Diákolimpia és ami mögötte van

Szegeden lezajlott a harmincadik (International Biology Olympiad = IBO), amelyen a magyar (20 év alatti) versenyzők 4 aranyérmet szereztek. Az eredmény értékeléséhez nem árt pár adatot tudni.
77 ország 286 versenyzője vett részt a megmérettetésen, a kiosztott érmek száma 31 arany, 55 ezüst és 87 bronz volt. Ebből szereztek meg a fiataljaink 4 aranyat.
Egyébiránt 2010. óta veszünk részt a versenyeken, ahol (a mostanit kivéve) 5 arany-, 20 ezüst-, és 11 bronzérmet szereztek a mieink.
A beharangozott hír értéke tehát úgy ítélhető meg, ha a teljes adatsort ismerjük, azaz mennyiből hányat nyertünk.
Ellentmondás?
Ismeretesek a PISA felmérések, amelyek az európai országok diákságainak képességeit rangsorolják. Kezdetben a 34 vizsgált országból a 33. helyet értük el, majd egy helyet rontottunk. Ezzel szembe helyezhetjük a biológiai diákolimpián most elért eredményeinket, hozzátéve, hogy a különféle nemzetközi versenyeken rendszeresen figyelemre méltó eredményeket érnek el fiatal versenyzőink.
A „titok” megfejtésére (többek között) a 10 unokánk véleményét is kikértem. Arra voltam kíváncsi, hogy a magyar fiatalok genetikai okokból a legbutábbak Európában, vagy más befolyásoló tényezővel is számolnunk kell.
Száz szónak is egy a vége. Az unokák számtalan indokot soroltak fel, amikor arról faggattam őket, mi okozhatja ezt az ellentmondást. A végén kikristályosodott, hogy a dolog hátterében a tanárok szerepe játszik elsősorban, hiszen sok esetben fordult elő, hogy a diákok kedvenc tantárgya „nemszeretemmé” vált, illetőleg egy utált tárgyból imádott lett. A változások oka kizárólag a tanárok személye volt (bár valamelyest a tananyag összeállítása – tankönyvek stb. – is közrejátszottak a változásban).
Megállapítás
Kétségtelenül van különbség a diákok értelmi képességei között, de a diákság összeredményeinek alakulását a tanerők felkészültsége és a diákokhoz való viszonya határozza meg.
Mindezt már mint egykori diák, mint szülő és nagyszülő, mint aki a felsőoktatásban eltöltött 25 évig kolléga, és az elmúlt 16 évben az oktatás híreit, eredményeit, hátterét elemző közgazdász, tanár erősítem meg.
A gyermekeink magával született kíváncsiságát a létszámában egyre növekvő képzetlen tanárok kiölhetik, de a néhány oktató eredményei bizonyítják, hogy elsősorban nem a gyermekeinkben van a hiba.