top of page

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (44) A HANGZÓ NYELV. Magánhangzók


Nyelvhelyességi kisokos

A magyar magánhangzók szabályosan tagolódnak elöl és hátul képzettekre – azaz magasakra és mélyekre, mindkettőn belül alsó, középső és felső nyelvállásúakra, továbbá különböznek ajakkerekítés és hosszúság szempontjából is. Ezért van sokkal több magán­hangzónk, mint az európai nyelveknek általában. Ezek nemcsak ejtésváltozatok, hanem mindegyiknek jelentésmegkülönböztető szerepe van.

Sajnos a nyílt e és a zárt ë különbsége már a vidéki köznyelvben is visszaszorulóban van. Ebben a média is ludas, mert csak a pesties, írás szerinti beszédet juttatja mikrofonhoz. Így mindenki ezt tekinti egyedüli mintának.

Divatos a zárt szájjal való beszéd. A kisebb ajakrésben összemosódnak a magánhangzók. Végveszélyben van az á hangunk is! A budapesti ejtésben, így a média nyelvében is az e helyére csúszik előre. Ilyeneket hallunk: eljērēs (eljárás), ellētēs (ellátás), lētogató (látogató), vilēg (világ), lētēstol vakulēsig (látástól vakulásig). Az á a mély hangrendhez tartozik, az a hosszú párja. Ha elöl képezzük, azaz magas hanggá válik, fölborul a hangrend!

Az a viszont á-s színezetűvé vált, hasonlóvá a palóc ȧ-hoz, vagyis elmarad az ajakkerekítés. Az e és az é közt is gyakran csak hosszúságbeli különbség van – ha ugyan van. Ilyet is gyakran hallunk: termeszetesen. A kevésbé feszesen ejtett ú-ból ó lesz: szúrtak helyett szórtak, szurkolók helyett szorkolók változat is hallható a köztelevízió híradójában. Csak tudatunk alakítja át a hallottakat a szövegkörnyezet alapján a megfelelő értelmes szavakká.

Ha így folytatjuk, száz év múlva már csak 4-5 magánhangzónk lesz!

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése

40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől

41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek

42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenségek

43) A HANGZÓ NYELV. Lassítsunk!

11 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page