top of page

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (49) HELYESÍRÁS. Elvek


Nyelvhelyességi kisokos

A helyesírás nem tartozik a nyelv lényegéhez, de jó esetben a megértés és a nyelvőrzés szolgálatában áll. Célja, hogy szövegeink nagyjából egységesen képeződjenek le, hogy könnyen, gördülékenyen tudjunk olvasni, és mindenki ugyanúgy értse a leírt mondanivalót. Az íráskép visszahat a kiejtésre is.

A magyar helyesírás viszonylag észszerű, de vannak benne a szokáshoz igazodó vagy éppen önkényes elemek is. Itt csak az értelem szempontjából fontos helyesírási kérdésekkel foglalkozunk.

A magyar írás alapvetően hangjelölő: egy hangnak egy betű felel meg (némelyik betű két jegyből áll, sőt egy, a dzs háromból). Fontos megjegyezni, hogy hangon nem a hangzót, a tényleges megvalósulást értjük, hanem jelhangot (fonéma), vagyis a tudatunkban levő, jelentés-megkülönböztető szerepű hangot. (A hangok eseti megvalósulását csak a nyelvjáráskutatás és a beszédtudomány jelöli.) Azt írjuk, amit hallunk, hacsak más szempont nem keresztezi ezt az elvet.

A hagyomány csak a személynevek írásában és az ly betű használatában érvényesül. Az ly valamikor önálló hang volt, de ma már legfeljebb halvány nyelvjárási nyomai vannak. A köznyelvben és a legtöbb nyelvjárásban azonos a j-vel, némelyik nyelvjárásban az l-lel. Írásban is igen kevés szóban van jelentés-megkülönböztető szerepe. A helyesírás egyelőre ragaszkodik hozzá, de semmiképpen sem kellene a legsúlyosabb hibának tekinteni, ha valaki eltéveszti.

Nagyobb jelentőségű a szóelemző írásmód. Az összeépített szóelemek betűit nem változtatjuk meg csak azért, mert kényelmesen ejtve őket a beszédben más hang keletkezik belőlük (összeolvadás, teljes és részleges hasonulás). Pl. botja, adja, menj, följebb, látszik, nagyság, vadszag, egyszerű, anyja, önmaga, cukrászda, kapzsi, habcsók stb. Csak akkor nem írjuk elemezve a szót, ha olyan lényeges változás következik be a toldalékolásban, hogy a találkozó szóelemek eredeti betűi egybeolvasva nem adják ki a ténylegesen megvalósuló hangot. pl. az+hoz=ahhoz, hal+val=hallal, hasson (>hat).

A hibák abból származnak, hogy nem mindenkinek egyforma az ejtése, a hallása és az elemzőkészsége. Leírnak például ilyesmit:

• ébrezd fel, kényesztet

ébreszd fel, kényeztet

Az elhomályosultnak tekintett származékokat kiejtés szerint javasolják írni. Kinek elhomályosultak, kinek nem. Például a kesztyű, a küszködik sz-szel íratik, pedig nyilvánvalóan a kéz, illetve a küzd származékai. A kisebb, mivel a kis származéka, egy s-sel írandó, a frissesség, bölcsesség viszont két s-sel, pedig nincs frisses, bölcses, csak friss és bölcs, az e csupán betoldott, ejtéskönnyítő magánhangzó, a képző pedig a -ség. (Régebben mindkettőt egy s-sel írták, a frissességet a 11. kiadásban igazították a kiejtéshez, a bölcsességet már előbb.)

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése

40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől

41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek

42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenségek

43) A HANGZÓ NYELV. Lassítsunk!

44) A HANGZÓ NYELV. Magánhangzók

45) A HANGZÓ NYELV. Mássalhangzók

46) A HANGZÓ NYELV. Hanglejtés

47) A HANGZÓ NYELV. Hangsúly

48) A HANGZÓ NYELV. A tagolás hibái

117 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page