NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (44) A HANGZÓ NYELV. Magánhangzók
A magyar magánhangzók szabályosan tagolódnak elöl és hátul képzettekre – azaz magasakra és mélyekre, mindkettőn belül alsó, középső és felső nyelvállásúakra, továbbá különböznek ajakkerekítés és hosszúság szempontjából is. Ezért van sokkal több magánhangzónk, mint az európai nyelveknek általában. Ezek nemcsak ejtésváltozatok, hanem mindegyiknek jelentésmegkülönböztető szerepe van.
Sajnos a nyílt e és a zárt ë különbsége már a vidéki köznyelvben is visszaszorulóban van. Ebben a média is ludas, mert csak a pesties, írás szerinti beszédet juttatja mikrofonhoz. Így mindenki ezt tekinti egyedüli mintának.
Divatos a zárt szájjal való beszéd. A kisebb ajakrésben összemosódnak a magánhangzók. Végveszélyben van az á hangunk is! A budapesti ejtésben, így a média nyelvében is az e helyére csúszik előre. Ilyeneket hallunk: eljērēs (eljárás), ellētēs (ellátás), lētogató (látogató), vilēg (világ), lētēstol vakulēsig (látástól vakulásig). Az á a mély hangrendhez tartozik, az a hosszú párja. Ha elöl képezzük, azaz magas hanggá válik, fölborul a hangrend!
Az a viszont á-s színezetűvé vált, hasonlóvá a palóc ȧ-hoz, vagyis elmarad az ajakkerekítés. Az e és az é közt is gyakran csak hosszúságbeli különbség van – ha ugyan van. Ilyet is gyakran hallunk: termeszetesen. A kevésbé feszesen ejtett ú-ból ó lesz: szúrtak helyett szórtak, szurkolók helyett szorkolók változat is hallható a köztelevízió híradójában. Csak tudatunk alakítja át a hallottakat a szövegkörnyezet alapján a megfelelő értelmes szavakká.
Ha így folytatjuk, száz év múlva már csak 4-5 magánhangzónk lesz!
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában
34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság
35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"
36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás
37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések
38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!
39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése
40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől
41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek
42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenségek
43) A HANGZÓ NYELV. Lassítsunk!
