mutatnak a „bravúrosan” gyorsan ledarált reklámszövegek.
Az általános gyorsulás és rövidülés ellentéteként előfordul az l, r, j előtti (nyelvjárási eredetű) hangzónyúlás: bórjú, gyórsan, hírdetés. Újabban terjedni látszik (talán nyelvjárási hatásra) a hangsúlyos első szótag nyúlása: dísznó, víszhang, bísztos, kőrút, pósta. Több idegen nyelvben (pl. az olaszban) a hangsúlyos szótag egyben hosszabb is. A magyarban a hosszúság független a hangsúlytól: rövid szótag is lehet hangsúlyos, és hosszú is lehet hangsúlytalan.
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában
34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság
35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"
36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás
37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések
38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!
39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése
40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől
41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek
42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenségek
