Ha én kóla volnék
Kedves Kóla! Nálad nem morálfilozófusok és kozmológusok dolgoznak, hanem vegyészek és piackutatók, tehát nem vagy illetékes a kérdésben! Te lennél az utolsó, akinek a tanácsát kikérnénk erről.
Aztán tényleg, te Kóla! Hogy jutott eszedbe ezzel a múltat végképp eltörlő lendülettel előbuzogni ikonikus kis üvegedből, megállíthatatlanul összehabozva a közélet és közbeszéd tereit, amiben az a legrosszabb, hogy az egészbe menthetetlenül beleragadunk? Hiszen téged feltakarítani sem lehet, akárhányszor cserélem a felmosóvizet. (Egyébként próbáltad már magad feltakarítani?)
Szóval nem értelek.
Kóla létedre meg akarod mondani nekünk, hogy mi a jó és mi a rossz, meg hogy miként is kellene viselkednünk. Fel akarsz minket világosítani, meg elűzni a homályt. De végül is ki vagy te, hogy ebben illetékesnek érzed magad?
Zajlik egy nagy vita pár száz éve a nyugati filozófiában meg vallásbölcseletben. Hogy ugyebár az emberi életnek vannak-e a Teremtő által meghatározott normái, vagy nincsenek. Ha nincsenek, akkor minden csak emberek közötti megegyezés kérdése. Ha vannak, akkor azokhoz kellene igazodni valahogy, mert a világ egyszerűen így van berendezve, és így működőképes.
Na most, te ebben a kérdésben állást foglalsz, élelmiszer létedre. Ne haragudj, de ebben egyáltalán nem tartalak illetékesnek! Hogy miért? Mert nálad nem morálfilozófusok és kozmológusok dolgoznak, hanem vegyészek és piackutatók. Mert nem értesz hozzá, mert nem erre jöttél létre, mert ebben a kérdésben maximálisan inkompetens vagy, és mert
te lennél az utolsó, akinek a tanácsát kikérnénk erről.
(...)